A hét, amikor a kormány letért a Matolcsy-féle útról
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a 2012-es költségvetési törvényjavaslatot. Ezen kívül csütörtökön megkezdődött a devizahitelesek limitált végtörlesztéses időszaka és az Európai Bíróság is a héten döntött arról, hogy Magyarország jogtalanul vetette ki a telekommunikációs különadót. A héten döntött az Európai Bizottság a Tobin-adó bevezetéséről, az Európai Parlament pedig elfogadta a magyar EU-elnökség idején előkészített hatos csomagot, ami a közös gazdasági kormányzás irányába tett fontos lépés. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Pénteken benyújtotta a kormány a 2012-es törvényjavaslatot, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a kormány ugyanúgy kövér, drága államban gondolkodik. Igaz, a kiigazítás mértéke 1000 milliárd forint lesz. Ez úgy jön ki, hogy a Széll Kálmán-tervben meghirdetett 550 milliárd forintos kiadáscsökkentésen túlmenően 450 milliárd forint értékben újabb bevételeket terveztek be.
A jövő évi költségvetés az előzetesen jelzett 1,5 százalékos növekedésre, 2,5 százalékos hiányra és 4,2 százalékos inflációra épül. Célkeresztben továbbra is az államadósság csökkentése, amely így 73-ról 72 százalékra szelídül, a költségvetés kamatok nélkül számolt egyenlege pedig pozitív lesz. A biztonság kedvéért a büdzsét három euróárfolyamon is végiszámolták, bár a kormány a 300 forintos euróárfolyamot azért nem tartja valószínűnek.
Teljes körűen kivezetik az adójóváírást, a félszuperbruttót pedig első lépesben csak a bruttó 202 ezer forint felett keresők körében. Az utóbbiból származó bevétellel azokat fogják kompenzálni, akiknek csökkene a fizetése.
Emelkedik az áfa (25-ről 27 százalékra), a jövedéki adó, a játékadó, a munkavállalói járulék (egy százalékponttal). Új adókat vetnek ki (baleseti adó), másokat átvariálnak, de összességében több bevétel származik majd belőlük (gépkocsik átírási illetéke, cégautóadó). Nyugdíjat csak a nyugdíjcélú befizetésekből finanszíroznak majd. Középtávon ugyanez a cél az egészségbiztosítási kasszával is, melynek büdzséjét 300 milliárddal megemelik. 5500 főt elbocsátanak a közszférából - piaci alapú foglalkoztatásukra járulékkedvezményt ad a kormány.
Elindul a Start munkaprogram, melynek keretében 200 ezer embert csalnának vissza a munka világába: a nettó 28500 forintos jövedelempótló támogatás helyett nettó 48 ezer forintos munkabérrel, ami után nem kéne nyugdíjárulékot fizetniük, csak a 16 százalékos szja-t. A beruházásokat élénkítenék az uniós források lehívásának gyorsításával: az idei 1200 milliárd helyett 1500 miliárd forint kifizetését tervezik. Visszatér (más néven) a szocpol és használt lakásvásárlásra is ad majd kamattámogatást a kormény otthonteremtési programja. (Az öt cél köré épülő költségvetés ismertetéséről, illetve elemzéséről is részletesen írtunk.)
A benyújtott költségvetést erőteljesen bírálta például Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is. Szerinte a 2012-es költségvetés a kormány kudarcának beismerése, mivel a kabinet idén azzal kísérletezett, hogy a fogyasztásélénkítő gazdaságpolitika működik-e, de kudarcot vallott, aminek ára a magán-nyugdíjpénztári vagyon volt - mondta Oszkó Péter a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Elkezdődött a végtörlesztési kampány
Csütörtöktől mehettek a bankokba azok, akik az év végéig élni kívánnak a devizahitelük kedvezményes előtörlesztésével, és megfelelnek a feltételeknek. Az érdeklődés az első napon lanyha volt, a bankok jelentős részének pedig még nincs is a devizahitelt kiváltó forinthitel-ajánlata, a meglévők THM-je pedig nem megy a versenyképesnek számító 8 százalék alá.
Alighogy elfogadták, máris módosították a „végtörlesztéses” törvényt, melyet a nagy sietségben úgy fogadtak el, hogy a törvény nem mentesítette a jövedelemadó- és az illetékfizetés alól azokat, akik szabad felhasználású lakóingatlan fedezetű jelzáloghitelt vettek fel. Ezt most Rogán Antal kezdeményezésére hétfőn kijavították.
Kérdés viszont az, hogy mi lesz azokkal, akik kiszorultak a mentőcsomagból. Orbán Viktor szóvivője két hete jelezte, Matolcsy György már dolgozik azon a javaslaton, amely azoknak készül, akik a kedvezményes árfolyamnál rosszabban vették fel a hitelüket. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára viszont a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, nem hiszi, hogy bármilyen új mentőcsomag készülne a devizahiteleseknek. Varga szerint ugyanis a héten bejelentett Nemzeti Eszközkezelő elegendő segítséget jelent. Igaz, az eszközkezelő a ciklus végéig legfeljebb 5000 lakást vásárol majd meg, és elsősorban azokon fog segíteni, akiknek legalább két gyermekük van, és a család egyik tagja szociálisan rászorulónak minősül. Az állam megveszi a lakásukat, amelyet visszabérelhetnek, sőt, hat hónap után vissza is vásárolhatnak. További előnyük a többi adóssal szemben, hogy megkapják az úgynevezett elsétálási jogot is, azaz a bank nem kérhet többet, mint amennyiért az állam megvásárolta a lakást.
