Amikor Orbán a multikkal smúzol

Orbán Viktor szemmel láthatóan egyre nagyobb szerepet vállal az utóbbi időben, hogy személyesen is segédkezzen az egyre kevesebb életjelet mutató magyar gazdaság beindításában. Miután Matolcsy György a nem kevés pénzbe kerülő tömeges közmunkán kívül nem sok valódi munkahelyet prezentált, a miniszterelnök egyre sűrűsödő menetrenddel keresztül-kasul járja az országot. Gyógyszergyárakat avat, autógyárakat indít be, malmot alapít, kazánüzemet nyit, stratégiai megállapodást köt a Coca-Colával, még Grúziába is kiruccan, hogy jelen legyen egy reptér átadásán, melynek építésében magyar cégek vettek részt. Tavaly ez annyira nem volt jellemző, hogy akármilyen trükkös keresőszavakkal ütöttünk be a Google-be, néhány üzemavatásnál többet nem kaptunk, 2010-ből pedig egyet sem.

Idén viszont a kormányfő bő fél év alatt több mint tíz jelentős vállalat megnyitó ünnepségén jelent meg. Még az is előfordult, hogy félig-meddig hívatlanul, mivel az üzemnyitás szokásos protokollja szerint általában az ágazatért felelős minisztert vagy államtitkárt invitálják a cégek, de persze nem bánják, ha a kormány a legmagasabb szinten képviselteti magát egy-egy eseményen. A kormányfő országjárásában nem érdektelen mozzanat, hogy a meglátogatott cégek döntően multinacionális vállalatok, így sok esetben olyan ágazatoknak vagy európai gazdaságoknak küld baráti, támogató üzeneteket a rendezvényeken, amelyekkel a másik oldalon a kormány lépései nem éppen voltak barátiak az elmúlt két évben.

Orbán Viktor a Hungrana üzemben - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

MTI / Beliczay László

Jó a német, ha nem a piacunkat akarja

A mindenkori magyar kormány által kedvezményekben részesített autóipari vállalatoknál alapesetben nem is lenne nehéz megtalálni a közös nevezőt a cégek tevékenysége és a kormányzati célok között, csakhogy az érintett cégek többsége német, így a miniszterelnök majd mindegyik autógyár-avatáson hozzáfűz egy-egy megjegyzést a válságadókkal megtépázott német-magyar viszonyhoz. (Mint ismert, magyarországi multinacionális, részben német vállalatok vezetői egészen Brüsszelig szaladtak panaszukkal a 2010-ben kivetett extrasarc miatt.)

Orbán Viktor a Coca-Cola üzemben - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

Így születtek az olyan beszólásokkal terhelt, jól célzott miniszterelnöki mondatok, mint „a német ipar Magyarország szövetségese, mert nem a piacunkat akarja megszerezni”, ami a Knorr-Bremsénél Kecskeméten hangzott el. Vagy a „mi, magyarok sohasem irigyeltünk semmit a németektől”, amit a Mercedes-gyár március végi megnyitóján sütött el. De idézhetnénk az Opel motorgyárának szeptemberi avatásán elhangzott örökbecsűjét is: „mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek”.

Mindent a gyógyszercégekért, ha franciák is

Orbán Viktor idén három gyógyszergyártó új üzemének megnyitóján is megjelent, miközben a kormány gazdaságpolitikája kevés ágazatra mért akkora csapást, mint a gyógyszercégekre a gyógyszerkassza kiadásainak – szakmai érvekkel nem minden esetben alátámasztható – csökkentésével (amellyel szakértők szerint Magyarország Brazília vagy Mexikó színvonalára süllyedhet).

Ebben a kontextusban hangzanak jól az olyan ünnepi mondatok, mint a kormány „mindent meg fog tenni azért, hogy az ország gyógyszergyártása továbbra is a világ élvonalába tartozzon” (ezt a Teva új központjának átadásán mondta). Az Egis budapesti üzemavatóján a kormányfő a Magyarországon többnyire monopol helyzetű iparágakban tevékenykedő francia tőkét dicsérte kétértelműen, ami attól volt igazán pikáns, hogy a kormány, illetve a kormánypárti vezetésű önkormányzatok több ízben is komoly támadást intéztek a francia tőke ellen a távközlés, a vízszolgáltatók és az energetika területén. Jól passzolt ehhez, hogy a Richtert viszont magyar sikertörténetnek nevezte a kormányfő.

Amikor összevegyítenek valamit valamivel

A miniszterelnöki gyártúra egyik legemlékezetesebb pillanata talán az volt, amikor Orbán Viktor a Coca-Cola dunaharaszti üzemében azt mondta, fantasztikus teljesítmény és a legnagyobb elismerésre méltó az az újítás, "hogy összevegyítenek valamit valamivel (...), azt felhígítják, és utána az egész világon megitatják". Az eseményen megkötött stratégiai megállapodással a cég egész jól járt, a szabályok ugyanis úgy alakultak, hogy termékeit kevésbé sújtotta a chipsadó, mint például az energiaital-gyártókat, pedig a Coca-Cola termékeiben is bőven van olyan anyag, ami az adó hatálya alá esik.

A közismert húzóágazatok mellett segített az állateledel-gyártáson is. Székesfehérváron üveggyárat avatott, Nagykátán fürdőt nyitott, Miskolcon pedig a Bosch ünnepségén bukkant fel. A sokat emlegetett magyar agrárvállalkozásokat egy csomagban intézte el a miniszterelnök az első Agrár Széchenyi-kártya átadásával.