Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A kormány két dologhoz ragaszkodna a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - tudta meg a Magyar Nemzet. Egyrészt, hogy megmaradjon a törvényben a harmadik alelnök kinevezésének joga. Másrészt, hogy a devizatartalék felhasználásával továbbra is a monetáris tanács rendelkezzen. Az uróbbi meglepő fordulat: úgy néz ki, ezt a nemzetközi szervezetek kérhették a hitelük védelmében.
A kormány a nemzetközi nyomás ellenére is kitart amellett, hogy harmadik alelnököt nevezhessen ki – írja a szombati Magyar Nemzet. A lap emellett úgy tudja, hogy az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap élesen kritizálja azt is, hogy nem a jegybankelnök, hanem a monetáris tanács jár el a devizatartalékok kérdésében. Ez utóbbi azért furcsa, mert a devizatartalékról szóló stratégiai szintű döntéshozatal a jelenlegi és az azt megelőző jegybanktörvényben is a monetáris tanács határkörébe volt utalva – ahogy arra az Nemzetgazdasági Minisztérium a lapnak küldött válaszában utalt is.
A jegybanktörvény módosító indítványa még nem publikus, ami kapcsolatban lehet azzal, hogy még tartanak Frankfurtban az ötoldalú egyeztetések a kormány, az Európai Központi Bank, az MNB, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. De a Magyar Nemzet úgy tudja, a harmadik alelnök kinevezéséhez és a monetáris tanács devizaügyeket illető döntési jogköréhez a kormány ragaszkodna.
A kiszivárgott értesülésből az szűrhető le, hogy az EU és az IMF nem bízik a kormány ígéretében, hogy nem fogja befolyásolni az MNB döntéshozatalát, és olyan biztosítékot is kér (a devizatartalékok felhasználásáról a jegybankelnök mondhassa ki az utolsó szót), ami garantálná, hogy Simor beleegyezése nélkül ne lehessen hozni a devizatartalékokat érintő stratégiai döntést. Ez az aktuális helyzetben azért is lehet fontos, mert a nemzetközi hitel a jegybank tartalékába kerül. Így a kérdés az, hogy ki őrizze a kasszakulcsot.
Mint emlékezetes, múlt év végén, január elején elterjedt, hogy a kormány a leminősítést követő nehéz időszakot az ország 35 milliárd eurós devizatartalékának a megcsapolásával vészelné át, amiből gazdaságélénkítésre és az önkormányzati adósságok átvállalására is költött volna. Matolcsy György január elején pedig javaslatokat fogalmazott meg, hogy mit tehetne a jegybankelnök a gazdaság élénkítése érdekében, amiről aztán kiderült, hogy nem teheti meg vagy épp nincs sok értelme. A devizatartalékkal kapcsolatos találgatásokat aztán egy fideszes képviselő elszólása is erősítette, ami után a kormányoldal minden fronton magyarázkodni kényszerült.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag.
Sikerült megállapodniuk a találkozó helyszínéről is.
Szamos Miklós 78 éves volt, szívinfarktus végezhetett vele, miután az önkormányzat rátette a kezét legendás cukrászdájára.
A Nagy Márton által csak „borospincés háznak” nevezett ingatlanhoz jakuzzi is tartozik.