Itt a leminősítés: Magyarország bóvli lett a Moody's-nál
Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's Investors Service. Mindez azt jelenti, hogy 15 év után újra bóvli kategórában vagyunk a hitelminősítőnél, amely megtartotta a negatív kilátást is a magyar adósbesorolásra.
A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy a befektetésre már nem ajánlott ajánlott "Ba1"-re rontotta a magyar államkötvények osztályzatát az eddigi "Baa3"-ról, és az új besorolásra is a további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
A hitelminősítő a leminősítést azzal indokolja, hogy növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, az ország képes lesz-e teljesíteni a költségvetési konszolidációra és az államadósságcsökkentésre irányuló középtávú terveit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.
Magyarország emellett a súlyosbodó pénzpiaci feszültségek időszakában egyre érzékenyebb az „eseménykockázatokra”, mivel magas az államadóssága és a külső finanszírozási igénye. A Moody’s szerint az említett tényezők együttes hatása károsan fogja érinteni a kormányzat pénzügyi erejét és rontani fogja azt a képességét, hogy elnyelje a sokkokat. A hitelminősítő a negatív kilátás fenntartását azzal magyarázza, hogy bizonytalanság övezi az ország azon képességét, hogy képes lesz ellenállni az európai adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak.
A Moody’s szintén Baa3-ról egy fokozattal Ba1 kategóriába rontotta a Magyar Nemzeti Bank devizaadósságbesorolását, ugyanis jogilag Magyarország a felelős az MNB-kötvények törlesztéséért. A leminősítés eredményeképpen A3-ról A1-re ronotta a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint A2-ről Aa3-ra csökkentette a devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt is.
A Matolcsy-tárca szerint alaptalan a lépés
Mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken reggel. A közlemény kiemeli, hogy a döntésnek nincs alapja, mert az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites.
Az idén, 7 éves uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt, ezt az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa is megerősíti - emeli ki a tárca, hozzátéve, hogy az ország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes - teszik hozzá. Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar GDP 2011 harmadik negyedéves teljesítménye meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét, és az utóbbi négy negyedévben Magyarország az EU átlagához megközelítő mértékű GDP növekedési rátát tudott felmutatni.
A kormányszóvivő, Giró-Szász András péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nagyon érdekesnek nevezte a Moody’s leminősítését. A hitelminősítő olyan érvek mentén rontotta ugyanis a magyar kormánykötvény-osztályzatot, amelyeknek nincs valós alapjuk – mondta a reggeli műsorban. Arról ugyanakkor nem kívánt beszélni, milyen lépésekre készül a kormány a leminősítés után. Orbán Viktor mindenesetre 11 közgazdásszal találkozik délután.
Nem jött be az IMF-csel
A Moody's 1996-ban adott először befektetésre ajánlott minősítést Magyarországnak, most tehát 15 év után minősítette bóvlinak a magyar adósságot – írja a Bloomberg. A rendeszerváltástól egészen 1996. december 19-ig bóvli kategóriában állt az ország, a Bokros-csomag után azonban befektetésre ajánlottá minősítette a Moody's az országot.
| A többiek is csak arra várnak |
Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél – Standard & Poor's, Fitch Ratings – továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody's csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után. |
A Moody’s szerint az ország finanszírozási nehézségeit jelzi, hogy az IMF és az EU segítségét kértük. Ezeket a nehézségeket enyhítheti, ha a kormány sikeresen megállapodik a nemzetközi szervezetekkel, ugyanakkor a hitelminősítő szerint ettől függetlenül az államadósság szerkezete miatt középtávon továbbra is ki leszünk téve a sokkoknak, ami nem felel meg a Baa3 adósosztályzatnak.
A hitelminősítő jelezte, hogy további leminősítés következhet, ha a szerkezeti reformok elmaradása miatt tovább romlik a kormányzat pénzügyi pozíciója, ami a valutaárfolyam tartós gyengülésével vagy emelkedő finanszírozási költségekkel párosulhat. A most adott adósosztályzatunkat akkor stabilizálná (ami hosszabb távon akár felminősítéshez vezethet), ha a kormány a fenntartható konszolidáció útjára lép, például azzal, hogy a középtávú terveket és a konvergenciaprogramot sokkal következetesebben valósítja meg – írja a Moody's közleménye.
| Homályos stratégia, nyugdíjállamosítás, billegő költségvetés |
A Moody's szerint jelenleg azért bizonytalan a középtávú költségvetési és adósságcéljaink megvalósulása, mert az államnak túl magasak a finanszírozási költségei, ugyanakkor alacsony növekedésnek nézünk elébe. A magas finanszírozási költség lényegében azt jelenti, hogy a magyar állam a korábbiaknál magasabb áron jut csak forráshoz a megemelkedett állampapírhozamok miatt. A Moody’s hozzáteszi azt is, hogy a magyar bruttó államadósság a GDP 81 százaléka volt 2010-ben, ami magasabb a Baa3 adósosztályzatú országok középértékénél.
