A hét, amikor ellenkampánnyal vártuk az IMF-et
Adócsomag, Orbán berlini látogatása, nyugdíjtervek, devizakötvény-kibocsátás. Megkezdődött az áthangolás, a magyar délibáb kézzelfogható közelségbe került az EU és a Nemzetközi Valutaalap számára. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Miután kiderült, a 2013-as költségvetést újra kell írni, péntek délután benyújtotta a kormány a bevételeket alapvetően meghatározó jövő évi adócsomagját. Ebből kiderül, hogy valóban teljes egészében megszűnik a szuperbruttósítás, a személyi jövedelem mértéktől függetlenül 16 százalékkal adózik majd. A banki különadó megszűnik, de az árfolyamgát rendszerében az állam által 2013-ra átvállalt összeg felét a hitelintézeteknek meg kell majd téríteniük.
A kormány a munkáltatóknak adómentességet biztosít a munkavállalói kockázati biztosítások (élet-, baleset, egészségbiztosítás) díjfizetésére, hogy ezzel is támogassa az öngondoskodást. Leegyszerűsödik jelentősen az illetékrendszer, szélesítik a fiatalok lakásszerzésének illeték-kedvezményét. Számos eljárás egyszerűsödik: így például az szja és a mikrovállalkozások adóbevallási rendszere.
Ezen kívül több adónemre is egyetlen utalással lehet majd befizetni a vállalkozásoknak az adót, valamint egyes adó-visszatérítési kérelmeket (lásd jövedéki adó) elektronikus formában lesz előnyösebb benyújtani. A földműveléssel, növénytermesztéssel kapcsolatosan is változik néhány jövedéki adó-jogszabály, ami legalább olyan szimbolikus lépésnek tetszik, mint a „pálinkafőzés szabadsága” volt (Ilyen lehet, hogy a termelői tiszta növényi olajat kedvezményes kulcs mellett szabad a mezőgazdasági gépekbe tölteni vagy hogy 10 ezer literig adómentesen állíthatnak elő a termelők saját borból pezsgőt)
Csomag és költségvetés: hogy fog ez kijönni?
Összességében azt lehet mondani, hogy nagyon polgár- és vállalkozóbarátnak tűnik az adócsomag első blikkre: egy-két – a költségvetést nem igazán megterhelő - kedvezmény mellett nagy hangsúlyt fektet a csomag az eljárások egyszerűsödésére. Nem lehet tudni, hogy az új rendszernek bevételi oldalon milyen hatásai lesznek: a tárca nyilván ezeket is végigszámolta. A csomagban benne van a kulturális szervezetek támogatásának új rendszere is: a cégek úgy támogathatják egy évben a kulturális szervezetek saját bevételeinek a nyolcvan százalékáig a megszülető produkciókat, hogy az említett mértékig a támogatások összegét levonhatják a társasági adóalapjukból – ennek hatása akár több tízmilliárd forint is lehet.
Bár a kormány a hét elején egész oldalas IMF-ellenes hirdetésekkel hangolt a tárgyalások folytatására, az egy héttel ezelőtti 400 milliárdos megszorítás és makropálya-módosítás bejelentése arra utal, hogy Orbánék mind az EU-nak, mind pedig az IMF-nek szeretnének megfelelni – legalábbis továbbra is meccsben maradni a gazdaságpolitika hitelessége című játszmában. Noha a héten az Állami Adósságkezelő Központ 3 éves futamidejű eurókötvény-kibocsátásról döntött, ez még csak a piacot tesztelő, a csökkenő hozamokat kihasználó kibocsátás. A tervezett 50-60 milliárdos mennyiség is arra utal, hogy ez az akció a klasszikus devizakötvény-kibocsátást, amit a kormány az E U/IMF-megállapodást megelőzően állítólag nem akar meglépni, nem helyettesíti. Az viszont érdekes, hogy a kiszivárogtatott hírek ellenére nem csak lakossági kör vásárolhatja meg a papírokat, hanem intézményi befektetők is. A hírt kommentálva egyébként Varga Mihály EU/IMF-főtárgyaló is arról beszélt, hogy devizakötvény-kibocsátást a hitelkeret-megállapodás utánra terveznek.
Berlini béke
Orbán Viktor a héten Berlinben járt: tárgyalt Angela Merkellel, de arról a kancellár nem ejtett szót, hogy a zárt ajtók mögött kritizált-e valamit az orbáni kétharmaddal, a magyar gazdaságpolitikával vagy diplomáciával kapcsolatban – a közös sajtótájékoztatón csak az derült ki, hogy nem voltak tabutémák. Orbán a terepet úgy készítette elő, hogy uniós kérdések kerüljenek hivatalosan terítékre, mert mint ahogy mondta, a magyar-német kapcsolatok "sértetlenek". Úgy tűnik, ezt a német diplomácia teljes mértékben elfogadta. Kritikus kérdéseket kapott azonban Orbán az Axel Springer székházban egy háttérbeszélgetésen, illetve a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen, melyen beszédet is mondott. „Európa legvitatottabb kormányfőjének” látogatásával részletesen foglalkozott a német sajtó is.
