Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Idén egy drága kísérletet végzett el a kormány, hogy a kétezres évek elején, az első Orbán-kormány idején elindított fogyasztásélénkítő gazdaságpolitika működik-e. Ennek ára a magán-nyugdíjpénztári vagyon volt. A kísérlet nem sikerült, a pénzt elköltöttük – mondta Oszkó Péter a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen Pécsett. A volt pénzügyminiszter szerint a 2012-es költségvetés pénteken benyújtott tervezete a kudarc beismerése, ugyanis a jelentős idei költségvetési lazítás után a kormány komoly kiigazításba vág bele.
Oszkó Péter szerint a jövő évi büdzsével az az egyik legnagyobb probléma, hogy döntően bevételoldali kiigazítást hajt végre, ami meghaladhatja a GDP 2 százalékát is. Ilyen mértékű bevételoldali kiigazítást legutóbb talán a Gyurcsány-kormány hajtott végre, mellyel Oszkó szintén nem értett egyet, ugyanis elfojtotta a gazdaság növekedését.
Szerencsétlen a kormány adópolitikája
A kormány által meghirdetett államadósság elleni küzdelemben a javulás jeleit egyelőre nem látjuk. A 2011-es költségvetés ugyanis egy romló adósságpályát hozott, mert jelentősen romlott a költségvetés strukturális egyenlege – mondta Oszkó.
A kormány adópolitikáját a volt pénzügyminiszter szerencsétlennek nevezte. Az új adórendszer szélsőségesen aránytalan jövedelemelosztást eredményez a jövedelemcsoportok között, ráadásul hátráltatja a foglalkoztatás bővítését, ugyanis nálunk a legmagasabb a munkára nehezedő adóteher az unióban.
Összességében nem látszik az a koherens gazdaságpolitika, ami a kormány vízióinak végrehajtását segítené. Ehelyett van egy háborús hangulatban fogant gazdaságpoltika, ami megoldások helyett még mindig az ellenségeket keresi – még a bankrendszerben is –, hiányzik ugyanakkor a stratégiai tervezés – mondta Oszkó Péter.
A volt pénzügyminiszter szerint a válságból akkor fogunk kilábalni, amikor a kormányok elindulnak a korábbi hibák felszámolásának útján. A vállalatok, a bankok és a lakosság elvégezte ezt az önismereti gyakorlatot, egyes kormányoknál – nemcsak a magyar kormánynál – azonban ez még nem látható.
Nem megoldás a kedvezményes végtörlesztés
A kedvezményes végtörlesztésről elfogadott törvényt bírálva a volt pénzügyminiszter kifejtette, hogy nincs olyan jelentős különbség a deviza- és a forinthitel kockázata között, mint azt manapság többen állítják.
Nincs olyan hiteltermék ugyanis, amely független az országkockázattól: ennek növekedése a devizahiteleknél elsősorban az árfolyamban, a forinthiteleknél a magasabb kamatban csapódik le. A nem-törlesztések jelentős része ma nem csak az árfolyamból, hanem abból is fakad, hogy nincs meg az a jövedelem, amiből törleszteni lehetne – tette hozzá Oszkó.
A lakosság jelentős eladósodása, akár forintban, akár devizában történik, nagy mértékben hozzájárul az ország adósságproblémájához. Attól, hogy a végtörlesztéssel lehetővé tesszük a forintra konvertálást, még az adósságprobléma megmarad, még akkor is, ha a hitelfelvevőnek egy jelentős kedvezménnyel nyereséget ad a kormány – fejtette ki a volt pénzügyminiszter.
