Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Népszabadság szerint hatalmas hiánypótlásra kell felkészülnie az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) a kormánynak. A gyógyszerkassza a napilap szerint 70 milliárdos gyorssegélyre szorul, hogy elkerülhesse az év végi összeomlást. Az egészségbiztosító ugyanakkor egyelőre csak a 41 milliárdos tartalék felszabadítását kéri, ehhez a nemzetgazdasági és az emberi erőforrások miniszter engedélyére van szükség.
Az információk szerint 27 milliárddal költöttek többet a betegek támogatására, mint tehették volna, az OEP pedig az év első hét hónapjában elköltötte a gyógyszerkassza 80 százalékát. Ez annak ellenére is így alakult, írja a Népszabadság, hogy a gyógyszergyártók már ebben az időszakban túlteljesítették befizetési előirányzatukat. Ez az összeg 53 milliárd forintra rúgott.
A gyógyszerkassza kiadásai tényleg rosszabbak a tervezettnél
A gyógyszerkassza kiadásai tényleg rosszabbak az időarányosan tervezettnél. 186 milliárdnál járunk most, míg az előirányzatban 161 milliárd forint szerepelt. A gyógyszergyártók befizetéseinek megugrása miatt azonban a gyógyszerkassza nettó kiadásai, a támogatás-kiáramlás, valamint a gyógyszergyártók befizetései közti különbözet már alig 2 milliárdos túlköltést mutat. A Magyar Nemzeti Bank szakértői 15 milliárdos túlköltéssel kalkuláltak az idei évben, mely a 278 milliárdos tervezett gyógyszerkassza tükrében már korántsem tűnik olyan nagy számnak.
A gyógyszerkasszában túlköltés lesz, de nem biztos, hogy hatalmas
MTI / Mohai Balázs
Időközben az OEP kiadott egy sajtóközleményt, melyben azt írják, hogy minden alapot nékülöz, és valótlanságokat állít a Népszabadság cikke. A hvg.hu-nak Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályának vezetője elmondta, hogy ő nem tudja, hogyan jött ki a Népszabadság által idézett 70 milliárdos szám. A gyógyszergyártók által befizetett összeget akkor költheti el az OEP, ha azt átcsoportosítják a kiadási oldalra. Ehhez azonban a két miniszter formális engedélyére van csak szükség, és most pusztán csak erről van szó.
Az OEP közleménye szerint a gyógyszergyártók és forgalmazók a támogatással értékesített termékeik után bizonyos összeget kötelesek visszafizetni a költségvetés részére, annak érdekében, hogy a kiadások tartható mértékűek legyenek. Ez a rendszer működik már évek óta. Az így befolyt pénzt a kormányzat újra a gyógyszerek támogatására kívánja felhasználni, így minden évben technikailag szükséges ennek lehetővé tétele a költségvetésben. Ennek megfelelően idén is ez az intézkedés biztosítja a gyógyszerkassza egyensúlyát. "Ez a lépés a költségvetési törvényben előre meghatározott, így valótlan ennek hiányként való feltüntetése" – írja az OEP. Az egészségbiztosító azzal zárja közleményét, hogy a gyógyszerellátás biztonságban van Magyarországon.
A kissé kusza képet árnyalja, hogy az OEP főigazgatója még májusban elmondta, hogy a gyógyszerkassza költségvetési előirányzatában tervezetthez képest az idei évre legalább 15 milliárd forintos túlköltéssel számolnak. Emellett a bevételi oldalon is várható többletbefizetés, de ennek mértékét még egyelőre nem lehet megbecsülni. Az elvárt pluszbevételt azonban nyilván befolyásolja, hogy idén a gyógyszerkasszából már 10 milliárd forintot elvontak – mondta akkor az OEP főigazgatója. Vagyis már akkor maga az OEP is tisztában volt azzal, hogy a legalább 15 milliárdos hiánnyal valamit majd kezdeni kell. De a sajtóban meglebegtetett 70 milliárdos gyorssegély ugyanakkor több okból is túlzásnak tűnik.
Mindenképp karcsúsítana a kormány
A kormány a gyógyszerkasszán komoly pénzek megspórolását irányozta elő az utóbbi időszakban. 2012-ben már 100 milliárddal csökkentették a gyógyszerkassza kiadásait az előző évhez képest, a Széll Kálmán Terv 2.0 pedig további tízmilliárdos extra elvonást rótt ki a gyógyszerkasszára ebben az évben, jövőre pedig még 80 milliárddal szorítanák meg a nadrágszíjat a gyógyszerkiadásoknál. Szakértők szerint a 2013-as költségvetés a gyógyszeripar gyászos éve lesz. Európában már így is nálunk a legalacsonyabb a gyógyszerkassza nettó állami támogatása (fél százalék GDP arányosan), amit a gyártói befizetések egészítenek ki.
