szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Aki azt remélte, hogy a Nemzetközi Valutalappal könnyebb lesz megállapodni a készenléti hitelről, mint az EU-val, alaposan tévedett. Még csak időpontot sem kaptunk az IMF-től a tárgyalások megkezdésére. A költségvetési pályánkról pedig az Európai Bizottság mondta ki, hogy nem hiteles, ezért folyatatódik ellenünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Ha egy héttel ezelőtt az IMF/EU-hitelmegállapodással kapcsolatban a kormányzati kommunikáció éles fordulatáról írtunk, az elmúlt hét jellemzésére leginkább a teljes kapituláció a megfelelő kifejezés.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtökön megkezdte egyhetes roadshow-ját a megállapodás előkészítésére. Rögtön az első állomáson, Washingtonban kaptunk egy kijózanító maflást: noha korábban Orbán Viktor is azt sugallta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) könnyebb lesz megállapodni, hiszen „részesedésünk van benne”, így az a „mi bankunk”, kiderült, ez nem így van.

Mosolyog és összezár

Az EU és az IMF tökéletesen összezár a hitelkeretünk ügyében. Christine Lagarde, az IMF vezetője értésünkre adta, már a tárgyalások megkezdésének is feltétele a „nézetkülönbségek elsimítása”. Fellegi pedig kifejezte: „olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is.”

Egy valamikori tárgyalást megelőző békés előkészületek
©

Visszatekintve nehéz eldönteni, hogy a feltétel nélküli kapitulációhoz mi vezetett: az, hogy irreális szintre drágult az államadósság finanszírozása és óriásit gyengült a forint. Esetleg az, hogy egyes jelek arra utaltak, mintha a lakosság a megtakarításainak az országból való kimentésén gondolkodna. Az eredmény szempontjából mindegy: a héten Orbán még a jegybanktörvény további módosítását is kilátásba helyezte, Martonyi János pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány kész minden ügyben lépni, amiben szükséges.

A költségvetés és a Malév is elhasalt

Orbánéknak különösen az fájhat, hogy miközben egy sor kérdésben feltehetőleg visszavonulót kell fújniuk, a döntések nem hozták be azt, amit vártak tőle. Így például hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium arról volt kénytelen beszámolni, hogy a 2011-es költségvetés pénzforgalmi hiánya minden korábbi adatot felülmúlóan magasabb (1734,4 milliárd forint), az eredeti előirányzatnak a két és félszerese.

Az Orbán-kormány szerette volna, ha nyolc év súlyos szocialista félrekormányzás után Magyarország kikerül a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Nemcsak, hogy ez nem történt meg, hanem az Európai Bizottság szerdán az eljárás új szakaszba való léptetésével fenyegette meg az országot, ami akár a kohéziós alapokhoz való hozzáférést is korlátozhatja.

Az Eb egyébként pont azt vágta a fejünkhöz, hogy csak egyszeri intézkedésekkel teremtettük meg a költségvetés 2011-es egyensúlyát, melyek nélkül  a hiány közel hét százalékos lett volna, miközben nem teljesítettük az Európai Tanács 2009-es ajánlásait a deficit tartós mérséklésére.  Feltehetőleg szankciókra nem kerül sor, hanem újabb ajánlásokat kapunk, amiket határidőre teljesíteni kell: a kormány hetente háromszor ülésezve próbál választ adni az Eb túlzott deficit-eljárásra, jegybanktörvényre és más, közösségi jogi felvetésére.

Kell egy vevő a Malévnak: szárnyakat a vágyaknak
©

Az áfa-kifizetések visszatartása és a telekomadó után (az előbbit a kormány elismerte, az utóbbit vitatja) a Malév tiltott állami támogatását meszelte el hétfőn az Európai Bizottság: a nagyjából 88 milliárd forint körüli visszatérítési kötelezettséggel (ami a Malév csődjét jelentheti) a kormány már előre számolt. Egy forgatókönyv szerint az állam akár negatív értéken is hajlandó túladni a légitársaságon, ha a Budapest központú légi cég valamely nagy európai légitársasághoz csatlakozva fennmarad – a döntés akár már a hétfői kormányülésen megszülethet.

Már Járai is kikelt a kormány gazdaságpolitikája ellen

Élesen kritizálta a héten a kormány gazdaságpolitikáját Járai Zsigmond, a jegybank felügyelő bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban. Járai hétfőn mondott le a Költségvetési Tanács (KT) elnöki posztjáról, átadva helyét az Állami Számvevőszék élén egykor valamennyi pártnak kedves Kovács Árpádnak.  Az utóbbitól azt várják, hogy megtestesítse azt a függetlenséget, amit a KT vezetése igényelne, és amire Járai korábbi funkciói miatt nem volt alkalmas.

Járai a lemondását követően megjelent interjúban kimondta: gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami intézményi és személyi változtatásokat is követel. Az  európai uniós szabályoknak 150 százalékig meg kell felelni és módosítani kell a jegybanktörvényt és az adószabályokat. A héten többen is, így Kopits György a Wall Street Journalben és Szelényi Iván a HVG hasábjain is utalt arra, nem kizárt, a kormány a venezuelai, illetve az argentin utat követi. A Yale Egyetem magyar professzora egyenesen azt feltételezi: tudatosan játszik államcsődre.

Mint ismeretes, Argentína úgy szabadult meg a gazdaságát agyonnyomó államadósságtól, hogy hiteleit felmondta, a pesót leértékelte, és természeti erőforrásaira (ásványi anyag kincs, mezőgazdaság) támaszkodva, éveken át közel kétjegyű növekedést tudott produkálni. A párhuzam egyébként aligha indokolt: Magyarország ásványi vagyon nélküli, jóval kisebb ország, gazdasága mélyen integrálódott az európai gazdaságba – és egyébként, ahogy azt a kormány jelzései is mutatják, a gazdaságpolitika az államcsődöt épp elkerülni próbálja (EU/IMF-hitel), nem pedig meglovagolni.

Járai: most nem hazabeszélt
©

Európa is lefokozva

Miközben Magyarország küzd hitelessége helyreállítása érdekében, az eurövezetről is pereg a zománc: a nemzetközi tőzsdéken a hét folyamán optimista hangulatot uralkodott ugyan, ám a Standard and Poor’s pénteken kilenc övezeti tagállamot (köztük az EU egyik motorját, Franciaországot) minősített le, mert szerinte a tavalyi eurócsúcson hozott döntések nem értek el rendszerszintű áttörést és egy részüknek  végrehajtása is akadozik. További rossz hír, hogy váratlanul összeomlottak a görög államadósság átstrukturálásáról szóló tárgyalások a magánpiaci hitelezőkkel. Így egyre valószínűbb, hogy több mint 60 év után Görögország lesz az első olyan fejlett ország, mely teljes államcsődöt jelent.

Mialatt a pénzügyi hitelesség Európa-szerte mélyülő válságát éli, a lakosság a héten főként amiatt szívhatta a fogát, hogy szerdán újabb rekordmagasságba emelkedett a benzin ára: a tízforintos emelés miatt átlagosan 422-424 forintot kell fizetni egy liter szuperért.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!