Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az évtized elején elhatározott reformok módosításáról, kiegészítéséről van szó az azóta bekövetkezett világpiaci változások és az uniós bővítés nyomán. A "közös agrárpolitika további korszerűsítésére, egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó még meglévő korlátozások eltörlésére" tett javaslatok szerint még jobban elválik egymástól a támogatások közvetlen kifizetése és a termelés (csak az anyatehénre, a kecskékre és a juhokra vonatkozó támogatások függhetnek a termeléstől). A várakozásoknak megfelelően tartalmazzák a kezdeményezések a területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését. Javasolta azt is Brüsszel, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összegének egy része az uniós vidékfejlesztési alapba kerüljön át.
Az új EU-tagállamok sürgetésének eleget téve javasolta Brüsszel, hogy az unió mozduljon el az úgynevezett a történeti alapú kifizetésektől. Egyes tagállamokban ugyanis a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokat a számukra egy adott referencia-időszakban kifizetett támogatások alapján számítják ki. A bizottság ehelyett az alapvetően átalányalapú rendszerre való áttérést sürget. Ugyancsak az új tagállamoknak tett engedményt Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos, javasolva, hogy az egységes területalapú támogatási rendszer az eredeti 2010-es elképzeléssel szemben 2013-ig maradjon hatályban.
A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok ágazatonként a nemzeti költségvetési felső határaik 10 százalékát visszatarthatják az adott ágazatban a környezet védelme és a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos közvetlen kifizetések céljára. A bizottság ezt az eszközt rugalmasabbá téve azt javasolja, hogy a pénzt ezentúl ne legyen kötelező ugyanabban az ágazatban felhasználni, tehát fordítható lehessen a hátrányos helyzetű régiókban termelők támogatására és kockázatkezelési intézkedések támogatására – ráadásul a rendszer az egységes területalapú támogatási rendszert működtető tagállamok részére is nyitva állna.
Jelenleg az ötezer eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők számára nyújtandó kifizetéseket 5 százalékkal csökkentik, és az így keletkező pénzösszegeket a vidékfejlesztési alapba csoportosítják át. A bizottság azt javasolja, hogy ez az érték 2012-ig 13 százalékra emelkedjen. A nagyobb gazdaságok esetében pedig további csökkentések bevezetésére kerül sor (rendre további 3, 6, illetve 9 százalék az évente több mint 100, 200, illetve 300 ezer eurót meghaladó támogatásban részesülő gazdaságok esetében). Az így keletkező összegeket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területét érintő programok megerősítésére fordíthatják.
A javaslatcsomagban a bizottság a durumbúza, a rizs és a sertéshús esetében az intervenció eltörlését javasolja. A takarmánygabonák esetében az intervenció szintje nullára csökkenne. A kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati eljárást vezetnének be.
Az elképzelés szerint a tagállamok gazdaságonként 250 eurós minimum kifizetési küszöböt vagy 1 hektáros minimális területi küszöböt alkalmaznának, esetleg mindkettőt. Az energiaellátás javítására is használt növények esetében Brüsszel javasolja a támogatás eltörlését. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy "előbb-utóbb az unió szintjén is elfogadott lesz, hogy ... meg kell állítani a szinten tartási taktikát, és növelni kell a termelést".
A miniszter szerint 2013 után is maradnak agrártámogatások, csak más jellegűek lesznek. Amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások a régi és az új tagországok között, addig Magyarország semmilyen támogatáscsökkentéshez nem járul hozzá. Gráf József a reform jó irányú elemének nevezte, hogy a támogatások összege még akkor is országban marad, ha annak egy részét esetleg átcsoportosítják a szektoron belül.
Az új tagországok számára kimondottan kedvező, hogy a kötelező átcsoportosítás őket csak a támogatások kiegyenlítődése, 2012 után érinti – tette hozzá. Arra is utalt, hogy az EU 15 régebbi tagországa forradalmi jellegű technikai fejlesztésen ment keresztül, és ez a változás például Magyarországon most folyik, mert csak így lehet versenyben maradni. Ennek ugyanakkor kedvezőtlen következményei is vannak.
Azzal pedig , hogy az EU - önmagában egyébként helyesen cselekedve - mindig "előrerohan" a világban például élelmiszerbiztonság vagy állathigiénia terén, Gráf szerint önmagát hozza nehéz helyzetbe azokkal a versenytársakkal szemben, akiknek ezt nem kell betartaniuk.
