Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter szerdán Athénban aláírta a Magyarország - és kilenc további állam - Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt.
"Mi magyarok nem üres kézzel térünk haza, Európába. A világ és Európa nagy teljesítményének: művészetének, tudományának, sőt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül" - mondta az aláírás előtt Medgyessy Péter. A kormányfő hangoztatta, hogy a bővítéssel "régi adósságát törleszti a sors, törleszti Európa és törlesztjük magunkkal szemben mi, magyarok". Medgyessy rámutatott, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdődött, a "fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrák-magyar határon elvágtuk a vasfüggönyt".
Medgyessy a beszédben meghajtotta fejét Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hősei előtt, tolmácsolta a nemzet háláját a békés rendszerváltást lehetővé tevő 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. Elismerését fejezte ki a tagállamok kormányainak a nemes elkötelezettségükért, amely lehetővé tette Európa újraegyesítését. A kormányfő hangoztatta, hogy a magyarok ritkán voltak a sors kegyeltjei, de most visszatértek oda, ahová ezer év óta mindig is tartoztak és megragadhatják az esélyt "a sokfelé szakított nemzet határok fölötti újraegyesítésére".
Medgyessy Péter a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz. Ebben hangoztatta, hogy ma nemzedékek álma vált valóra: "Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. A miniszterelnök aláhúzta, hogy "érdekeink képviseletére minden eddiginél hatékonyabb eszközeink lesznek" az unióban. Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben, s ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túli magyarok ügye. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédjai is mielőbb csatlakozhassanak az EU-hoz, és megkülönböztetett figyelmet fordít azokra a magyarokra, akik egyelőre még nem tartozhatnak szülőföldjük helyzetéből adódóan az európai közösséghez.
Az aláírási ceremónián huszonnyolc ország - a jelenlegi tagok, a tíz csatlakozó ország és a 2007-ben csatlakozásra esélyes Románia, Bulgária és Törökország - delegációja, országonként kettő plusz öt fő vett részt.
Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével kedden 40 fős delegáció utazott különgéppel Athénba. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Görögország, az aláírási ceremónia házigazdája húsz főben határozta meg a hivatalos delegációk létszámát. A teljes magyar küldöttségben további 22 fő, valamint egy 40 fős újságírócsoport kapott helyet. A miniszterelnök elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren elmondta: egy iparművész által erre az alkalomra készített díszes tollal írja alá Magyarország EU-csatlakozási szerződését. Szándékai szerint a tollat árverésre ajánlja majd fel annak érdekében, hogy a befolyt összeggel hozzájáruljon a működésképtelenné vált Rádió C újraindításához. A hivatalos delegáció tagja három parlamenti párt frakcióvezetője - Lendvai Ildikó (MSZP), Herényi Károly (MDF), Kuncze Gábor (SZDSZ) -, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának elnöke, Palánkai Tibor, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány elnöke. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn levélben jelezte Medgyessy Péternek, hogy nem utazik Athénba. Orbán Viktor volt miniszterelnök - aki felesége, Lévai Anikó társaságában külön utazik - kedd este csatlakozott a delegációhoz. Tagja a hivatalos küldöttségnek Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, Kőrösi Csaba athéni nagykövet, Becker Pál, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke és Balázs Péter integrációs és külgazdasági államtitkár.
A közös célok és Irak
Az aláírást követően az Európai Unió eddigi és a csatlakozási szerződést most aláírt tagjai kinyilvánították: közös céljuk véget vetni a földrészen a sok évszázados megosztottságnak és viszálynak. A 25 ország állam- és kormányfői athéni nyilatkozatukban leszögezték, hogy egymással együttműködésben, eltérő sajátságaik tiszteletében és kölcsönös megértéssel, de közös értékek alapján akarják építeni közös jövőjüket. E közös értékek a szabadság, demokrácia és a törvényesség uralma. Az EU tagjai a jövőben együtt dolgoznak a fenntartható fejlődésért, a környezet romlása ellen, hogy "jobb életminőséget biztosítsanak a következő nemzedékeknek". A 25 ország vezetői hitet tettek amellett is, hogy az EU-nak lényeges szerepet kell betöltenie a világon. Az Európai Unió a jövőben is támogatja a konfliktusok megelőzését, a béke és a világméretű stabilitás fenntartását, a nemzetközi terrorizmus megfékezését, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megállítását - olvasható az athéni nyilatkozatban.
Az athéni EU-csúcson Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Spanyolország közös nyilatkozatot adott ki az iraki újjáépítésről. Az európai nagyhatalmak leszögezték: az ENSZ-nek fontos politikai szerepet kell vállalnia a háború utáni Irakban. A nyilatkozatban értesülések szerint az ENSZ-nek központi szerepet kívánnak biztosítani a polgári közigazgatás megteremtésében és a képviseleti kormány későbbi létrehozásában. A német hírügynökség szerint diplomaták a szöveget arra irányuló kísérletnek tartják, hogy az Európai Unió Irak-politikájában megtalálják az újrakezdés lehetőségét. (MTI)