szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A német nyelvű sajtó részletekbe menően taglalja, miért jutott zsákutcába a magyar gazdasági szabadságharc. Félresikerült különút, rajtaütés a bankokon, csökkenő mozgástér, Canossa-járás - ezek a német és osztrák lapértékelések kulcsszavai.

A Der Spiegel online változata azzal kezdi, hogy milyen kínos lehet a kormánynak épp attól az IMF-től segítséget kérni, melyet előzőleg kidobott az országból. És hogy még a kapcsolatfelvétel sem tudta megakadályozni, hogy a Moody’s ne lépje meg bóvlivá minősítésünket.

A magyarul is jól beszélő szerző, Keno Verseck szerint Magyarországnak pénzügyileg vége. Segítség nélkül néhány hónapon belül államcsőd következhet be: „Orbán Viktor kormányfő Magyarországot a jobboldali nacionalista-populista-antikapitalista különutasságával zsákutcába manőverezte.”

A magyar Adenauer és Ludwig Erhard
©

A szerző mint a Fideszhez közel álló közgazdászt idézi Mellár Tamást, a KSH korábbi elnökét, aki szerint a kormánynak nincs eszköze a gazdaság és a növekedés beindítására. Ezt követően felidézi az „unortodox” gazdaságpolitika egyes elemeit: a külföldi nagyvállalatok megadóztatását a „válságadókkal”, a magánnyugdíjpénztárak államosítását, valamint a végtörlesztési program bevezetését (azért, hogy „senki ne éljen adósrabszolgaságban"). Utóbbi szerinte félmilliárd euró veszteséget okozhat úgy, hogy azoknak segít, akik a legkevésbé vannak rászorulva.

Félresikerült különút

A cikk értékeli a politikai klímát is: Orbán „félresikerült magyar különútja” a Fidesz támogatottságára is kihat, hiszen tavaly nyár óta a párt szavazóinak a száma felmérések szerint megfeleződött. A szerző Debreczeni Józsefre hivatkozva azt állítja, hogy a lefelé tartó trendnek Orbán autokratikus eszközökkel próbál ellenkormányozni. Utal a napokban nyilvánosságra hozott új választójogi törvénytervezetre, amely szerinte úgy van kitalálva, hogy egy olyan nagy pártnak, mint a Fidesz, kényelmes parlamenti többséget biztosítson. Például azzal, hogy a kompenzációs szavazatok kárára a választókerületi győzelmet jobban premizálja, és ez a kis pártoknak hátrányos.

Álítása szerint „Orbán és a pártja” ehhez hasonló „törvények százaival” szabja saját igényeire az államot. „Az áprilisi kétharmados győzelem óta gyakorlatilag minden állami és közszolgálati poszton lecserélték a vezetőket és a saját embereiket tették oda. Emellett pedig januárban egy olyan alkotmány lép életbe, amely akkor is nagy befolyást enged az Orbán-pártnak, ha a választásokon vereséget szenved."

Verseck azt sem hallgatja el, hogy egyre nő a "nemválasztók" száma, a baloldali és liberális pártok "kontúr nélküliek" és "megosztottak". A szerző szerint az elégedetlenség leginkább az utcán nyilvánul meg, a magyarországi aktivisták polgárjogi mozgalommá szerveződnek a Facebookon; példának a március 15-i Milla-tüntetést hozza fel. De a helyzet nyertesének a Jobbikot látja, amely a második legerősebb párttá nőtte ki magát, köszönhetően annak, hogy tabutémákat vetett fel, a "cigányproblémén" kívül épp az "eladósodást" és annak sajátságos értelmezését említve („Kimentek a tankok, bejöttek a bankok” - idéz egy "jobbikos mondást").

Mióta itt van az IMF, írja a szerző, „Matolcsy szürreális 'Fel a fejjel!'-mondásokkal vigasztalja a magyarokat. És a cikk végén felidézi a miniszter múlt heti előadását, melyben a magyarokat a világ legtehetségesebb emberei közé sorolta, és bizánci, valamint perzsa krónikákra hivatkozva mindjárt meg is mondta, hogy őseink miben voltak kimagaslóak: gasztronómiában és agysebészetben. (És a turizmust Verseck még le is felejtette.)

Magyarország nem bírja sokáig ezt a kamatfelárat

A Der Standard a helyzetről tudósítást és jegyzetet is közöl, mindkettőnek a szerzője Andras Szigetvári. Az előbbiben azt írja, hogy amíg a Standard&Poor's és a Fitch nem minősítik le ugyancsak "bóvli" kategóriába Magyarországot, a következmények elméletileg korlátozottak maradnak. A gond a kormány számára az, hogy a Fitch és a S&P is már jelezte, hogy leminősítés várható, és ezt sok befektető egyáltalán nem akarja megvárni.

Leminősítettek
©

Suppan Gergely budapesti elemző a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, Magyarország "nem fogja sokáig kibírni ezt a kamatfelárat". (Az államkötvények hozama pénteken megközelítette a tíz százalékot: ez hosszú távon nem fenntartható módon drágította meg az államadósság finanszírozását.)

Az IMF-tárgyalásokról szóló bejelentéssel időt kellett volna nyernie a kormánynak, de az emelkedő kamatfelárak és a leminősítés miatt Sandor Richter, a bécsi Kelet-Európa Intézet munkatársa szerint sürgős megállapodásra van szükség.

