Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A brüsszeli bizottság jövőre már 3,2 százalékos magyar GDP-növekedést vetít előre. A bizottság előrejelzéseit kommentálva az EU pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia hétfőn azt mondta Brüsszelben, hogy a jelenlegi magyar politikai helyzetet még nem vették figyelembe a prognózis készítésekor.
A kormány pénzügyi konszolidációs programja nyomán az államháztartási hiány a 2006-os 9,2 százalékról tavaly 5,5 százalékra mérséklődött. Brüsszel számításai szerint ez a fontos mutató idén a GDP 4 százalékát, jövőre 3,6 százalékát teszi majd ki. Az elemzés azonban itt is hangsúlyozottan hozzáteszi: ez az előrejelzés abból a feltételezésből indul ki, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódik, és az adószabályok sem változnak. A jelentés megállapítja, hogy a pénzügyi mérleg eddigi javítása csaknem fele-fele arányban származott a bevételek növekedéséből és a kiadások visszafogásából. A hiány jövő évi, 3,6 százalékosra való csökkenésének előrejelzéséhez külön is hozzátették az elemzés összeállítói, hogy ez a kormányzati kiadások folyamatos csökkentésének tudható be, amit egy sor, a közszféra áramvonalasítását célzó szerkezeti reform alapoz meg.
A deficit idei csökkenését részben azzal sikerül elérni, hogy számos intézkedésnek köszönhetően hatékonyabb az adók és a társadalmi hozzájárulások beszedése. Emellett idén a GDP 39,9 százalékára növekszik az átlagos adóteher, ami fél százalékpontos emelkedést jelent.
A kiadási oldallal kapcsolatban a brüsszeli jelentés úgy vélekedik: 2009-ben a tervezett további kormányzati kiadáscsökkentések nem mindegyike lesz teljesíthető. Így az Európai Bizottság szerint nehéz lesz tartani a költekezés visszafogását az ártámogatások, a terméktámogatások és a közszolgálati bérek tekintetében. Ez az előrejelzés – teszik hozzá Brüsszelben – ráadásul nem számol semmi olyan lépéssel, amely újabb állami kiadással járhat a MÁV tekintetében, így például a MÁV adósságainak átvállalásával vagy további tőkeinjekcióval.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos brüsszeli sajtóértekezletén a magyar államháztartási hiányról azt mondta, hogy a bizottság által jövőre előre jelzett, 3,6 százalékos deficit magasabb annál a 3,2 százaléknál, amely a konvergenciaprogramban szerepel, és amelyet az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa is jóváhagyott, de a prognózist változatlan gazdaságpolitika feltételezésével készítették. Várják a kormánytól az értesítést arról, milyen pótlólagos intézkedésekkel lehet felszámolni a különbséget, tette hozzá.
Arra is kitért, hogy a prognózis készítésekor csak a már elfogadott intézkedésekkel kalkuláltak, vagyis az idei költségvetéssel és az ahhoz kapcsolódó, más jóváhagyott lépésekkel.
Az EU végrehajtó testületének elemzésében a Magyarországgal foglalkozó fejezet azt is tartalmazza, hogy a kedvezőtlen külső környezet miatt az export növekedési üteme idén 10,3 százalékra, jövőre 10 százalékra fog csökkenni, a tavalyi 14,2 százalékos, illetve a 2006-os 18,9 százalékos ütemről.
A magánberuházások hozzájárulhatnak a kilábaláshoz (Oldaltörés)
Az energia és az élelmiszerek árának világméretű emelkedése 2007 végére átmenetileg megakasztotta Magyarországon a dezinflációs folyamatot, és 7,9 százalékos évi átlagos inflációhoz vezetett. Az EU szerint idén 6,3 százalékos, jövőre 3,7 százalékos évi átlagos fogyasztóiár-emelkedés várható, de csak akkor, ha a bérek oldaláról nem növekszik az inflációs nyomás.
Az Európai Bizottság szerint Magyarországon a 2006 közepén kezdett pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseknek betudhatóan továbbra is nagyon gyenge a gazdaság teljesítménye: a növekedés 2007 második negyedévében megállt, és 2007 egészében átlagosan 1,3 százalékra csökkent a 2006-os 3,9 százalékról. Ehhez képest várható idén lassú, majd jövőre valamivel erőteljesebb kilábalás.
A hazai kereslet várható lassú növekedése nyomán az import növekedési üteme hasonló lesz az export növekedési üteméhez: idén 9,1 százalékos, jövőre 9,7 százalékos. 2007-ben 12,2 százalékos volt, tehát itt is lassul a bővülés üteme.
A magyar folyófizetési mérlegben – amelynek hiánya 2004-ben még 8,4 százalékos, 2005-ben 6,8 százalékos, 2006-ban 6,5 százalékos, tavaly 5 százalékos volt a GDP-hez képest – idén 4,4 százalékos, jövőre 3,9 százalékos deficit várható az EU bizottsága szerint.
A kilábalást elősegítő tényezők között várhatóan növekszik a hazai összetevők aránya, vélekedik a brüsszeli bizottság. Magyarországon a konszolidációs intézkedések – így a növekvő adóterhek – csökkentették a profitrátát, és valószínűleg hitelhez is nehezebb lesz jutni, mégis úgy látszik, hogy a magánberuházások hozzájárulnak a kilábaláshoz. A kapacitások kihasználtsági aránya ugyanis magas, állapította meg az Európai Bizottság.
A munkapiac – az elemzés szerint – tavaly alkalmazkodni kezdett a gazdaság lassulásához: csökkenni kezdett a magánszektorban alkalmazottak száma, növekedésnek indult a munkanélküliség. Ez folytatódik idén is, jövőre azonban, ahogy a gazdasági növekedés némiképp gyorsul, az alkalmazottak száma enyhén emelkedhet. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma idén valószínűleg 1,1 százalékkal csökken, jövőre 0,6 százalékkal nő. A munkanélküliség a tavalyi 7,4 százalék után idén 8,3 százalékos, jövőre 7,8 százalékos lesz valószínűleg.
Magyarország közadóssága a brüsszeli bizottság számításai szerint a GDP 66,5 százalékát teszi ki idén. Jövőre enyhe csökkenés várható, 65,7 százalékra. Ez a mutató 2006-ban 65,6, tavaly pedig 66 százalék volt.
