Tavaly év végén 12530 bolt működött 50 négyzetméternél kisebb alapterületen, a teljes bolthálózat 21340 tagot számlált. Ezzel a magas aránnyal szemben a legkisebb boltok 2007-ben, az élelmiszerek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából 11,8 százalékkal részesedtek, 2006-ban ez a mutató még 12,4 százalék, 2004-ben pedig 15,1 százalék volt.
A Nielesen kutatása rámutat, hogy a vásárlók – elsősorban a széles választék, az alacsony árszint és az akciók miatt – egyre inkább előnyben részesítik a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzleteket.
A versenyt legkevésbé bíró 50 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek megszűnésének üteme lassult tavaly, 2007-ben 700-zal csökkent a kis boltok száma, míg 2006-ban 1200-zal.
A legnagyobb forgalmú öt élelmiszer szempontjából a kis boltok részesedése eltérő képet mutat az átlagtól. A hús és a sajt esetében az átlagosnál kevesebbet, míg sörből, szénsavas üdítőből és gyümölcsléből többet forgalmaznak a kis boltok.
A kisebb forgalmú termékek közül a pálinka és a rum kedvelt cikk a kis boltokban, a Magyarországon forgalmazott pálinka 30 százalékát, a rumnak pedig 20 százalékát a kis boltokban értékesítik.
Folytatódik a koncentráció a magyar piacon, ugyanis egyre több nagy eladóterű üzlet nyílik és egyre szélesebb vásárlói rétegeket érnek el.
A vásárlói szokásokat vizsgálva a Nielsen arra a megállapításra jutott, hogy – a korábban tapasztaltakhoz képest – már nem az üzlet elhelyezkedése a legfontosabb szempont a választásnál. Helyette előtérbe került az az igény, hogy a vásárló a pénzéért jó értékhez jusson, illetve hogy bőséges választékot találjon.
