Az egy pletykagyűjtemény – mondta Varga Mihály a hvg.hu-nak adott interjújában arról, az Origón megjelent cikkről, mely szerint az IMF lényegében megszakította a tárgyalásokat a magyar kormánnyal, mert elege lett a különböző manőverekből, és mert betelt a pohár – az utolsó cseppet állítólag a kormány IMF ellenes kommunikációs kampánya jelentette.

A Valutaalappal folyó tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint Tokióban nem állították a szőnyeg szélére, nem szakadtak meg a tárgyalások, és bár „az kétségkívül igaz, hogy az IMF közgyűlésén jártam, és az is, hogy találkoztam a Valutaalap vezetőivel, de én mást tapasztaltam, mint amit a cikk állít” – mondta.  Hozzátette: az óriásplakátokon, egész oldalas hirdetések formájában megjelenő IMF-ellenes hirdetésekről, illetve a médiakampányról szó esett a megbeszéléseken, de „az IMF képviselőit tájékoztattam, hogy ez a kampány nem a Valutaalap ellen folyik, hanem az emberek tájékoztatása miatt fontos”.

Varga tagad - Vargát tagadják

Túry Gergely

Varga és a belső forrásokra hivatkozó sajtó ellentétes előjelű állítás-boxába – abba, hogy folyik-e tárgyalás jelenleg a magyar kormány és az IMF között – csütörtökön a Valutaalap is bekapcsolódott. Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviselője többek között azt közölte a Reuters-szel, hogy a magyar kormány legutóbbi adóügyi intézkedései szembe mennek az IMF ajánlásaival, és továbbra sincs időpont a Valutaalap és Magyarország közötti tárgyalások folytatására. Ivascsenko nyilatkozata csak erősítette azt a korábbi, Nomura által írt véleményt, miszerint fennáll a lehetősége: Magyarország azért nem egyezik meg a Valutaalappal, mert Orbánék a gazdasági környezet javulására játszanak, amivel esetleg elkerülhető az IMF-hitel.

A piacok döntöttek: a Reutersnek és Nomurának hittek jobban. Péntek késő délelőtt, rövid idő alatt mintegy fél százalékkal gyengült a forint a legfontosabb devizákkal szemben.

Tranzakciós adó: pipa után tagadva?

Az elmúlt hetek komoly adok-kapokjában igazi felüdülés lehetett a kormány számára, hogy kedden az Európai Bizottság rábólintott a magyar pénzügyi tranzakciós adóra. Az indoklás szerint a kezdeményezés megfelel a jogi feltételnek, és mint az erről kiadott közleményben áll: javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy ezért engedélyezze az új magyar adó bevezetését.

Noha a zöld jelzés megvan, nem lehet elégszer hangoztatni: bár a világban a tranzakciós adó "intézményét" mintegy 40 országban, köztük uniós tagállamokban is bevezették, a magyar tranzakciós adó „nagyon sajátosra sikeredett”. A januártól bevezetendő adónem a második Matolcsy-csomaggal számolva mintegy 340 milliárd forintot von el a gazdaságból. A magyar lesz az EU legmagasabb kulccsal működő tranzakciós adója, ami önmagában is az ország éves GDP-jének kb. egy százalékát teszi ki, de a gazdaságra valójában ennél is nagyobb fékezőerőként hat, mivel a ki nem vezetett bankadó (a pénzügyi szektorra kirótt 120 milliárd forintos tehertétel) is hozzáadódik.

Ön kinél bankol?

sxc.hu

A tranzakciós adó egyfajta tagadása azonban, hogy máris megindult az új adó alóli kibúvók keresése. A példa alapján a honi kkv szektor jelentős részének megfontolandó lenne a pénzügyi szolgáltatásaikat Szlovákiába költöztetni, de pusztán az átlagos lakossági bankkártya használat mellett is kimutatható, hogy havi 4-700 forint helyett 60 forintból az a számlatulajdonosnak megúszható használat hasonló megoldással.

Számháborúk

A tranzakciós adótól is direktebb módon, mindenkit érintő kérdés került a héten ismételten elő; a TAJ-kártya lecserélésének ügye. Az egészségügyi finanszírozás közel egy évtizede vissza-visszatérő örökzöldje attól lett ismét aktuális, hogy az új egészségügyi salátatörvény elfogadásával jövőre arcképes igazolvánnyal is igazolni kell majd a TAJ-szám mellett az eü-ellátás jogosultságát. A szaktárca szerint erre az egészségügyi szolgáltatók visszajelezései miatt van szükség, ám a 400 ezerre becsült potyautasok számával és kiszűrésével kapcsolatban több dolog is homályos.

A jelenleg használt, 1995-ben bevezetett TAJ kártyák lecserélésével kapcsolatban szakmailag az a legfontosabb kérdés, hogy mit kell tudnia a kártyának; gazdaságilag pedig, hogy mindezt mennyiből, milyen megtérüléssel és a rendszerszintű megoldásból származó hatékonyságnövekedéssel lehetne produkálni. Minél bonyolultabb volna az új kártya, annál drágább a rendszer – a legutóbbi átállás például nyolcmilliárd forintba került.  Ezzel szemben az áll, hogy az egészségügyi szolgáltatónak, kórháznak ma is megvan a lehetőségük, hogy gyanú esetén elkérjék a kezelésre jelentkező valamely hagyományos azonosító iratát.

