Magyarország azért küzd, hogy meggyőzze a nemzetközi piacokat, nem a következő Izland - írja cikkében a tekitélyes lap (Hungary Defends Its Finances).  Izland bankrendszerének összeomlása után a piacok ugyanis úgy értékelik, hogy Magyarországot potenciálisan válság fenyegetheti. A magyar hatóságok a hét végén fokozták erőfeszítéseiket, hogy megnyugtassák az ideges piacokat: az ország képes túljutni a zavarokon a nemzetközi bankrendszer válsága közepette.
    
Az újság idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki arról biztosított: tárgyalni fog a bankokkal a devizahiteleket felvett személyek megsegítéséről, akik esetében a törlesztőrészletek drágulnak a forint romlása miatt.
    
Ugyancsak olvasható a lapban a Simor András MNB-elnökkel készült interjú részletei. Simor András rámutatott, hogy a magyar kormány növeli a pénzügyi fegyelmet, és a központi bank több új intézkedést hozott a devizapiaci és az államkötvénypiaci likviditás javítására. Simor arról beszélt, hogy Magyarország mindig teljesítette adósságtörlesztési kötelezettségeit, és az ország a jelenleginél nagyobb pénzügyi válságot is átélt 1956-ban, 1981-ben és az 1990-es évek elején.

Sok piaci szereplő azt kérdezi: megismétlődhet-e Kelet- és Közép-Európában az, ami Izlandon történt - mondta a lapnak Lars Christensen, a koppenhágai Danske Bank közgazdásza. Úgy véli, hogy Izland és Magyarország között "fontos hasonlóságok" vannak; utalt a folyómérleg nagy hiányára, az utóbbi évek gyors hitelnövekedésére és a háztartásoknak nyújtott nagy arányú devizahitelekre.
    
Simor András az interjúban ingerülten reagált az izlandi hasonlatra; szerinte nincs mit összehasonlítani, legföljebb azt, hogy kik a pánikkeltők.
    
A The Wall Street Journal helyzetképe szerint a devizahitel-tartozások drágulnak a forint gyengülése miatt. A pénzügyi zavarok hatása azonban még nem érezhető teljesen a gazdaság többi részében; Budapest belvárosában az üzletek és a kávézók vásárlókkal vannak tele.
    
A vezető amerikai gazdasági napilap szerint a magyarok a második világháború óta nagyobb gazdasági nehézségeken mentek keresztül, mint sok más nép, és nem könnyen esnek pánikba. Az újság szerint a mai válság azonban "elég súlyos". A befektetők aggodalmai miatt Magyarország 5 milliárd eurót kért az Európai Központi Banktól, és segítségnyújtási szándéknyilatkozatot kapott a Nemzetközi Valutaalaptól. Ez két olyan gesztus, amely Magyarország szerint meg tudja győzni a befektetőket, hogy az országnak erős szövetségesei vannak.