"Szeptemberre nem fog elfogyni a gyógyszerkassza kerete, túlköltések pedig minden évben vannak – mondta a hvg.hu-nak a gyógyszerkasszával kapcsolatos kormányzati eszközöket jól ismerő gyógyszeripari forrás. A kormány ugyanakkor három fő eszközt talált ki arra, hogy csökkentse a gyógyszerkassza kiadásait." Ezek közül az egyik a gyógyszergyártók vaklicitje. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a gyógyszergyártók a készítményeikre árat ajánlanak. Azért nevezik vaknak a licitet, mert arról nem tudnak, hogy a többiek ugyanarra a hatóanyagra milyen árat ajánlottak meg. A licit végén az, aki minden szakmai feltételnek megfelelt, és a legalacsonyabb árat ajánlotta, megkapja a "referenciakészítmény" státuszt. A többiek, akik ennél nem több, mint öt százalékkal ajánlottak többet, bekerülnek az úgynevezett preferált referencia sávba. Ezután egy második forduló következik: ebben a gyártók már tudják, milyen áron fut majd a referenciakészítmény, ehhez tudják viszonyítani az áraikat. Ha nem akarnak kiesni a támogatotti körből, lehetőségük van az árukat a referenciakészítmény árához igazítani. Így megőrizhetik termékeik támogatotti státuszát, illetve piacát.
A kormány eltökélt a gyógyszerkassza karcsúsításában
Túry Gergely
Minden évben kétszer tartanak ilyen vaklicitet, és így az árak és a támogatások is évente kétszer változnak: október elsején és április elsején. Idén már az első körben 660 termék árát csökkentették a gyárak, ami a társadalombiztosításnak és a betegeknek is jó, nehézséget jelent viszont a patikáknak (az árrés szűkülésén keresztül) és a gyártóknak. A következő vaklicit újabb jelentős árcsökkenést eredményezhet, pedig a gyártók már nem tudnak lejjebb menni – mondta a gyógyszeripari forrás. Bidló Judit hozzátette, hogy a második licit eredményeképpen több száz termék ára fog jelentősen csökkenni októbertől, így tartható lehet az OEP által korábban belengetett 15 milliárdos túlköltés, és elképzelhető, hogy ha úgy alakul a helyzet, akkor ez az összeg még kisebb is lesz.
Spórolni, spórolni, spórolni
A másik kiadáscsökkentő eszköz egy, a gyógyszertárak finanszírozási problémáira rálátó forrás szerint néhány nagy értékű, főleg rák elleni gyógyszer átsorolása volt a csak a kórházban kapható termékek közé, amelyeket ezentúl tételes mennyiségben, költséghatékonyabban rendelnek az intézmények. Az eszközt idén februártól vezették be és éves szinten 5 milliárd forint megtakarítást várnak tőle.
A gyógyszerkassza harmadik spórolási módszere az úgynevezett generikus program. Ennek lényege, hogy a patikusoknak az olcsóbb (így kevesebb állami támogatást generáló), megegyező hatású helyettesítő gyógyszert kell felajánlaniuk a betegeknek. Olyan ún. generikus készítményt, melynek a hatóanyagára nincs évényes szabadalmi oltalom, így azt bármelyik gyártó előállíthatja és forgalmazhatja különböző elnevezéssel. Annak érdekében, hogy a patikáknak ez ne okozzon mérhetetlen veszteséget, hiszen az originális, szabadalmi oltalommal védett termékeknek a kereskedelmi árrése nagyobb, az idei költségvetés 2,7 milliárd forinttal támogatja a patikusok generikus programját. Ebből azok a gyógyszertárak kaphatnak, amelyekben az összes elszámolt vényből a preferált termékek aránya meghaladja a 35 százalékot. A gyógyszertárak az egyik patikai finanszírozásra rálátó forrásunk szerint még így is sokat veszítenek: a kiegészítő támogatás szerinte legfeljebb a kiesett árrés 30 százalékát pótolja.
Brazília szintjére süllyedhetünk vissza
Az idei évi kiadások komolyabb mértékű elszaladásával nem lehet számolni, viszont a jövő év érdekesebb lehet, mivel akkor már kevesebb mint 200 milliárdot szán a költségvetés erre a területre. És az már most látható, hogy ez a szám valószínűleg tarthatatlan lesz. 2006-ig a gyógyszerkasszára másfélszer annyit költöttünk, mint a régió más országai, 2010-ben viszont már csupán a GDP egy százalékát fordítottuk erre, ami térségi átlagnak felel meg. Az azóta részben végrehajtott, részben idén és jövőre tervezett - szakmai érvekkel nehezen alátámasztható - forráskivonás miatt ez a mutató azóta is csökken - mondta a hvg.hu-nak Molnár Márk Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásvezetője, egészségügyi szakértő, aki 2010 februárjáig az OEP gyógyszerügyi főosztályát vezette. Az idei és a jövő évi gyógyszerkassza tervezett kiadásai is irreálisak Molnár szerint, mivel ezzel az állami költési szinttel Magyarország Brazília vagy Mexikó színvonalára süllyedhet le, és ez azt is magával hozhatja, hogy a gyógyszerellátás színvonala is fejlődő országokbeli lehet. "Szerintem nem lehet cél, hogy a magyarok számára ilyen ellátást biztosítsunk" - fejtette ki az egészségügyi szakértő.
