Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Duronelly Péter befektetési igazgató kijelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jövő héten napvilágra kerülő inflációs előrejelzésében várhatóan emeli mind az idei, mind a jövő évre vonatkozó inflációs prognózisát. Úgy ítélte meg, hogy a jegybank ez évre vonatkozóan 6 százalék fölé emeli az éves átlagos pénzromlási előrejelzését, miközben a 2008. év végi prognózisát is 5 százalék fölé viszi.
Az igazgató szerint a monetáris tanács vagy tartja a mostani alapkamatot, vagy 25 bázispontos kamatemelést hajt végre. Az inflációs célok elérését azért nehéz kezelni kamatemelésekkel, illetve csökkentésekkel, mert az inflációs nyomás csak részben belföldi eredetű, annak forrása jórészt a világpiac változásaiból fakad. Megítélése szerint a világban véget ért a viszonylag alacsony infláció időszaka, a jegybankoknak ehhez alkalmazkodniuk kell.
Bebesy Dániel, az alapkezelő portfólió menedzsere elmondta, hogy a magyar gazdaságot továbbra is magas inflációval társuló alacsony növekedési ütem jellemzi. A világban a pénzpiacokon továbbra is feszültségek figyelhetőek meg, és a kockázati felárak a korábbihoz képest magasabb szinteken stabilizálódhatnak.
Duronelly kifejtette, hogy sok elemző szerint a nyersanyagok, így például a feldolgozatlan élelmiszerek árának jelentős emelkedése mögött a dollár, mint világvaluta nagyarányú gyengülése áll. A vezető elemző szerint azonban az figyelhető meg, hogy egy más, átlagos devizákban is mintegy 50 százalékkal emelkedtek a nyersanyagárak, köztük az olaj, az arany, az ipari fémek és a mezőgazdasági nyersanyagárak is az elmúlt öt évben. Sőt, egyes nyersanyagoknál ez az áremelkedés 100 százalékos volt öt év alatt.
Az elemzők azt valószínűsítik, hogy a világpiacon, illetve Magyarországon is tartósan emelkednek az élelmiszerárak, és ez beépül az inflációs várakozásokba. Úgy vélik, hogy az élelmiszerekre alapuló befektetések kiváló lehetőségeket rejtenek magukban már rövid távon is, ezért elindították a Budapest Agrár Alapot.
A befektetési igazgató kifejtette, hogy a lendületesen növekvő kínai és indiai gazdaság társadalmi és életszínvonalbeli, illetve az ottani fogyasztói szokásokban bekövetkező változásaként rizs helyett Ázsiában is egyre több búzát és kukoricát fogyasztanak. A fejlődő piacokon tapasztalható népesség- és gabonaétvágy-növekedés azonban csak az egyik oka annak, hogy az agrárium termékei iránt világszerte egyre nagyobb kereslet tapasztalható.
A másik jelentős tényező, hogy a magas kőolajárak gazdaságossá teszik a bioüzemanyag előállítását. Az USA-ban ugrásszerűen növekszik a „zöld üzemanyag” felhasználása – ennek használatát az Európai Unió is támogatja –, s világszerte nő a bioüzemanyagot használó járművek száma is.
A Budapest Agrár Alap 2008. május 19-étől 2008. július 4-éig jegyezhető, futamideje 3 év. A jegyzési időszak alatt a befektetők az alap befektetési jegyeihez azok névértékénél olcsóbban, napi diszkont árfolyamon juthatnak hozzá, egy befektetési jegy – diszkont nélkül – 10 ezer forintba kerül.
