A hét elején a kormány még azon törte magát, hogy elsimítsa az EU-IMF-hitelkérelem bejelentésével kapcsolatos diplomáciai malőröket. Közben kétségbeesve igyekezett kihangsúlyozni, hogy ez a segítség nem az, amit Gyurcsány idején az ország kapott. Ez más. Ez csak egy biztosítás. Ezzel szemben a hét folyamán egyre valószínűbbé vált: aligha vagyunk méltók más típusú, rugalmasabb, feltételek nélküli támogatásra.

Amit valószínűleg el tudtunk kerülni a Standard & Poor’s esetében, az nem jött be a Magyarországon ugyanazokban a hetekben vizsgálódó Moody's-zal: Magyarország 15 év után újra bóvli kategóriába került a hitelminősítőnél, ráadásul a Moody's a negatív kilátást is megtartotta a magyar adósbesorolásra. Az indoklás szerint az országgal szemben növekszik a bizonytalanság, és kérdőjeles, hogy "Magyarország képes lesz-e teljesíteni a költségvetési konszolidációra és az államadósságcsökkentésre irányuló középtávú terveit".

Reakciók szóban, tettben

A Nemzetgazdasági Minisztérium péntek reggeli közleménye lényegében folytatta az EU-IMF-hitelcsomag bejelentését követő sikerpropagandát, visszautasítva a hitelminősítő döntését. A hivatalos álláspont szerint a leminősítésre semmi oka nem volt a Moody's-nak, így azt csak "Magyarország elleni támadásnak" lehet tekinteni. A kormányszóvivő a valós alapokat hiányolva "érdekes leminősítésnek" nevezte a döntést. Csütörtökön már a nemzetbiztonsági szolgálatokat is bevetette a kormány, hogy kinyomozza, kik állhatnak Magyarország "megtámadása" mögött.

Matolcsy György tartott sajtótájékoztatót az ország leminősítését követően

MTI / Szigetváry Zsolt

Az, hogy összességében mit jelent a bóvli kategória, az elemzők szerint heteken belül ki fog derülni. Tény viszont, hogy 10 százalék közelébe kúsztak az állampapírhozamok, ami mellett az ország középtávon sem finanszírozható fenntarthatóan, és történelmi csúcsot járt meg a kötvények után államcsőd esetére fizetett biztosítás ára. Pénteken óriásit bukott a budapesti Értéktőzsdén az OTP és a Mol, és a forint is visszagyengült a csúcs közelébe. A Moody's pénteken ugyanazt a visszaminősítést mondta ki a Magyar Fejlesztési Bankra és hét magyar kereskedelmi bank devizabetét-osztályzatára is, valamint a főváros adósbesorolására, mint egy nappal korábban az országéra.

Pinokkió szeret füllenteni

A Financial Times szerint nem is jöhetett volna rosszabbkor az országnak a leminősítés, az Economist pedig azt írta, változások jöhetnek az "Orbán-bolygón". A Handelsblatt sem finomkodott, szerintük Orbán Viktor lett a nap Pinokkiója. A német lap szerint azzal érdemelte ki ezt a nem éppen megtisztelő címet, hogy az IMF-fel újra elkezdte a tárgyalásokat Magyarország, annak ellenére, hogy előtte foggal-körömmel tiltakozott a Valutaalappal kötendő újabb egyezség ellen. A nemzetközi lapok pénteken és szombaton is hosszasan tárgyalták Orbán különutas gazdaságpolitikájának bukását.

Pénteken délután neves közgazdászokkal konzultáltak Orbánék, amin a kormánytagok szóba sem hozták, hogy külső támadás érte volna Magyarországot. A kormányfő és a miniszter forrásaink szerint nem vonta kétségbe a folyamatok nem összeesküvés-elméletek mentén történő magyarázatát. Ennek ellenére a sajtótájékoztatón Matolcsy György változatlanul azt szajkózta, hogy spekulációs hadműveletek folynak Magyarország ellen. És bár úgy tűnt, hogy a konzultáción odafigyelnek azokra a tácsokra is, miszerint gyors EU-IMF megállapodásra van szükség, és hogy a költségvetési pályát reálisan kell újrarajzolni, Matolcsy a nyilvánosság előtt továbbra is 0,5-1 százalék közötti jövő évi növekedésről beszélt, pedig a közgadászok 2012-re már nem számolnak növekedéssel.

A leminősítéssel kapcsolatos összes hírünk itt olvasható!

Orbán Viktor közgazdászokkal egyeztetett pénteken

MTI / Szigetváry Zsolt

Az IMF-fel és a hitelminősítőkkel nem csak Magyarországnak gyűlt meg a héten a baja: csütörtökön a Fitch a portugál,  a Standard & Poor's a belga államadós-osztályzatot rontotta egy fokozattal rosszabbra. (Persze itt nagy a különbség, hiszen az utóbbi még így is nagyon jó minősítésű, míg Portugália hasonló cipőben jár, mint mi.) De a várhatóan december közepén felálló új, jobboldali spanyol kormány is külföldi segítséget kérhet pénzügyi problémáinak orvoslására.

A kormány mégse hagy fel a bankok nyaggatásával

A kormány nemcsak a hitelminősítőkkel és a spekulánsokkal áll háborúban, hanem minden ígérete ellenére a bankokat sem hagyja békén. Hiába fogadkozott, hogy a devizahiteles-problémára adott válaszok megtárgyalásáig legalább tűzszünetet köt, és egyoldalúan nem nyújt be adósmentéssel kapcsolatos javaslatokat - az adótörvényekben hétfőn az Országgyűlés elfogadott egy fideszes módosítót, miszerint a munkáltatók 7,5 millió forintig adómentesen támogathatják a munkavállalóikat, hogy megszabadulhassanak a hitelüktől. (A végtörlesztés elvben 2011 végén kifutna, azonban ez a rendelkezés további károkat okoz a költségvetési egyensúlynak és a bankoknak.)