Ahogy a beszámolókból kiderül, Orbán igyekezett megismertetni a gazdaságpolitikai elképzeléseinek irányát: azt, hogy nem szolgáltatóközpontként, hanem ipari termelői gyártóbázisként gondol a jövő Magyarországára, amely egyelőre messze van az eurótól, de az euró is attól, hogy igazán vonzó legyen a számára. Orbán leszögezte: ezzel nem ellendrukkerkedik, az euró megerősödése ugyanúgy fontos a számára, mint ahogy az is, hogy ne a német gazdaság legyen egyedüli motorja Magyarország növekedésének. Ez utóbbit hamarosan be is kell bizonyítanunk: a német statisztikai hivatal a héten publikálta, hogy gyakorlatilag leállt a német növekedés és az előrejelzések szerint a trendforduló után sem számíthatunk gyors elmozdulásra.
Nyugdíjas front
Matolcsy György múlt heti 400 milliárdos csomagja részeként jelentette be, hogy azoknak, akik a közszférában bért és nyugdíjat is kapnak egyidejűleg, választaniuk kell a két jövedelem között. A héten ennek mélyebben is utánajártunk, és a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásából kiderült, hogy döntés a közszférában nem a 62 év feletti munkavállalókat fogja érinteni, hanem a 62 év alatti, nyugdíjban vagy nyugdíjjellegű, korhatár előtti ellátásban részesülőket, akik emellett munkabért is kapnak. Mivel már a jelenlegi szabályozások szerint is korlátozva van, hogy legfeljebb mennyit kaphatnak az ilyen munkavállalók munkabérként, ezzel a módosítással egyértelműen a nyugdíj felé tolná őket a kormány – ezzel is elősegítve a megszorítócsomag szerinti létszámleépítés végrehajtását. A témára nagyon sok olvasói levél érkezett: a legtöbben az érintettek közül 80-100 ezer forintot is veszíthetnek, jelenlegi jövedelmük felét.
A Matolcsy-csomagból alaposabban utánanéztünk annak is, hogy milyen hatása lehet a pénztárgépek összekötésének a Nemzeti- és Adóhivatal hálózatával. Noha a megkérdezett szakértők szerint ez valóban fehérítheti a gazdaságot, a szállodaipari, élemiszerkereskedelmi- vagy könyvkiskereskedelmi praktikákat megismerve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a legtöbb machináció még a pénztárgép előtt megtörténik. Legtöbbször a beszerzéseknél, vagyis a költségoldalon. És ahogy egyre fejlettebb lett a pénztárgépes nyilvántartás, annál kevésbé jellemező, hogy a pénztárgépnél követnék el a csalásokat. Mindez erősen megkérdőjelezi, hogy a tervezett bevétel valóban behozható-e ebből az intézkedésből.
Valós a kereslet, hamis a kínálat
Darázsfészekbe nyúlt Tiffán Zsolt képviselő, aki a hegyközségekről szóló törvény módosítását kezdeményezte – mint megtudtuk, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül. A szőlész-borász szakma ellenállása miatt a mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatot nem engedte napirendre venni. Noha Tiffán fontos kérdéseket feszeget az eredetvédett, minőségi borok érdekében, javaslata a hvg.hu-nak megszólaló szakértők szerint egyrészt uniós jogharmonizációs akadályokba ütközik, másrészt már az iránya is olyannyira megosztja a szőlész-borász társadalmat és önkormányzatiságot, hogy korántsem lesz könnyű megoldásra jutni.
Pedig a borhamisítás elleni hatékonyabb fellépést is elősegíthetné egy jó hegyközségi törvény: nem kószálhatnának az országban külföldi eredetű tételek a hegyközségektől kapott igazolásokkal. Ez különösen most fontos, amikor egymillió hektóval kevesebb bor készül, mint amire előreláthatólag lenne kereslet.
Magyarok az úton
A héten volt postabontás az e-útdíjrendszer infrastruktúrájának a kiépítésére kiírt pályázaton: a hvg.hu megszerezte a pályázók listáját és azt is megtudta, hogy többen panaszt nyújtottak be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az eljárással kapcsolatban. Noha a használatarányos, kilométer alapú útdíjrendszert már legalább hat éve készítik elő az egymást követő kormányok, a határidők most is szorosak, és már nem kitolhatók. A pályázat érvénytelenítése több mint hetven milliárddal rövidítené meg a jövő évi költségvetést, amely 2013 júliusától számít az új rendszerből bevételre. Az e-útdíj komoly kiadást jelent a fuvarozóknak – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Wáberer György, a Waberer’s nemzetközi logisztikai csoport vezetője, aki szerint mégsem ez jelent igazi versenyhátrányt a külföldi versenytársakkal szemben, hiszen az útdíjat minden teherfuvarozónak meg kell fizetnie, hanem 12 féle kisadó, köztük az iparűzési adó, amely más országokban nincs.
Már több hete foglalkozunk El lehet menni című sorozatunkban az egyre nagyobb számban külföldre menő magyarok motivációival, élethelyzetével. (Ezen a héten például müncheni emigránsokat kérdeztünk.) Egy friss kutatás most igazolja azt, hogy valóban riasztó mértékben nőtt a kivándorláson gondolkodó és azt választó magyarok száma. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet a Google-keresések trendjei alapján arra a következtetésre jutott, hogy 2010 ősze óta folyamatosan emelkedik az interneten külföldi munkák iránt érdeklődők száma. A csúcs 2012 januárja volt, az érdeklődés Nógrádban, Tolnában és Komárom-Esztergomban a legélénkebb, a keresett célországok pedig elsősorban Ausztria, Németország és Anglia.