Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A francia konzervatív lap szerint Kelet-Európa lesz a kínaiak "repülőgép-hordozó hadihajója" az öreg kontinensen, s ennek árát Peking hajlandó is megfizetni. Ennek bizonyítéka a tudósítás szerint, hogy Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a tanácskozáson bejelentette: Peking 10 milliárd dolláros hitelkeretet nyit a Kína és kelet-közép-európai térség gazdasági együttműködési programjainak finanszírozására. Ezt a keretet az infrastruktúra, az új technológiák és a zöld gazdaság területén megvalósítandó beruházások támogatására lehet felhasználni. Kína a beruházási együttműködés erősítése érdekében egy kínai-közép-európai alapot is létrehoz, amelyben szándékai szerint az első fázisban 500 millió dollár gyűlik össze. Közölte továbbá, hogy kész valutacsere-megállapodásokat kötni a térségbeli országokkal.
A 17 miniszterelnök, 450 kelet-európai vállalat és 300 kínai üzletember találkozójának helyszínéül "nem véletlenül" esett a választás Lengyelországra, amely gazdasági mutatói alapján "a világ hatodik legvonzóbb országa" - idézte a lap Slawomir Majmant, a Lengyel Információs és Befektetési Ügynökség elnökét. Kína számára az igazi cél azonban nem Lengyelország, hanem a kelet-közép-európai országok, amelyek "ígéretes piacokkal, előnyös földrajzi helyzettel, képzett munkaerővel és az infrastruktúra területén hatalmas igénnyel rendelkeznek" - mondta a lapnak Csiang Jao-ping kínai kereskedelmi miniszterhelyettes.
A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy az első Kína-Közép-Európa fórumot tavaly Budapesten tartották, miután a térségben Magyarország Kína második kereskedelmi partnere, s akkor a kínai miniszterelnök jelezte: Kína kész magyar állampapírokat vásárolni és egymilliárd eurós hitelt nyújtani Magyarországnak. Azóta tucatnyi ipari megállapodást írt alá a két ország és megnyitotta második magyarországi fiókját Budapesten a Bank of China, a második legnagyobb kínai bank.
"Peking stratégiája egyértelmű: mindenhol jelen akar lenni" - hívta fel a figyelmet a lap. A Kína és Kelet-Európa közötti kereskedelem 2010-ben még épphogy meghaladta a 40 milliárd dollárt, de 2015-re Ven Csia-pao szerint elérheti akár a 100 milliárdot is. A kínai miniszterelnök egy évvel ezelőtt megjegyezte, hogy Kelet-Közép-Európa szolgálhat ajtóként Európába, amely "hidat jelenthet a keleti és a nyugati piacok között".
A Le Figaro kommentárja szerint a munkaerő a kelet-európai országokban olcsóbb, mint máshol Európában, nincsenek vámhatárok, a szállítási idő gyorsabb, vagyis a raktározás jobban megoldható. Mindezek mondatják azt a kínai gazdasági miniszterrel, hogy "fantasztikusak" az egymást kiegészítő jellemzők, amelyek "magyarázatként szolgálnak Peking nagyvonalúságára" - írta a Le Figaro.
