Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Kicsapta a biztostékot a közszférában a kormány terve, mely szerint megtiltaná a nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételét a 62 év alatti állami alkalmazottak számára. „Szeretném megtudni Matolcsy miniszter úrtól, hogy ő melyiket választaná? A jövedelmem feléről kellene lemondanom! Szerintem ez embertelenség!” - írta egy nyugdíjas olvasónk, akinek 2013-tól választania kell, hogy a fizetését vagy a nyugdíját kapja tovább. A felsőoktatásban dolgozik éjszakai fegyveres őrként, 82 ezer forintért. Emellé 84 ezer forint korhatár alatti ellátást kap, amit 45 év munkaviszonyra állapítottak meg neki.
Mintegy 22 ezer állami alkalmazott lesz hasonló helyzetben jövő év elejétől. A terv a kormány 400 milliárdos kiigazító csomagjának úgynevezett bürokráciacsökkentő eleme, amellyel 7-8 milliárdot spórolna.
Sok nő bánja
Olvasóink visszajelzései alapján leginkább azokat a nőket érinti érzékenyen a kormány terve, akiknek tavaly tette lehetővé a kabinet, hogy 40 éves munkaviszony után az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt előrehozott nyugdíjba vonuljanak. „Ez a csomag arra lesz jó, hogy kicsinál bennünket. Olyanokat, akik eddig becsületesen dolgoztak és tudtak fizetni mindent” - jelezte egyikük. A 40 év munkaviszony után 76 ezer forint nyugdíjat, és mellé 85 ezer forintos fizetést kap kézhez. Mint levelében írta, ha választania kell, 85 ezer forint lesz a havi vesztesége, és a felvett hitelekeit nem fogja tudni törleszteni. Attól tart, hogy az önkormányzati lakásból is ki fogják tenni a családjával, a lakbért ugyanis most emelték meg 30 ezer forintra.
Stiller Ákos
Egy egészségügyben dolgozó, 62 év alatti olvasónk csak néhány hónapja választotta a 40 szolgálati év után járó kedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségét. A hónap utolsó napján megállapították neki a nyugdíját, majd két nap szüntet után ismét munkába állt, ugyanazon a poszton, ahol addig is dolgozott. Neki is a jövedelme feléről kell majd lemondania: ugyanis nyugdíja és fizetése is valamivel több mint 90 ezer forint. Mint írta, nem érti, miért kell választania, miért veszik el a lehetőséget, hogy egy egyedül álló nő, aki két gyermeket felnevelt, 40 év szolgálati idő letöltése után is dolgozhasson, és két helyről kaphassa meg a ledolgozott évekért járó és a nyugdíj mellett elvégzett munka bérét.
Fura szitu az oktatásban
Egy másik olvasónk szintén a 40 éves kedvezménnyel ment előrehozott teljes öregségi nyugdíjba tavaly év végén. Azóta részmunkaidőben dolgozott több helyen, jelenleg egy iskolában kapott félállást. Nagyjából 85 ezer forintot kap kézhez, a nyugdíja pedig 212 ezer forint. Neki azonban még lehet esélye a megszorítás elkerülésére, ugyanis év elején betölti a hatvankettőt: így valószínűleg tovább kaphatja a bérét a nyugdíj mellett a kormány ugyanis csak a 62 év alattiaknak tiltaná meg a bér és a nyugdíj együttes felvételét. Már csak azt kell kitalálnia, január elsejétől hogyan oldja meg az öregségi korhatár betöltéséig tartó időszakot.
Olvasónk szerint, mivel fizika-matematika szakos tanár, szükség is van a munkájára az iskolában, ugyanis tanárhiány van ezekből a tárgyakból. „Nem véletlen, hogy ebben az iskolában mind a két szakon nyugdíjasokat alkalmaznak” - írta. Fiatalabbak nem is jelentkeztek a helyekre, pedig több hónapon át hirdették az állásokat. „Gondoltak-e a törvényalkotók arra, hogy milyen zavarok lépnek fel az iskolákban, ha januárban 62 év alatti pedagógusok kiállnak a munkából, és a nyugdíjat választják?” – kérdezte.
Falhoz vágja a szolgálatisokat
A visszajelzések alapján a másik csoport, akiket fájdalmasan érinthet a kormány terve, azon közszférában folgozók, akik a fegyveres testületekből vonultak nyugállományba, vagyis szolgálati nyugdíjat kapnak. Rájuk idén egyszer már lecsapott a kormány, ugyanis ha nem jelentkeztek újra szolgálatba, a nyugdíjukat 16 százalékkal megadóztatta.
Egy 55 éves olvasónk több mint 30 év szolgálati viszonnyal magasrangú tisztként ment nyugdíjba néhány évvel ezelőtt, és 250 ezer forintos járadékot kapott. Ebből azonban idén január elsejétől a kormány elvett 40 ezer forintot, és szolgálati járadékká minősítette át. Mivel 2012. előtt a nyugdíja biztosnak látszott, a háza korszerűsítésére hitelt vett fel, gyermekét pedig fizetős felsőoktatási intézménybe íratta. Az érzékeny pénzügyi egyensúlyt azonban már a nyugdíja 16 százalékos adója megbillentette, és mint írja, veszélybe került mind a fia taníttatása, mind a hitele törlesztése.
Ezért idén ősztől egy iskolában munkát vállalt megbízási szerződéssel, amiből valamivel kevesebb mint 100 ezret visz haza. Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium még nem állt elő a törvényjavaslattal, nem tudni, hogy csak azoknak kell majd választaniuk a bér és a fizetés között, akik közvetlenül egy állami intézménytől kapják a bérüket, vagy azoknak is, akik jó llehet állami intézményben dolgoznak, de vállalkozóként jutnak jövedelmükhöz a nyugdíj mellett. Olvasónk szerint, ha választania kell a járadék és a bére között, akkor az lenne a fair, ha a kormány eltörölné a járadéka 16 százalékos adóját.
Olyan szolgálati nyugdíjasok is vannak, akik miután szolgálati nyugdíjba mentek, azonnal munkát vállaltak. Úgymond a szolgálat egy 20-30 éves befektetés volt, ami a lejárat után elkezdett havi jövedelmet fizetni, és mellette még lehetett keresni egy kicsit. Egyik olvasónk arról számolt be, hogy a kétezres évek elején ment szolgálati nyugdíjba 28 év szolgálati viszony után, amelyből havonta 120 ezer forint járadékot kap. Azóta bírósági írnokként dolgozik (immár több mint 40 év munkaviszonya van), amelyből még körülbelül 100 ezer forint forint körüli összeget visz haza. „Önök szerint ez egy tűrhetetlenül nagy családi jövedelem? A választás viszont az eddigi életünket teljesen felborítja” - írta olvasónk, akinek két iskolás gyermeke van, felesége pedig rokkantnyugdíjas.