Jóllehet a kormány elkötelezett, hogy 2018-ra a GDP 50 százalékára csökkenti az államadósságot, továbbra sem világos az ezt megcélzó középtávú stratégia, ugyanakkor az eddig végrehajtott egyszeri intézkedések, mint például a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások felszámolása hosszú távon nem javítja az államadósság fenntarthatóságát – fogalmaz a hitelminősítő közleménye. A Moody’s szerint a kormány nehezebben fogja elérni a 2012-es költségvetésben kitűzött 2,5 százalékos hiányt is, és problematikusnak látja a hitelminősítő a 2013-as hiánycél elérését is. A konvergenciaprogramban 2,2 százalékos hiányt ígér a kormány, azonban nehéz megítélni, hogyan akarja ezt a célt elérni egy alacsony növekedési környezetben – jegyzi meg a hitelminősítő. |
Sikert sikerre
A Moody’s döntésének pikantériája, hogy a miniszterelnök épp csütörtökön dicsekedett el kormánya eredményeivel a Magyar Állandó Értekezleten. Orbán Viktor szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet – igaz, "vért verítékezve", "tégláról téglára, lépésről lépésre haladva", de – újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami Magyarországon történik.
Matolcsy György, ha lehet, még tovább ment. A Heti Válasz számára írott véleménycikkében a gazdasági miniszter egyenesen a második világháború utáni újjáépítéshez hasonlította az elmúlt másfél évet, amelynek teljesítményével elképesztően elégedett. "Már nem zuhan a fogyasztás, már az Európai Unió átlagos növekedésével bővül a gazdaság, több tízezerrel nő a foglalkoztatás az üzleti szektorban, már egyszámjegyű a munkanélküliség, az EU legjobb negyedében van a költségvetési deficit, miközben csökken az államadósság, valamint pozitív a külkereskedelmi és a fizetési mérleg" – írta.
| A Moody's másképp látja |
A hitelminősítő szerint középtávon külső és belső tényezők egyaránt jelentősen korlátozzák a magyar gazdaság növekedését, ami hozzáadódik a hiány- és az adósságcsökkentési tervek megvalósításának kockázataihoz. A magyar gazdaság növekedése már a válságot megelőzően alacsony volt, majd 2009-ben jelentősen visszaesett, és ebből azóta csak részlegesen tudott talpraállni. A Moody’s csökkentette a magyar növekedési előrejelzését is: 2011-re a korábbi 2,7 százalék helyett 1,5, 2012-re a korábbi 2,6 százalék felett 0,5 százalékos GDP-növekedést vár. A háztartások gyenge belső kereslete, aminek fő oka a hitelek visszafizetése, párosulva a magas munkanélküliséggel és az alcsony foglalkoztatással, továbbra is korlátozni fogja a magyar gazdaság középtávú növekedését. Emellett fékezi a magyar gazdaság növekedését az is, hogy legfőbb kereskedelmi partnerei – különösen Németország – növekedési kilátásai is gyengülnek, mint ahogyan a devizaárfolyamok hullámzása is. A Moody’s szerint a bankok a hitelezéssel csak korlátozottan lesznek képesek hozzájárulni a növekedéshez, melynek fő okai a nemteljesítő hitelek emelkedő aránya, a kormánynak a bankok jövedelmezőségét károsan érintő intézkedései, illetve az, hogy a külföldi anyabankok kevésbé képesek támogatni magyar leányaik működését. |
Most már fel vagyunk készülve?
Mint arról beszámoltunk, a kormány múlt csütörtökön kezdeményezte, hogy szülessen egy „új típusú” megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken személyesen közölte is az IMF éves országvizsgálata keretében Magyarországon tartózkodó képviselőivel. A kezdeményezésről a washingtoni székhelyű Valutaalap, valamint az Európai Bizottság is hétfőn kapta meg a hivatalos írásbeli megkeresést.
A kapcsolatfelvételi szándék nem volt előkészítve: előzetesen a kormány nem tájékoztatta se a Valutaalapot, se a bizottságot, se az MNB-t. Ők is a sajtóból értesülhettek arról, hogy Magyarország mire készül. De a kormánypárti frakciókat is meglepetésként érte a hír: a frakciótagok utolsó élménye még az lehetett, amint Matolcsy György három nappal korábban a parlamentben azt mondta, hogy nem az IMF-re, hanem "az IMF ellen hangoljuk a gazdaságpolitikát", valamint azt, hogy "ez a hárombetűs intézmény" mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket.
