Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott – írja az Átlátszó. Az  oknyomozó portál azt állítja, egy újabb birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy Somos Katalin, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜIG) irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, amelynek egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt. A dokumentumot közzétették a portálon.

Nem volt indokolt az ellenőrzés

A KÜIG revizorai 2010 októberében fordultak kérelemmel a főigazgatóhoz a román adóhatóság megkeresése nyomán. A románok szerint két magyar cég, az Alavita Kft. és a

Somos Katalin

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Bender-Log Kft. egy fiktív román cég, az Alin World s.r.l. részére értékesített (papíron) magyar társaságoktól vásárolt cukrot. Mint arról korábban beszámoltunk, ez az áfacsalás jellemző módja: miután papíron külföldre szállítják az árut, vissza lehet utána igényelni az áfát, miközben a tényleges áru – eltűnő cégek közbeiktatásával – az áfa megfizetése nélkül kerül a hazai áruházláncok polcaira.

Az ügyletben szerepet játszó magyar cégek egy részénél ekkor már vizsgálat folyt az  Átlátszó információi szerint. Mindezek alapján a KÜIG engedélyt kért a két társaság 2009 második negyedévi bevallásainak utólagos ellenőrzésére. A főigazgató azonban 2011-ben megtagadta az engedélyt, arra hivatkozva, hogy az ügylet volumene (14 millió forintról volt szó) nem teszi indokolttá a központosított ellenőrzést. Pedig a szereplők nem kispályás játékosok voltak: az Alavita Kft. 2009-2010-ben 1,5 milliárd forint bevételt ért el, néhány milliós veszteség mellett. A cég ellen 2012 óta végrehajtást folytat a NAV, és nem találja sem a céget, sem a képviselőjét. 

A kapcsolódó cégeket sem vizsgálhatták

Somos Katalin főigazgató nem engedélyezte több kapcsolódó cég vizsgálatát sem, arra hivatkozva, hogy „(…) a várható megállapítások nem képviselnek olyan nagyságrendet, mely a költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztetné”. A cégek tulajdonosai és ügyvezetői ellen nem indult eljárás – vizsgálat híján pedig a hálózatok mögött állóknak még a közelébe sem jutott a a hatóság. A cégek csődbe mentek, a pénz eltűnt, a cukros befektetők pedig azóta más cégekkel és más szektorokban kamatoztatják a tőkéjüket.

Ilyen cég volt a Bender-Log Kft. és a Bender-Log Zrt., amely ellen a NAV kezdeményezésére 2012 óta felszámolási eljárás folyik, és a kft. 2012 óta szerepel a 100 millió feletti adótartozással rendelkezők listáján. A Bender-Log a cukros ügy mellett egyébként szerepet játszott egyes számítástechnikai cégek áfacsalásos ügyleteiben is – írja az Átlátszó. Az ügy harmadik érintetlen szereplője, a Tranz-Action Hungary Kft. 2012 óta szintén szerepel a 100 milliós adótartozók listáján, és 2011 nyara óta a Tranz-Actionnál is felszámolási eljárás folyik.

Szétverték az Adó FBI-t

Az áfabotrány vagy másképpen NAV-botrány kirobbantásában kezdettől fogva részt vevő Átlátszó március végén közzétett egy olyan dokumentumot, amelyben Somos Katalin, a NAV főigazgatója megtagadott áfacsalások felderítésére irányuló vizsgálatokat arra hivatkozva, hogy nem indokoltak. Pedig az érintett kristálycukrot importáló cég ügyletei nagyon gyanúsak voltak, milliárdos forgalomról volt szó, és az iratanyag nagy része eltűnt.

A kulcsszereplők: Horváth András és Vancsura István

MTI / Soós Lajos

Március végén Horváth András, a NAV-botrány kirobbantója után másodikként kiállt Vancsura István, a megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt főosztályvezetője. Ő szintén azt állítja, hogy Somos Katalin NAV főigazgató vizsgálatokat akadályozott, és szétverte a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság, amelyet a láncolatos adócsalások feltárására hoztak létre, a sajtóban korábban "Adó FBI"-nak nevezték. A szervezeti egység fokozatos leépítése után azonban 2013-tól egy kormányrendelet megszüntette a teljes igazgatóságot. Ez teljesen ellehetetlenítette, hogy a NAV eljusson a bonyolult adócsaló láncolatok fő szervezőihez. Utóbbi azért fontos kérdés, mert a NAV-botrány kirobbantói azt állítják, hogy évente ezermilliárd mértékű áfát csalnak el a legnagyobb adózók (köztük az áruházláncok, szinte kivétel nélkül) láncolatba szervezett adócsalással, és a NAV ebben segédkezik nekik.

A NAV azzal védekezett Vancsura állításaival szemben, hogy a KÜIG nem volt hatékony, többéves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Azt is kijelentették, hogy az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma. Ezt azonban Vancsura István a NAV statisztikáival cáfolta, és arra is kitért, hogy ez volt az egyetlen igazgatóság, amit megszüntettek a NAV átszervezése során 2013-ban.

Az Átlátszó a közadatigényléseire és a parlamenti képviselői kérdésekre adott válaszok alapján most azt írja, az igazgatóság megszüntetését nem alapozta meg semmilyen előzetes hatástanulmány vagy elemzés. A portál korábban közreadott egy olyan dokumentumot is, amelyből kiderül, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a KÜIG megszüntetésével éppen az ellenkezőjét tette annak, mint amit a területen dolgozó vezetők az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében javasoltak.