A gazdasági alapadatok nem rosszak ugyan (idén szufficites költségvetés, jövőre 3 százalék alatti hiány, folyó fizetési mérleg többlet) de a probléma az, hogy 2013-ra kifutnak azok a bevételek (magánnyugdíjpénztár államosítása, különadók), melyek ezeket a számokat megalapozták - mondja Richter.

Magyarország leminősítése azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban keményen megbüntetik a piacokon a fősodortól eltérő gazdaságpolitikát - áll a liberális Der Standard jegyzetében, melyet szombat délután az MTI közölt.

A devizahitelesek problémáját legalább kezelni próbálta

Fájdalmas lecke ez a magyarok és Európa számára - vélekedik a szerző, András Szigetvari, aki szerint Nyugat-Európában, mindenekelőtt Ausztriában egyoldalú kép gyökerezett meg: Orbán Viktor nacionalista, aki a piac szabályaira való tekintet és jogi korlátok nélkül cselekszik. "Nem vitás, Orbán revizionista diskurzust ápol. A médiával és az ellenzékkel szembeni megfélemlítési politikája szégyen" - írja a szerző, aki hozzáfűzi: "Gazdaságpolitikáját katasztrofálisan kommunikálta, de sok dologban igaza volt".

A devizahitel-előtörlesztési törvénnyel Magyarország eddig elsőként próbált meg kezelni egy súlyos problémát, hiszen százezrek nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, a kölcsönök fékezik a növekedést. A kritika annak szól, hogy a kormány a piaci árfolyam alatti végtörlesztést enged. Azt viszont elfelejtik, írja a szerző, hogy a devizakölcsön az osztrák bankok exportslágere volt, amit az osztrák felügyelet sokáig tétlenül figyelt. A számlát pedig mindenütt (Romániában és Lengyelországban is) az állampolgárok fizették. Hogy Budapest tehermegosztással próbálkozott, jó kiindulópont volt - áll a cikkben. A szerződésekbe való visszamenőleges beavatkozás (szigorú feltételekkel) Ausztriában is engedélyezve van. Hogy az eljárás jogsértő-e, azt a bíróságoknak kell eldönteniük. Az akciót mégis rosszul hajtották végre, mert "rajtaütöttek" a bankokon - vélekedik a szerző.

A Moody's a rossz konjunkturális helyzettel és a kormány vitatott politikájával indokolta a leminősítést. Ez legitim vélemény, de egy ország gazdaságpolitikájának mozgástérre van szüksége, "akkor is, ha ez nem tetszik a befektetőknek". Különösen igaz ez Kelet-Európában, ahol a piacok nincsenek kellőképpen szabályozva - vélekedik a Der Standard munkatársa.

Összeomlott a szabadságharc

A vezető osztrák konzervatív napilap, a Die Presse is tudósítást közölt arról, hogy a Moody's megvonta a befektetésre ajánlott osztályzatot Magyarországtól. Az újság budapesti tudósítója, Peter Bognar részletesen ismertette a hitelminősítő indoklását és azt, hogy a forint árfolyama erősen romlott a hírre. Míg a minisztérium nemzetközi támadást sejtett a háttérben, a legtöbb magyar elemző azon a véleményen van, hogy valójában a kormány "gazdasági szabadságharca" omlott össze.

Néhány nappal korábban a kormány már jelentős "arcvesztést" szenvedett el a nyilvánosság előtt azzal, hogy kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni. A szerző szerint a kapcsolatfelvétel a kormány számára felért egy "Canossa-járással".

©

2010 nyarán épp annak kapcsán hirdetett Orbán szabadságharcot, emlékeztet a lap, hogy lényegében megszakadt az IMF és a magyar kormány közötti kapcsolat, noha 2008-ban még a Valutaalap kölcsönével sikerült elkerülnie az országnak az államcsődöt. Bár a piacról azóta drágábban jut Magyarország hitelhez, írja a szerző, így beleszólás nélkül meg tudja valósítani az unortodox gazdasági lépéseit, melyek közül a kölönadókat, azon belül a bankadót és a magánnyugdíjkasszák milliárdos megtakarításainak a sokat szidott államosítását a lap külön megemlíti.

A konzervatív lap közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz már most, másfél évvel a kormány hivatalba lépése után mintegy 1,8 millió szavazót veszített. "Szakértők abból indulnak ki, hogy most további szimpatizánsok pártolnak el tőle" - írta a Die Presse.

FAZ: a Moody's nem hisz a konszolidációs programunkban

Bécsi keltezésű tudósításban számolt be a szintén konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szombati számában arról, hogy a Moody's hitelminősítő intézet megvonta a befektetési ajánlású magyar besorolást. A konzervatív német napilapban Michaela Seiser, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója részletesen közli a Moody's indoklását és beszámol arról is, hogy a kormány a leminősítést indokolatlannak és az ország elleni spekulatív támadásnak nevezte.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
ENSZ: akár 800 millió éhező is lehet a Földön

ENSZ: akár 800 millió éhező is lehet a Földön

Napközben kellemes meleg, este szokatlan hűvös lesz

Napközben kellemes meleg, este szokatlan hűvös lesz

Az uniós átlagnál sokkal súlyosabban érintette a magyar családok pénztárcáját a koronavírus-járvány

Az uniós átlagnál sokkal súlyosabban érintette a magyar családok pénztárcáját a koronavírus-járvány