szerző:
Máriás Leonárd

Az utóbbi időben a miniszterelnök is tevékeny részt vállal a munkahelyteremtésben, sorra járja a gyáravatásokat. Néha még akkor is elmegy egy szalagátvágásra, ha első körben nem is őt hívták. A meglátogatott cégek döntően multinacionális vállalatok, így az események alkalmat adnak neki, hogy megtalálja a közös nevezőt a külföldi vállalatok tevékenységében és a kormány nem éppen multibarát gazdaságpolitikájában.

Orbán Viktor szemmel láthatóan egyre nagyobb szerepet vállal az utóbbi időben, hogy személyesen is segédkezzen az egyre kevesebb életjelet mutató magyar gazdaság beindításában. Miután Matolcsy György a nem kevés pénzbe kerülő tömeges közmunkán kívül nem sok valódi munkahelyet prezentált, a miniszterelnök egyre sűrűsödő menetrenddel keresztül-kasul járja az országot. Gyógyszergyárakat avat, autógyárakat indít be, malmot alapít, kazánüzemet nyit, stratégiai megállapodást köt a Coca-Colával, még Grúziába is kiruccan, hogy jelen legyen egy reptér átadásán, melynek építésében magyar cégek vettek részt. Tavaly ez annyira nem volt jellemző, hogy akármilyen trükkös keresőszavakkal ütöttünk be a Google-be, néhány üzemavatásnál többet nem kaptunk, 2010-ből pedig egyet sem.

Idén viszont a kormányfő bő fél év alatt több mint tíz jelentős vállalat megnyitó ünnepségén jelent meg. Még az is előfordult, hogy félig-meddig hívatlanul, mivel az üzemnyitás szokásos protokollja szerint általában az ágazatért felelős minisztert vagy államtitkárt invitálják a cégek, de persze nem bánják, ha a kormány a legmagasabb szinten képviselteti magát egy-egy eseményen. A kormányfő országjárásában nem érdektelen mozzanat, hogy a meglátogatott cégek döntően multinacionális vállalatok, így sok esetben olyan ágazatoknak vagy európai gazdaságoknak küld baráti, támogató üzeneteket a rendezvényeken, amelyekkel a másik oldalon a kormány lépései nem éppen voltak barátiak az elmúlt két évben.

Orbán Viktor a Hungrana üzemben - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Jó a német, ha nem a piacunkat akarja

A mindenkori magyar kormány által kedvezményekben részesített autóipari vállalatoknál alapesetben nem is lenne nehéz megtalálni a közös nevezőt a cégek tevékenysége és a kormányzati célok között, csakhogy az érintett cégek többsége német, így a miniszterelnök majd mindegyik autógyár-avatáson hozzáfűz egy-egy megjegyzést a válságadókkal megtépázott német-magyar viszonyhoz. (Mint ismert, magyarországi multinacionális, részben német vállalatok vezetői egészen Brüsszelig szaladtak panaszukkal a 2010-ben kivetett extrasarc miatt.)

Orbán Viktor a Coca-Cola üzemben - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Így születtek az olyan beszólásokkal terhelt, jól célzott miniszterelnöki mondatok, mint „a német ipar Magyarország szövetségese, mert nem a piacunkat akarja megszerezni”, ami a Knorr-Bremsénél Kecskeméten hangzott el. Vagy a „mi, magyarok sohasem irigyeltünk semmit a németektől”, amit a Mercedes-gyár március végi megnyitóján sütött el. De idézhetnénk az Opel motorgyárának szeptemberi avatásán elhangzott örökbecsűjét is: „mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek”.

Mindent a gyógyszercégekért, ha franciák is

Orbán Viktor idén három gyógyszergyártó új üzemének megnyitóján is megjelent, miközben a kormány gazdaságpolitikája kevés ágazatra mért akkora csapást, mint a gyógyszercégekre a gyógyszerkassza kiadásainak – szakmai érvekkel nem minden esetben alátámasztható – csökkentésével (amellyel szakértők szerint Magyarország Brazília vagy Mexikó színvonalára süllyedhet).

Ebben a kontextusban hangzanak jól az olyan ünnepi mondatok, mint a kormány „mindent meg fog tenni azért, hogy az ország gyógyszergyártása továbbra is a világ élvonalába tartozzon” (ezt a Teva új központjának átadásán mondta). Az Egis budapesti üzemavatóján a kormányfő a Magyarországon többnyire monopol helyzetű iparágakban tevékenykedő francia tőkét dicsérte kétértelműen, ami attól volt igazán pikáns, hogy a kormány, illetve a kormánypárti vezetésű önkormányzatok több ízben is komoly támadást intéztek a francia tőke ellen a távközlés, a vízszolgáltatók és az energetika területén. Jól passzolt ehhez, hogy a Richtert viszont magyar sikertörténetnek nevezte a kormányfő.

Amikor összevegyítenek valamit valamivel

A miniszterelnöki gyártúra egyik legemlékezetesebb pillanata talán az volt, amikor Orbán Viktor a Coca-Cola dunaharaszti üzemében azt mondta, fantasztikus teljesítmény és a legnagyobb elismerésre méltó az az újítás, "hogy összevegyítenek valamit valamivel (...), azt felhígítják, és utána az egész világon megitatják". Az eseményen megkötött stratégiai megállapodással a cég egész jól járt, a szabályok ugyanis úgy alakultak, hogy termékeit kevésbé sújtotta a chipsadó, mint például az energiaital-gyártókat, pedig a Coca-Cola termékeiben is bőven van olyan anyag, ami az adó hatálya alá esik.

A közismert húzóágazatok mellett segített az állateledel-gyártáson is. Székesfehérváron üveggyárat avatott, Nagykátán fürdőt nyitott, Miskolcon pedig a Bosch ünnepségén bukkant fel. A sokat emlegetett magyar agrárvállalkozásokat egy csomagban intézte el a miniszterelnök az első Agrár Széchenyi-kártya átadásával.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szívszorító felvétel: így néz ki most belülről a Notre-Dame (videó)

Szívszorító felvétel: így néz ki most belülről a Notre-Dame (videó)

Parkolásból ez az autós nem okosabb, mint egy ötödikes

Parkolásból ez az autós nem okosabb, mint egy ötödikes

Milliárdokkal többet költenek a britek a Brexit miatt

Milliárdokkal többet költenek a britek a Brexit miatt

Négyes baleset az M0-on Budatéténynél, nagy a dugó

Négyes baleset az M0-on Budatéténynél, nagy a dugó

Hivatalos: íme az 510 lóerős új Mercedes-AMG GLC 63 S divatterepjáró

Hivatalos: íme az 510 lóerős új Mercedes-AMG GLC 63 S divatterepjáró

Tarlós: Nem mondhatom, hogy nem lesz dugódíj

Tarlós: Nem mondhatom, hogy nem lesz dugódíj