De ez még csak az egyik pont, ami kiakaszthatta a tárgyalási garanciát komolyan vevő Bankszövetséget: a héten a Gazdasági Versenyhivatal nagy erőket felvonultatva szállt meg hét bankot, hogy bizonyítékokat foglaljon le arra vonatkozóan, történt-e törvénybe ütköző cselekmény a forinthiteleik kamatainak a megemelésekor a végtörlesztés kihirdetése után. (Magyarán, a bankok összejátszottak-e.) A Bankszövetség - tőle szokatlan módon - határozottan tiltakozott, utalva arra, hogy ilyen akciókkal ellehetetleníti a kormány a devizahitelesek megsegítével kapcsolatos megegyezést.

A magyar gazdaságot súlyosan érinti, hogy az osztrák tulajdonú bankok szigorú regulát kaptak otthonról a héten a nyakukba: nem elég az európai bankfelügyelet új tőkekövetelményeinek a betartása, az osztrák jegybank és az "osztrák PSZÁF" közösen a bankbiztonság érdekében korlátokat vezetett be a kelet- és délkelet-európai leánybankok működésére vonatkozóan. Ezek alapján biztos, hogy az osztrák hátterű bankok (Raiffeisen, Erste, UniCredit) akkor sem lesznek olyan aktívak, ha az európai gazdaság túljut a most még egyre mélyülő válságon.

Végel Dániel

Noha a kormány a Valutaalaphoz az MNB egyik alelnökét küldte tárgyalni, nem hagyott alább a héten azon igyekezete sem, hogy megregulázza a jegybankot. Az Állami Számvevőszék ugyan nem hozott nyilvánosságra olyan adatot az MNB-ről szóló friss jelentésében, ami sürgős beavatkozást indokolt volna, Matolcsy György kinyilvánította, az ÁSZ javaslatait figyelembe véve átírják a jegybanktörvényt. Simor András pedig új alelnököket kaphat.

Túl vagyunk az adótörvényeken

Az Országgyűlés hétfőn este végszavazott a 2012-es adótörvényekről, melyek nagyon sokakat érintő része az alacsonyabb jövedelműeknek járó bérkompenzáció volt, ami azt hivatott teljesíteni, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó jövedelme jövőre az adójóváírás kivezetése miatt.

Még a hétfő esti zárószavazás előtt is több módosító indítványt nyújtottak be kormánypárti képviselők. Az egyik módosítóban azt javasolták, hogy az önkormányzatoknak mint helyileg illetékes adóhatóságnak joga legyen nyilvánosságra hozni az adósok listáját. Egy másik termékdíj-kötelessé tette volna a gumiabroncsot, a hajszárítót, a vízmelegítőt és a vasalót, mivel ezek a módosítást jegyző Kósa Lajos szerint fokozottan terhelik a környezetet. Font Sándor beadványában pedig a hvg.hu által korábban is feldolgozott kötelező kamarai regisztráció került elő, ezúttal az agráriumra vonatkozóan: a mezőgazdaságot fő tevékenységként űző magánszemélyek számára is kötelezővé válna az agrárkamarai regisztráció.

Az adótörvényváltozásokról több összefoglalónk készült: gyors áttekintés és gyors elemzés.

Étkezés, lakhatás

A kereskedelmi élelmiszerláncok elleni háború egy kisebb csatájának tűnik, hogy egy keddi kormánypárti módosító javaslat a jövőben tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősítené, ha saját előállítású péksüteményeiket a boltok az üzemi költségeiket is tartalmazó önköltségi ár alatt árulnák. A péklobbi azt szeretné, ha a nagy bevásárlóközpontokban, ahol helyben sütik a cipót, drágulás történne.

Horváth Szabolcs

De az étkezési utalványokat is megvédi az állam, hasonló módszert alkalmazva, mint a magánnyugdíjpénztárak esetében: nem teszi az utalványkibocsátást állami monopóliummá, de a munkaadók jobban járnak, ha váltanak. A kedvezményes adózás ugyanis január 1-jétől csak a Magyar Nemzeti Üdülési alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványra fog vonatkozni. A többi nagy utalványkibocsátó cég által forgalmazott étkezési jegy után ugyanúgy kell majd adózni, mintha sima bért kapna a munkavállaló. Ráadásul 2012-től legfeljebb 5000 forint értékű étkezési jegy költhető majd el a szupermarketekben, élelmiszerboltokban.

Talán egy Jobbik-LMP-összefogással meghiúsult kilakoltatásra válaszul, de a kormány végül újfent meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Eszerint december 1-jétől márciusig megint nem lehet senkit kitenni az utcára, ha nem tudja fizetni a lakása törlesztőrészleteit.

Lázár-Bencsik: újratöltve

Lázár János az idén másodszor is durván beavatkozott a fokozott szakmai hozzáértést igénylő energetikai jogalkotásba. A frakcióvezető-polgármester olyan törvénymódosító javaslattal állt elő, ami akár az egész villamosenergetikai rendszerirányítást is maga alá temetheti, ha elfogadják - viszont Hódmezővásárhelynek például jelentős könnyebbséget jelentene a közületi villanyszámlák díjhátralákának rendezésében. A Fideszen belüli frakciózásnak a héten talán Bencsik államtitkár Facebook-bejegyzése volt a legegyértelműbb jele.

Pedig a kormánypárton belül a nemzetgazdasági miniszterrel szemben is egyre több kritika fogalmazódott meg - persze csak háttérben, mivel a Fidesz-KDNP és a kormány (hivatalosan) még mindig száz százalékban bízik Matolcsy György alkalmasságában.