Tudták, csak titokban tartották
A hvg.hu korábbi információi szerint Matolcsy múlt kedden közölte Orbán Viktorral: spekuláció kezd kibontakozni a forinttal, valamint az OTP-vel szemben, és hogy elkerülhetetlennek látszik a kapcsolatfelvétel a Nemzetközi Valutaalappal. Ezen kívül a kormány néhány tagja, egy igen szűk kör kedden értesült arról is, hogy a Standard and Poor’s (S&P) rövidesen kijön a leminősítéssel, és Matolcsy mindenképp meg akarta előzni a kapcsolatfelvétel bejelentésével a leminősítést. (Az S&P már korábban negatív figyelőlistára helyezte Magyarországot, ami közvetlenül megelőzi az államkötvények vételre nem ajánlott – bóvli – kategóriába helyezését. Néhány órával a Moody’s lépését megelőzően az S&P sejtetni engedte, hogy az IMF-tárgyalásokra tekintettel kivárhat a további leminősítéssel.)
Rizikófaktor: Matolcsy György
Még egy hónapja sincs, hogy Matolcsy György a Heti Válasznak azt nyilatkozta, hogy reális veszély Magyarország adósbesorolásának lerontása, és hogy az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele volna. A nemzetgazdasági miniszter már akkor is jó ritmusérzékéről tett tanúbizonyságot: miközben a valutauniós válságcsúcs nyomán átmenetileg javult a hangulat, a szavaira a forint újra gyengülni kezdett, és ismét áttörte a 303 forintos euróárfolyamot.
Azóta az euróárfolyam november közepén meghaladta a történelmi csúcsot (317,60 Ft), a magyar államkötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama pedig az október végi 482 bázispontról felment 610-re. A nemzetgazdasági miniszter, illetve a kormány minderre ellentmondásosan reagált: míg az 1000 milliárdos csomag helyett bemondott 1400 milliádos kiigazítás vagy az IMF-kapcsolatfelvétel bejelentése megtámasztotta volna a forintot, az újabbnál újabb adósmentő ötletek és a költségvetési bevételeket más módokon apasztó akciók, mint a Rába megvásárlása a befektetői bizalom ellenében hatottak.
Ugrás a sötétbe
Egy hónapja az elemzők többsége azt mondta, hogy várhatóan nem lesznek drámai következményei a bóvliba sorolásnak: néhány forintos árfolyamgyengülést és néhány tizedpontos hozamemelkedést jósoltak a legtöbben. De az is lehet, hogy ezt a piac már részben beárazta, illetve a hatása néhány hét alatt el is múlik – mondták többen, utalva arra, hogy van élet a bóvli után. Azóta azonban eltelt három-négy hét, és nemcsak magyar állampapíraukciók hiúsultak meg, illetve keltek el a papírok csak nagyobb felárral, hanem még a német kötvénypiacon is gond volt az értékesítéssel. Ennek megfelelően nem lehet igazán tudni, hogy mi jön: „csak” 5-10 vagy akár 25-30 forintos árfolyamgyengülés. Lehet-e finanszírozni az államadósságot a piacról vagy sem? A bóvliba sorolás (negatív kilátással) így most még inkább ugrás a sötétbe, mint korábban bármikor lett volna.
| Sérülékenység és gazdaságpolitikai bizonytalanság |
A leminősítés további indoklásában az áll, hogy Magyarország sérülékeny a külső sokkokkal szemben. Ez a sérülékenység az államadósság szerkezetéből ered a hitelminősítő szerint, ugyanis az államadósságunk körülbelül 64 százaléka külföldi befektetők kezében van, és ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormányzatnak további jelentős forrásokat kell bevonnia a következő három évben.
A magyar államadósságot a forint gyengesége már most is jelentősen érinti, és a gazdaságpolitika hatékonyságával kapcsolatos bizonytalanság tovább ronthatja a piac bizalmát – írja a Moody’s. Ez egyébként már megfigyelhető az állampapírhozamok emelkedésében, ami növeli az új adósságunk adósságszolgálatát.
A Moody’s megjegyzi azt is, hogy a bankrendszernek és a magánszektornak szintén jelentős a külső adóssága, ami hozzájárul az ország kedvezőtlen árfolyamváltozásokkal szembeni sérülékenységéhez. A 2011-re várt 131 százalékos külső adósság nagyon magas a Baa3 besorolású országok középértékéhez képest. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
