szerző:
Neizer Anita

A kisgyerekesek munkajogi kedvezményei eddig tabunak számítottak; noha az is belátható, ha túl kemények a védelmi szabályok, akkor a munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak fiatal nőket. A hvg.hu utánajárt, mi késztette arra a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy kivegye a gyerekes nők védelmét az új Munka törvénykönyvének tervezetéből.

Múlt péntek óta találgatják a szakszervezetek, munkavállalók, sőt még fideszes politikusok is, hogy ki és mi alapján készítette az új Munka törvénykönyvének (Mtk.) tervezetét. Az ugyanis teljesen szembemegy azzal, amit Orbán Viktor és kormánya eddig mondott – legalábbis különös megvilágításba helyezi a család fontosságáról, a kismamák védelméről szóló fogadkozásokat és azt a dicséretes törekvést, hogy minél több nő vállaljon gyereket, de a szülés után térjenek vissza a munka világába.

A tervezet ugyanis elvenné a várandósok és a kismamák védettségét. Az eddigi szabályozás szerint csak rendkívüli esetekben lehetett a szülési szabadság, gyes, illetve gyed alatt felmondani a nőknek, rendes felmondással pedig csak a munkába visszatérésük után 30 nappal kezdődhetett a felmondási idő.

A javaslat azonban ezt megszüntetné, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy már a terhesség alatt is felmondhat a munkáltató, s bár a kismama munkaviszonya nem szűnik meg, de a felmondási idő már akkor elkezdődik, amint a munkába visszatér. Azaz ezzel a vállalkozások gyakorlatilag nyernek 30 napot, mert ezt az időszakot nem kell kifizetniük.

A Fidesz sem érti a kormányt

Hogy miért van szükség a védettség elvételére, azt a törvény előkészítői azzal indokolták, hogy a munkáltatók eddig is megtalálták a kiskapukat a gyermekesek elbocsátására, vagy a rendkívüli felmondás lehetőségét sok esetben indokolatlanul alkalmazták. A nagy felháborodást kiváltó tervezet nyilvánosságra hozatala után a Nemzetgazdasági Minisztérium nem magyarázkodott. Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője viszont azzal próbálta enyhíteni a skizofrén helyzetet, hogy a kormány is csak munkaanyagnak tekinti a minisztériuma által kidolgozott tervezetet. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, csak olyan szabályozást támogat, amely lehetővé teszi a szülési szabadságról visszatérő anyák és a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését.

Az tény, hogy az Orbán-kormány az első, amelyik hozzá mer nyúlni a tabunak tekintett védelmi szabályokhoz, amelyek ha túl erősek, akkor visszacsaphatnak a munkavállalóra. Ha túlságosan erős védelmet kapnak a gyerekesek, az kontraproduktív, mert a munkáltató óvakodni fog a nők foglalkoztatásától. A másik oldalról nézve viszont, ha a nőknek attól kell félniük, hogy a főnökük kirúgja őket, mert gyereket vállalnak és emiatt évekre kiesnek a munkából, akkor nem mernek családot alapítani, ami viszont demográfiai katasztrófához vezethet.

„Valóban lehet visszatartó ereje, de ami riasztóbb, az a stressz lehet, amelyet egy várandós nőnek el kell szenvednie, ha például a nyolcadik hónapban elbocsátják. A tervezet szerint ugyanis bírósághoz csak 30 napon belül lehet fordulni jogorvoslatért, márpedig szülés előtt nem biztos, hogy ezzel fog valaki foglalkozni” – mondta a hvg.hu-nak Túry Krisztina, a Népesedési Kerekasztalt szervező Három Királyfi, Három Királylány civil szervezet ügyvezetője.

Fidesz-párti felvonulók. A kormány legfőbb bázisa
©

Azt egyelőre a munkáltatók is csak találgatják, miért került bele egy olyan passzus a tervezetbe, amelytől a foglalkoztatás lényegesen nem bővül, viszont óriási felháborodást vált ki. A hvg.hu-nak több cégvezető is úgy értelmezte, hogy a tervezet készítői nekik akartak kedvezni, hogy ne kelljen azt a huzavonát átélni, amelyik egy kismama menesztésével jár. Mint mondták, sok esetben ugyanis a 30 napos felmondási idő alatt még elmentek táppénzre, és így hosszabbították meg munkaviszonyukat, ami viszont a cégnek nem kedvezett, hiszen addig nem tudott új munkaerőt felvenni.

