A hét, amikor az IMF-ről kiderült, mégsem a "mi bankunk"
Aki azt remélte, hogy a Nemzetközi Valutalappal könnyebb lesz megállapodni a készenléti hitelről, mint az EU-val, alaposan tévedett. Még csak időpontot sem kaptunk az IMF-től a tárgyalások megkezdésére. A költségvetési pályánkról pedig az Európai Bizottság mondta ki, hogy nem hiteles, ezért folyatatódik ellenünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ha egy héttel ezelőtt az IMF/EU-hitelmegállapodással kapcsolatban a kormányzati kommunikáció éles fordulatáról írtunk, az elmúlt hét jellemzésére leginkább a teljes kapituláció a megfelelő kifejezés.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtökön megkezdte egyhetes roadshow-ját a megállapodás előkészítésére. Rögtön az első állomáson, Washingtonban kaptunk egy kijózanító maflást: noha korábban Orbán Viktor is azt sugallta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) könnyebb lesz megállapodni, hiszen „részesedésünk van benne”, így az a „mi bankunk”, kiderült, ez nem így van.
Mosolyog és összezár
Az EU és az IMF tökéletesen összezár a hitelkeretünk ügyében. Christine Lagarde, az IMF vezetője értésünkre adta, már a tárgyalások megkezdésének is feltétele a „nézetkülönbségek elsimítása”. Fellegi pedig kifejezte: „olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is.”
Visszatekintve nehéz eldönteni, hogy a feltétel nélküli kapitulációhoz mi vezetett: az, hogy irreális szintre drágult az államadósság finanszírozása és óriásit gyengült a forint. Esetleg az, hogy egyes jelek arra utaltak, mintha a lakosság a megtakarításainak az országból való kimentésén gondolkodna. Az eredmény szempontjából mindegy: a héten Orbán még a jegybanktörvény további módosítását is kilátásba helyezte, Martonyi János pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány kész minden ügyben lépni, amiben szükséges.
A költségvetés és a Malév is elhasalt
Orbánéknak különösen az fájhat, hogy miközben egy sor kérdésben feltehetőleg visszavonulót kell fújniuk, a döntések nem hozták be azt, amit vártak tőle. Így például hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium arról volt kénytelen beszámolni, hogy a 2011-es költségvetés pénzforgalmi hiánya minden korábbi adatot felülmúlóan magasabb (1734,4 milliárd forint), az eredeti előirányzatnak a két és félszerese.
Az Orbán-kormány szerette volna, ha nyolc év súlyos szocialista félrekormányzás után Magyarország kikerül a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Nemcsak, hogy ez nem történt meg, hanem az Európai Bizottság szerdán az eljárás új szakaszba való léptetésével fenyegette meg az országot, ami akár a kohéziós alapokhoz való hozzáférést is korlátozhatja.
Az Eb egyébként pont azt vágta a fejünkhöz, hogy csak egyszeri intézkedésekkel teremtettük meg a költségvetés 2011-es egyensúlyát, melyek nélkül a hiány közel hét százalékos lett volna, miközben nem teljesítettük az Európai Tanács 2009-es ajánlásait a deficit tartós mérséklésére. Feltehetőleg szankciókra nem kerül sor, hanem újabb ajánlásokat kapunk, amiket határidőre teljesíteni kell: a kormány hetente háromszor ülésezve próbál választ adni az Eb túlzott deficit-eljárásra, jegybanktörvényre és más, közösségi jogi felvetésére.
Az áfa-kifizetések visszatartása és a telekomadó után (az előbbit a kormány elismerte, az utóbbit vitatja) a Malév tiltott állami támogatását meszelte el hétfőn az Európai Bizottság: a nagyjából 88 milliárd forint körüli visszatérítési kötelezettséggel (ami a Malév csődjét jelentheti) a kormány már előre számolt. Egy forgatókönyv szerint az állam akár negatív értéken is hajlandó túladni a légitársaságon, ha a Budapest központú légi cég valamely nagy európai légitársasághoz csatlakozva fennmarad – a döntés akár már a hétfői kormányülésen megszülethet.
Már Járai is kikelt a kormány gazdaságpolitikája ellen
Élesen kritizálta a héten a kormány gazdaságpolitikáját Járai Zsigmond, a jegybank felügyelő bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban. Járai hétfőn mondott le a Költségvetési Tanács (KT) elnöki posztjáról, átadva helyét az Állami Számvevőszék élén egykor valamennyi pártnak kedves Kovács Árpádnak. Az utóbbitól azt várják, hogy megtestesítse azt a függetlenséget, amit a KT vezetése igényelne, és amire Járai korábbi funkciói miatt nem volt alkalmas.
Járai a lemondását követően megjelent interjúban kimondta: gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami intézményi és személyi változtatásokat is követel. Az európai uniós szabályoknak 150 százalékig meg kell felelni és módosítani kell a jegybanktörvényt és az adószabályokat. A héten többen is, így Kopits György a Wall Street Journalben és Szelényi Iván a HVG hasábjain is utalt arra, nem kizárt, a kormány a venezuelai, illetve az argentin utat követi. A Yale Egyetem magyar professzora egyenesen azt feltételezi: tudatosan játszik államcsődre.
Mint ismeretes, Argentína úgy szabadult meg a gazdaságát agyonnyomó államadósságtól, hogy hiteleit felmondta, a pesót leértékelte, és természeti erőforrásaira (ásványi anyag kincs, mezőgazdaság) támaszkodva, éveken át közel kétjegyű növekedést tudott produkálni. A párhuzam egyébként aligha indokolt: Magyarország ásványi vagyon nélküli, jóval kisebb ország, gazdasága mélyen integrálódott az európai gazdaságba – és egyébként, ahogy azt a kormány jelzései is mutatják, a gazdaságpolitika az államcsődöt épp elkerülni próbálja (EU/IMF-hitel), nem pedig meglovagolni.
Európa is lefokozva
Miközben Magyarország küzd hitelessége helyreállítása érdekében, az eurövezetről is pereg a zománc: a nemzetközi tőzsdéken a hét folyamán optimista hangulatot uralkodott ugyan, ám a Standard and Poor’s pénteken kilenc övezeti tagállamot (köztük az EU egyik motorját, Franciaországot) minősített le, mert szerinte a tavalyi eurócsúcson hozott döntések nem értek el rendszerszintű áttörést és egy részüknek végrehajtása is akadozik. További rossz hír, hogy váratlanul összeomlottak a görög államadósság átstrukturálásáról szóló tárgyalások a magánpiaci hitelezőkkel. Így egyre valószínűbb, hogy több mint 60 év után Görögország lesz az első olyan fejlett ország, mely teljes államcsődöt jelent.
Mialatt a pénzügyi hitelesség Európa-szerte mélyülő válságát éli, a lakosság a héten főként amiatt szívhatta a fogát, hogy szerdán újabb rekordmagasságba emelkedett a benzin ára: a tízforintos emelés miatt átlagosan 422-424 forintot kell fizetni egy liter szuperért.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
