A hét, amikor Magyarország belenézett a szakadékba

A héten az Orbán-kormány egyértelmű választ kapott, mi lehet a vége annak, ha továbbra is semmibe veszi a piaci szereplők, valamint a nemzetközi szervezetek elvárásait és figyelmeztetéseit. Nem tudni, megértette-e ezt a miniszterelnök, aki a forint gyengülésével kapcsolatos, az ő személyes felelősségét firtató kérdésünket sem értette, illetve nem akarta megérteni.

Pedig a forint látványos krízisen ment keresztül a héten: újabb és újabb történelmi mélypontra bukva csütörtökön 324-ig gyengült az euróval szemben. A svájci frank 265 forintra ugrott, a dollár pedig 251 fölé. Emiatt pénteken délelőtt Simor András kezdeményezésére válságtanácskozást is tartottak Orbán Viktor parlamenti dolgozószobájában.

Elpattantak a húrok

A forinttal együtt a magyar országkockázat (CDS) szintén sorozatos rekordot döntött, és csütörtökön 750 bázispont felett is járt. Eszerint a piac már kockázatosabbnak tartja hazánkat, mint a csődtől megmentett Írországot, és az unióban csak Portugália, valamint a gyakorlatilag csődbe jutott Görögország fizetésképtelenné válásától félnek jobban, mint Magyarországétól.

Végül péntekre megérkezett a Fitch Ratings leminősítése is. Ez már a harmadik alig két hónapon belül, és immár vegytiszta bóvliországnak számítunk mindhárom meghatározó hitelminősítőnél. Ez lényegében azt jelenti, hogy a hitelminősítők szerint a magyar államnak nem tanácsos pénzt adni, mert nem biztos, hogy visszakapja a befektető.

MTI / Illyés Tibor

Elpattant a húr az állampapírpiacon is, és jelentősen megugrottak a hozamok. Ez azt mutatja, hogy a befektetők csak egyre magasabb kamatért, egyre drágábban hajlandóak kölcsönadni a magyar államnak. Ez először is azért súlyos probléma, mert ha ez így marad, az állam nem fogja tudni visszafizetni az adósságait, mert ezt a hozamszintet a magyar gazdaság nem képes kitermelni.

A másik komoly probléma, hogy a héten megjelent kétszámjegyű állampapír-hozamok már-már a 2008 októberében látott lefagyást idézik, amikor Magyarország piaci finanszírozása fél évre megszűnt. Akkor, ha nem lett volna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hitelcsomagja, csődbe mentünk volna.

Készenléti hitelt kérünk

A kritikus magyar helyzetet elemezve ismét egyre többen tartanak az államcsődtől, ami könnyen valósággá válhat, ha a kormány nem állapodik meg az EU-val és az IMF-fel az újabb hitelcsomagról. Ugyanis ha nem lesz IMF-hitel, nem biztos, hogy vissza tudjuk fizetni az idén lejáró adósságainkat.

A piacon emiatt rendkívül nagy bizonytalanság alakult ki, mert a kormányzat homályos megszólalásaiból nem nagyon lehet kihámozni, hajlandó lesz-e elfogadni a kabinet a nemzetközi szervezetek feltételeit vagy ismét szakítás lesz a tárgyalások vége, mint 2010 nyarán, vagy legutóbb tavaly decemberben.

Reményt keltő ugyanakkor, hogy a kormány csütörtökön mintha visszavonulót fújt volna, és Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter azt mondta, a kabinet minél előbb megállapodást akar egy elővigyázatossági készenléti hitelről (utóbbi szintén nagy előrelépésnek számít, ugyanis a kormány több mint egy hónapig lebegtette, milyen hitelről hajlandó tárgyalni, ami ugyancsak a tárgyalások megszakadásával fenyegetett).

Felleginek azonban nem lesz könnyű dolga: jelzésértékű, hogy az Európai Bizottság nehezen talált időpontot arra, hogy fogadja őt. A miniszter szerdán utazik az IMF-hez, hogy folytassa az informális tárgyalásokat.

Nincs kompromisszum

A készenléti hitel azt jelenti majd, hogy a kormánynak alá kell vetnie magát az EU és az IMF szigorú, negyedévente ismétlődő ellenőrzésének. Mindenekelőtt azonban vissza kellene vonnia a múlt héten elfogadott, a jegybank függetlenségét sértő MNB-törvényt és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe betonozó stabilitási törvényt. Az Európai Bizottság ugyanis már a törvények elfogadása előtt közölte, nem hajlandó elkezdeni a hivatalos hiteltárgyalást Magyarországgal, ha nem vonja vissza a két kérdéses törvényt. Erről azóta sem tett le az Bizottság, és legutóbb már leplezetlenül azt üzente: ha Orbánnak kell a pénze, változtasson.

AP / Cliff Owen

Az IMF szintén bekeményített, és egyértelműen jelezte, Magyarországgal nem köt kompromisszumot. A Nemzetközi Valutaalap kiszivárgott jelentése alapján az is valószínűsíthető, mit vár el a kormánytól az IMF. Ebben a Valutaalap azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy állítsa vissza a jegybanki függetlenséget, erősítse meg a Költségvetési Tanácsot, szigorítsa a költségvetési politikát, mérsékelje, majd vezesse ki a válságadókat, szüntesse be az ad-hoc gazdaságpolitikai intézkedéseket, vigye végig a tervezett reformokat, alakítsa át a szociális juttatások rendszerét, szervezze át a közösségi közlekedési vállalatokat és vezesse be a magáncsőd intézményét.

Indul a nyugdíjkampány

A Magyarországra zúduló nemzetközi bírálatok hangzavarában már-már eltörpült, hogy Selmeczi Gabriella belevágott az újabb magánnyugdíj-államosítási kampányba és belengette a magánkasszák feljelentését. Mint ismert, ismét megnyílt az állami nyugdíjrendszer kapuja a magánnyugdíjpénztáraknál maradt 100 ezer ember és 230 milliárd forintnyi megtakarításuk előtt.

A kormány ezúttal azzal ösztönzi a tagokat a visszalépésre, hogy a pénztártagok tagdíja megszűnik, és ha valaki maradni akar, önkéntes alapon kell támogatnia a pénztárát. További ösztönző lehet, hogy ha valaki a pénztáránál marad, csak 75 százalék nyugdíjat kaphat, annak ellenére, hogy az összes járulékát az állami nyugdíjrendszerbe fizeti be.  

Közel 200 ezren végtörleszthetnek

A bankok most kezdik összesíteni, hányan adták le az igényüket a végtörlesztésre, és körülbelül 200 ezres részvételre számítanak.

A Bankszövetség várakozásai szerint a 400 milliárd forintot is meghaladhatja a végtörlesztés miatti veszteség, ebből 100 milliárdot a költségvetésnek kell állnia a bankok és a kormány tavaly év végén kötött megállapodása alapján. A devizahiteles-mentés részleteivel áprilisra készülnek el a bankok és a kormány.