Hétfőn elfogadták és pénteken már ki is hirdették a gázolaj, a párlatok és a dohánytermékek jövedéki adójának, valamint a szerencsejátékok adójának az emelését és a szerencsejáték-szabályok szigorítását. A dohánylobbinak egy fideszes módosító annyiban segített, hogy a régi zárjegyes cigarettakészletek értékesítésére a kereskedőknek 60 napot adott (tehát a gyártók az emelés előtt jól be tudnának spájzolni régi zárjegyből).
A szerencsejáték-törvény módosítása szigorítja a játékengedély kiadását, és a pénznyerő automatáknál kötelezővé teszi a szerver alapú - interneten történő - üzemeltetést. A játéktermekben működő pénznyerő automaták adója ötszörösére emelkedik. A Szerencsejáték Szövetség szerint ennek folytán nemcsak a hetvenmilliárd forint fix adóbevételtől esik majd el az állami költségvetés, de a javaslat elfogadása több tízezer vendéglátóiparban dolgozó család azonnali tönkremenetelét jelentené. Új adóként ehhez társul még a negyedéves bevétel 20 százaléka, de ezt csak a 900 ezer forint feletti bevétel után kell megfizetni. Az online játékszervezőknek ezek után sem kell ugyan magyarországi székhellyel rendelkezniük, de engedélyeztetniük kell az itteni működésüket.
Távhő: hatósági árazás is meg nem is
Hétfőn egy sor technikai jellegű módosítással a kormány átírta a távhőtörvényt, megteremtve a kereteit az október 1-vel hatályba lépő hatósági árazásnak. A legjelentősebb változást az jelenti, hogy az eddigi, lényegében a párhuzamosan megtermelt villamos energián keresztül doltált ágazat hőalapú elszámolásra áll át, és így jogosult lesz az államilag megadott "képlet" szerint a saját díjszabásának megállapítására.
Csütörtökön mindez azzal egészült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a törvénymódosítás alapján elfogadott miniszteri díjrendeletben azt közölte: a távhőszolgáltatásban továbbra is a most is érvényben lévő, március óta befagyasztott árakat kell alkalmazni.
Bencsik János, klímaügyi és energetikai államtitkár a héten lapunknak adott interjújában azt mondta: az új rendszer büntetni fogja azokat a távhőszolgáltatókat, melyek a korábbiakhoz hasonlóan bújtatott tételeket és indokolatlan kölségeket érvényesítenek a díjszabásban. Az államtitkár azt is elmondta, hogy az NFM november 30-ig a víz- és csatornaszolgáltatásra, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltatásra vonatkozó állami ármegállapítás szabályrendszerét is kidolgozza.
EB: jogosulatlan a kivetett telekomadó
Az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte a magyar kormányt, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét. A 2010 októberében bevezetett telekomadó a Bizottság véleménye szerint ugyanis nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal. Az EB döntés után a kormánynak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.
A kormány, ami gyakorlatilag úgy vetette ki ezt az adót, hogy biztosra vehető volt, ez az EU-nál nem fog átmenni, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő útján a döntésre úgy reagált, hogy "a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is". A tét évi 61 milliárd forint, melyet 2010-2012 között a telekomcégek a bevételeik után, sávos adózással fizettek be az államkaszába. A legtöbbet a Magyar Telekomnak kellett fizetnie, 27 milliárd forintot.
Tobin-adó, hatos csomag, eurókötvény
A héten tovább romlottak a kilátások az euróövezetben, miután a az IMF és Világbank közös múlt hétvégi csúcsán az európai vezetés kapta a legtöbb bírálatot, és az euró továbbra is gyengélkedett. Az Európai Unió intézményei ugyanakkor fontos döntések meghozatala közelébe értek. Az Európai Bizottság szerdán elfogadta a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illetékekre vonatkozó javaslatot. Az évtizedek óta dédelgetett terv, az úgynevezett Tobin-adó a pénzügyi rendszer biztonságát hivatott majd szolgálni, és évi 55 milliárd eurót várnak tőle. Az EU azt szeretné, hogy világszerte bevezessék.
Az Európai Parlament ugyancsak szerdán rábólintott az úgynevezett hatos csomagra, amely a tagországok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását, az uniós "gazdasági kormányzás" kialakítását célozza. Ebben a csomagban az is benne van, hogy a felelőtlen költségvetési politikát folytató tagállammal szemben az Európai Bizottság majdhogynem automatikusan érvénybe lépő ellenlépéseket tehessen. A szorosabb együttműködés, a nemzeti költségvetések előzetes ellenőrzése lehet a feltétele a közös eurókötvény kibocsátásának is - a lehetőségét taglaló előterjesztést is a héten mutatta be az Európai Bizottság.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