„Nem tisztességesebb-e az, ha például a gyes alatt, két év után közli a munkáltató, hogy baj van, keressen inkább más munkát, mert nem tudom tovább alkalmazni, mintha visszaveszi, és ugyanezt megteszi 30 nap múlva?” – tette fel a költőinek szánt kérdést a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a hvg.hu-nak. Azt Dávid Ferenc sem tudta megmondani, hogy mi lehet a kormány szándéka a védettség feloldásával, hiszen, mint mondta, ezt a vállalkozók sem kérték, „ha sokakban felháborodást kelt, akkor nem szabad ezt erőltetni”.

Ártó védettség

Az sem egyértelmű, hogy a munkáltatók eddig valóban megkerülték kiskapukon át a szigorú védettséget, ahogy az a tervezet indoklásában olvasható. Mint Göndör Éva munkajogász mondta, tapasztalata szerint a felmondási tilalmakat általában betartották, az más kérdés, hogy közös megegyezéssel egyesek kijátszották a védelemre vonatkozó szabályokat. Volt olyan esete, hogy egy nőt, akinek a főnöke felmondott, utána visszavette, amikor tudomást szerzett arról, hogy várandós, ám a kirúgás pillanatában ezt sem ő, sem az asszony nem tudta.

„Valóban visszaüthet a túl sok védelem, de a jelenlegi felmondási védelemre vonatkozó szabályokat nem minősíteném annak, ellentétben a gyermekgondozás ideje alatt felgyülemlett szabadságokra vonatkozó passzussal, amelyet már módosított a kormány” – mondta az ügyvéd. Eddig ugyanis szabadság járt a szülési szabadság idejére és a gyermekgondozási szabadság első évére, ami három gyerek után akár több mint négy hónapnak megfelelő szabadságot is kitehetett a munkába állás után, ami gyakorlatilag az otthon töltött idő meghosszabbítása volt. Augusztustól azonban a szülési szabadságot követően már csak a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára illeti meg szabadság a munkavállalót.

A felmondási védettség mellett azonban több olyan pont is van, amelyik nem kifejezetten családbarát. Ilyen, hogy az apák nem kapnak a gyerekszülés után fizetett szabadságot. Ugyanakkor az Mtk.-tervezetben már szerepelnek olyan szabályozások, amelyek az atipikus foglalkoztatási formákat részesítik előnyben. Bevezetnék a munkakörmegosztást, amelyet külföldön már alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy egy munkakört többen is betölthetnek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kapcsándi Dóra Itthon

Magánéletünkbe is beleszólhatna a munkáltató

Akár egy vasárnapi fröccsözés vagy a „nem megfelelő” ruházat is ok lehet a kirúgásra az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a munkaadó úgy gondolja, hogy ezzel az érdekeit sértettük – olvasta ki a gumiparagrafusoktól hemzsegő tervezetből az MSZOSZ elnöke és egy munkajogász.

hvg.hu Gazdaság

Kevesebb szabadság, kisebb végkielégítés – Orbánék ajánlata a munka világának

Könnyebben lehet kirúgni a dolgozót, kisebb lehet a végkielégítés mértéke és kevesebb szabadság járhat a jövőben – többek között ezt tartalmazza az új Munka törvénykönyvének tervezete, amelyet a kormány pénteken hozott nyilvánosságra. Nem lesz viszont hat hónapos próbaidő. A változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.

A Brexit elhalasztását kéri Boris Johnson az EU-tól

A Brexit elhalasztását kéri Boris Johnson az EU-tól

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Nyomoz a rendőrség a Vári Attilát érintő ügyben

Nyomoz a rendőrség a Vári Attilát érintő ügyben

Videó: 5,5 km mélyen találtak meg egy, 2. világháborúban elsüllyesztett japán hadihajót

Videó: 5,5 km mélyen találtak meg egy, 2. világháborúban elsüllyesztett japán hadihajót

75-tel repesztő elektromos rollerekről beszélt egy jogi szakértő a közmédiában

75-tel repesztő elektromos rollerekről beszélt egy jogi szakértő a közmédiában

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben