Az Origon ma megjelent információk szerint a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) elege lett a magyar kormányból, és emiatt gyakorlatilag szakított a kabinettel. Ön értesült erről?

Az említett információt tartalmazó cikk egy pletykagyűjtemény. Az kétségkívül igaz, hogy az IMF közgyűlésén jártam, és az is, hogy találkoztam a Valutaalap vezetőivel, de én mást tapasztaltam, mint amit a cikk állít. Fontos megjegyezni, hogy két szereplővel, a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal tárgyalunk. Ezért értelemszerűen, amikor döntéseket hozunk, akkor mindkét szereplőnek értékelnie kell a terveinket. Most ez történik, az elmúlt időszakban a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás keretében két egyensúlyjavító intézkedéscsomagról döntött, a valutaalapnak pedig éppen tegnap küldtem meg a tervek összefoglalóját. Ezeket még értékelnie kell, melyhez időre van szükség. Hasonló szakaszban van az Európai Bizottság is, amely november 7-én publikálja az intézkedéseinket értékelő jelentését.

Ami a Valutaalappal folytatott egyeztetéseket illeti, nyilván emberek döntenek ott is, az embereknek pedig mindig vannak szubjektív érzetei, ugyanakkor az IMF mégiscsak egy professzionális intézmény. Meg lennék lepve, ha a globális pénzügyi rendszer stabilitását célul kitűző intézmény híresztelés, sajtóinformáció alapján hozna döntést és nem gazdasági vagy közgazdasági alapon. Ez nem egy politikai testület, nem egy olyan intézmény, amely erkölcsi szempontok szerint ítél, hanem kőkemény feltételeket kérnek számon, javaslataik vannak, és az ezekre adott válaszokat értékelik. Ebben a szakaszban vagyunk most, és ennek a szakasznak az a sajátossága, hogy most nem egymás mellett ülünk az asztalnál, hanem az értékeléseket kell elvégezni.

A megjelent információk szerint önt úgymond a szőnyeg szélére állították az IMF tokiói közgyűlésén a Valutaalappal kapcsolatos magyarországi kampány miatt. Meg tudja ezt erősíteni?

Itt ugyancsak az összegyűjtött pletykákról van szó. Először is: a cikk szerint én nem tudtam a kampányról, azonban a magyar kormány tájékoztató kampánya korábban indult, mint a Valutaalap közgyűlése, és akkor még Magyarországon tartózkodtam. Másodszor: nyilván, mire a közgyűlés elkezdődött már kaptak információt erről az IMF vezetői. Az pedig egy teljesen természetes dolog, hogy egy ilyen eseményen megkérdezik, hogy egészen pontosan mi ez, mi történik Magyarországon. Én is megkérdezném, ha a Valutaalap adna fel hirdetéseket Magyarországgal kapcsolatban.

Egyébként rajtam kívül Pleschinger Gyula és Simor András is részt vett ezeken a megbeszéléseken. Az IMF képviselőit tájékoztattam, hogy ez a kampány nem a Valutaalap ellen folyik, hanem az emberek tájékoztatása miatt fontos. A 2008-as megállapodásnak ugyanis szerintünk éppen az volt az egyik legnagyobb problémája, hogy derült égből villámcsapásként jött. A kormány nem tisztázta, milyen feltételeket fogad el, milyeneket nem. Mi ennek most elébe mentünk és ez a tájékoztató kampány lényegében erről szól. Ők ezt nyilván szokatlannak tartják, mert ilyennel még nem találkoztak, de értették azt, amit el tudtam mondani. Mint azt a Morgan Stanley értékelése egyébként világosan látta, itt nem arról van szó, hogy a magyar kormány meg akarja szakítani a tárgyalásokat. Ez a tájékozatató kampány éppen a megállapodásokat készítheti elő.

Ennek ellenére a kampányban rengeteg negatív üzenet volt az IMF-fel kapcsolatban.

Melyikre gondol?

Tulajdonképpen  mindegyikre.

Mondjon egyet.

Például a kormány az egyik hirdetésben nemet mond arra, hogy a nyugdíjakat csökkentse, és  azt üzeni, hogy az IMF viszont ezt szeretné. Fölösleges mindegyik üzenetet felidézni, mindegyik hirdetés ezzel a logikával állítja negatív megvilágításba a Valutaalapot.

Nem fölösleges, mert ezek a pontok szerepeltek a sárvári frakcióülésen, szeptember elején arról döntött a kormány mögött álló parlamenti többség, hogy miben nem hajlandó engedni. Az embereknek pedig joguk van tudni, hogy mely kérdésekben milyen az álláspontja a magyar kormánynak. A nyugdíjcsökkkentés, a családi támogatások, az ingatlanadó ügyében a magyar kormány nem hajlandó engedni. Ezt egyébként a miniszterelnök már szeptember elején a frakcióülésen elmondta. A kormány fontosnak tartotta, hogy az embereket tájékoztassa, mert a 2008-as megállapodás úgy született meg, hogy semmit nem tudhattak arról, milyen következményei lesznek, például a jövedelemcsökkenés és a nyugdíjcsökkenés.

Tehát 2008-cal szemben, ezúttal a kormány tájékoztatni akarja az embereket, hogy mire számíthatnak.

Igen. Abban most sincs változás, hogy a magyar kormány megállapodást akar, illetve finomítok a mondaton: megállapodást szeretne kötni a Valutaalappal. Azonban nem minden áron. Karikírozva: ha az lenne a Valutaalap feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc legyen a miniszterelnök. Lehetetlen feltételt nem vállalhat a magyar kormány sem. Az elmúlt egy év éppen arról szólt, hogy tudjuk magunkat finanszírozni a piacról, viszont olcsóbban és könnyebben lehetne, ha lenne megállapodás.

Visszatérve a közgyűlésre, ott is elhangzott, hogy azok az intézkedések, amelyek a pénzügyi egyensúlyt akarták helyreállítani, rendben vannak. Csökken az államadósság, a folyó fizetési mérlegünk pedig többletes. Arról vitatkozunk az Európai Unióval, hogy most három százalék alatt vagy fölött lesz a deficit, de nem arról, hogy 6 vagy 7 százalék. Az állampapírpiaci hozamok is esnek. Amivel igazából gondja van a Valutaalapnak, hogy miként lesz növekedés Magyarországon. Szerintem erről folyik alapvetően az egyeztetés. Az unióval pedig folyik az egyeztetés a túlzottdeficit-eljárásról, ebben november 7-ig, a bizottság jelentéséig várni kell.

Az unió és a Valutaalap közötti alapvető eltérés, hogy míg az előbbi sokkal merevebben ragaszkodik egy konkrét hiányszámhoz, a hiánycél tartásához, addig az IMF a számok helyett inkább az intézkedések minőségére teszi a hangsúlyt. Tehát, hogy a gazdasági szerkezet hogyan változik a kormány intézkedései következtében. Az ő javaslataik, amelyek a kiadási oldalra vonatkoznak, főleg a szociális kiadások, tömegközlekedés, önkormányzati támogatások. Ezek a hagyományos intézkedési csomagba tartoznak bele. Mi azt mondjuk, hogy a növekedés egyik feltételét a magyar kormány teljesítette azzal, hogy hozzányúlt az oktatásban, az egészségügyben és az önkormányzatoknál is a szerkezethez.

A sajtóértesülések szerint az IMF addig nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, amíg meg nem történik gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon. Ön halott-e erről, és miről kellene szólnia a fordulatnak ön szerint?

Azt javaslom, várjuk meg az értékelésüket, hiszen elég sok minden történt az elmúlt hónapban. Két intézkedési csomag is megszületett, amelyről a Valuatalapnak lesz véleménye.

Mikor folytatódhatnak a tárgyalások?

Az IMF helyett nem tudok nyilatkozni, hogy ők mikor gondolják a tárgyalások folytatását, a magyar kormány erre kész bármikor. Úgy ítéljük meg, hogy a szeptember elején elküldött alternatív javaslatsor alapján lehetne folytatni a tárgyalásokat, de hát időt kell hagyni a mérlegelésre az érintetteknek is. A Valutaalap döntésén múlik, hogy mikor és hogyan folytatjuk a megbeszéléseket.

Igaz-e az értesülés, hogy az IMF viszont már úgy viszonyul a magyar félhez, mintha a kormány a török kártyát játszaná ki, és valójában nem is akar megállapodni?

Pletyka vagy félinformációk gyűjteményének tekintem az említett origós cikket.

Melyik fele igaz a török kártyás résznek?

A magyar kormány megállapodni szeretne. Tehát a magyar kormány megállapodást kíván kötni. Az, hogy a tárgyalások az elmúlt hónapokban elhúzódtak, nem a Valutaalapon múlt, hanem az Európai Bizottságnak voltak olyan elvárásai, amelyek politikaiak voltak, nem gazdaságiak. Lásd például a bírák nyugdíjkorhatárával, vagy az ombudsman kinevezésével kapcsolatos problémákat. Volt természetesen egy olyan rész is, ahol a kormánynak kellett módosítani, például a jegybanktörvény esetében. Főként tehát politikai okok miatt húzódott a tárgyalások megkezdése, júliusban ez megtörtént, most pedig egy olyan szakasz van, amelyben telefonon, e-mailen és más formákban tájékoztatjuk egymást a megtett lépésekről.

Ezek szerint egyáltalán nincs szakítás-állapot a kormány és az IMF között.

Vannak, akik szeretnék, ha a magyar kormány szakítana a Valutaalappal vagy fordítva, de azt gondolom, hogy a magyar kormány szándéka továbbra is változatlan, a Valutaalaptól pedig semmilyen olyan üzenetet nem kaptunk, ami a tárgyalások felfüggesztését vagy bármilyen megszakítását jelezte volna.

Ha az IMF-nél mégis felmerülne, hogy megszakítja a tárgyalásokat, akkor lemondana?

A mandátumom a miniszterelnöktől kaptam, így ha a magyar kormány szándéka módosul, és már ilyen egyeztetésekre nincsen szükség, akkor az én szerepem is megszűnik ebben az ügyben. Azonban ismétlem, a magyar kormány szándéka nem változott, és a Valutaalaptól sem kaptunk olyan jelzést, hogy az ő szándékuk változott volna.