Kockázatot hordoz, hogy az alapító és közgyűlési jogokat gyakorló Országgyűlés jóváhagyása nélkül született az MTI Zrt. stratégiai és éves üzleti terve. "Mindez az Országgyűlés 2002. évi határozatának, azaz a nemzeti hírügynökségi törvény és az alapító okirat módosításának, újragondolásának aktualitását jelzi" - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A dokumentum megemlíti: az MTI-nek - azután, hogy az elmúlt öt esztendő közül az első kettőben jelentős vesztesége keletkezett - az utóbbi három évben a költségtakarékosságnak, az állami támogatásból megvalósított csoportos létszámleépítésnek, s a növekvő összegű állami támogatásnak köszönhetően szerény mértékű nyeresége volt.
Az ötéves elnöki időszak eredményei között említik, hogy elkészült a szabályos és átlátható állami finanszírozást lehetővé tevő közszolgálati szerződés tervezete és ötödével csökkent az átlagos állományi létszám. Ugyanakkor a saját bevételek folyamatos csökkenése, a humánerőforrás gazdálkodásban tervezett változtatások elmaradása továbbra is feladatot jelent a menedzsmentnek - jegyzik meg.
Az összefoglaló kitér arra is: az MTI-nek az elmúlt öt évben nem volt középtávú ingatlangazdálkodási terve, s miközben a társaság tulajdonában álló épületek a hírügynökségi feladatok ellátásához szükségesnél több ezer négyzetméterrel nagyobbak, nem tárták fel az ingatlangazdálkodásban lévő gazdálkodási lehetőségeket, tartalékokat.
Az ÁSZ honlapjára kedden felkerülő anyag jelzi: a számvevőszék az országgyűlésnek és a kormánynak tett ismételten a jogalkotással és szabályozással kapcsolatban javaslatokat, valamint az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete elnökének figyelmét "az elkészült szakértői modell hasznosítására" hívták fel.
A hírügynökség elnökének hatáskörében - korábbi javaslatait megismételve - az ÁSZ a szervezeti és működési szabályzattal, a humánerőforrás-gazdálkodással, a tervezéssel és az ingatlangazdálkodással összefüggő intézkedések megtételét szorgalmazta - olvasható a jelentés összefoglalójában.