Talán nem véletlen, hogy az egészségügyi potyautasok jobb kiszűrésének ügye a héten egy másik témában is előkerült. A Napi Gazdaság azzal a megdöbbentő adattal állt elő, hogy négy év alatt mintegy negyedmillió szja-bevallót vesztett el Magyarország. A 4,54 millióról 4,3 millióra csökkenés magyarázatai közt a napilap megemlíti: míg 2008-ban az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők szűrésére fókuszálva több százezer új belépő jelent meg a rendszerben – ergo: fehéredett a gazdaság - az utóbbi időben éppen e területen romlottak a mutatók.  Ha pedig az idén is tovább tart a csökkenés, a Napi szerint tényként kezelhető, hogy nem sikerült tartósan láthatóvá tenni a korábban szja-szempontból láthatatlan embereket.

Az NGM még aznap kiadott közleményében cáfolta, hogy a számok és a következtetések helyesek lennének. Matolcsyék szerint nem is tűntek el az adófizetők. (Közvetett módon aztán e támában végül az OECD adatai jelentették a tromfot: kiderült, hogy Magyarországon az utóbbi években folyamatosan csökkentek az adóbevételek. Míg 2007-ben a GDP vetített arány 40,3 százalék volt, 2010-ben 37,9, tavaly pedig csak 35,7 százalékot tett ki.)

Telefonadóemelés-tagadás

Ugyancsak a cáfolatig jutott a héten a nemzetgazdasági tárca abban a kérdésben is, hogy a kormány a telefonadó mértékének további emelését tervezné. Az idén nyáron bevezetett, percenként és üzenetenként kétforintos telefonadóval kapcsolatban a hírt a Népszabadság írta meg, (de az is, hogy ezt már meg is üzenték a szolgáltatóknak), a Népszava pedig azzal egészítette ki, hogy minderre azért van szükség, mert a távközlési szektorra korábban kivetett különadót muszáj kivezetnie a kormánynak, mivel e miatt korábban az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A helyzetet a kormány számára az csak tovább súlyosbítja majd, ha az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, ebben az esetben ugyanis a beszedett telekomadót kamatostul vissza kell fizetni – ami akár 200 milliárd forintot is elérhet. Márpedig ezt a költségvetésben valahogy pótolni kell.

Ángyán hétfőn büntet

Tagadásból, igaz, más jellegűből a földtörvény parlamenti végszavazás felé tartó kérdésében sincs hiány. A múlt héten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter cáfolt és érvelt a zsebszerződések és az itthoni földbirtokviszonyok átstrukturálásának kusza helyzetéről szólva, a parlament előtt lévő jogszabálycsomagból aztán az a kérdés is előbukkant, hogy a termőföldet érdemes-e - és ha igen, milyen mértékben - szembeállítani az ipari beruházások lehetőségével, ha az így gúzsba kötheti a beruházásokat.

Ángyán József a Parlementben

MTI

Pénteken pedig Ángyán József pécsi fellépése kapcsán az is kiderült, hogy a földbérleti botrányokkal és a földtörvény-tervezet problémáival hónapok óta turnézó volt földművelésügyi államtitkár hétfőn büntetni fog. Egy több mint 50 tételes, egyéni jogszabály módosító indítványt nyújt be a parlamentnek. Ángyán Pécsről megüzente: Bencsik János támogatásával a kormány 2010-es, gazdáknak tett választási ígéretei és a jelenleg tapasztalt hatalmi gyakorlat közt feszülő ellentétekre világítana rá a javaslataival - főként a nagybirtokrendszer kialakításának lehetőségével szemben a helyiek földhöz köthető jogainak erősítésére fókuszálva.

Orbán Viktor megüzente

Hogy mindezt meghallotta-e Orbán Viktor, nem tudni, de a látottak alapján a miniszterelnök a magunk mögött hagyott csonka hétből próbált mindenképpen győztesen kikerülni, Pedig múlt pénteken Brüsszelben azzal szembesült, hogy az e heti utolsó mélyütést az Európai Bizottság vitte be, azzal, hogy jelezte: a magyar gazdaság növekedési kilátásainak romlása miatt a két héten belül kreált második megszorító csomagon túl további megszorításokat vár.

Mivel az gyorsan világossá vált, hogy az új csodafegyvernek szánt, önkormányzati felvirágozást megpendítő közműadó ötletével legfeljebb Tarlós István BKV finanszírozási illúzióit lehet ideiglenesen jegelni, a miniszterelnök új ötlettel állt elő. Szombaton bejelentette: a jövő évi költségvetés terhére, az ötezer fő alatti települések adósságát teljes egészében (az a felettiekét pedig sávosan) magára vállalja az állam. Vagyis jövőre több mint 1950 önkormányzat felhalmozott adósságából mintegy 612 milliárd forintnyit az amúgy is többszörösen vékony jégre tett költségvetés nyakába akasztja. A bejelentés szerint a gazdag településeket kisebb, a szegényebbeket nagyobb mértékben segítik majd, de a meglehetősen vázlatosan ismertetett elképzelésből egyelőre csak az világos, hogy az állami vállalás zömét, 515 milliárd forintot az 5 ezer fő feletti településektől vállalnak majd át. Azt, hogy erre honnan lesz pénz, és hogyan történik majd az átvállalás, a kormányfő nem árulta el.

Talán majd a jövő héten.