Egy soproni trafiktulajdonos az első, akinek ügyében a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága döntött, és a trafikos javára ítélt. A bírák szerint sérült a magántulajdont megillető védelem a trafikrendszer 2013-as átalakításával, az eljárás nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget is. Ezért megilleti a soproni károsultat csaknem 5 millió forintos kártalanítás.

A hat hónapos szabály

Hiába is szimbolikus vereséget jelent a magyar állam számára az első trafikítélet, közel sem az a helyzet, hogy minden korábbi trafiktulajdonos reménykedhet a kártalanításban, kárpótlásban – magyarázta a hvg.hu-nak egy, a strasbourgi jogi helyzetet jól ismerő ügyvéd. Az emberi jogi bíróság ügyrendjében ugyanis él a hat hónapos szabály: egy jogszabály életbe lépése, illetve annak vitatása esetén a bírósági ítélet (akár magyar bíróságon született meg) jogerőssé válása után hat hónapja van a sértettnek, hogy ügyét a strasbourgi bíróság elé vigye. Az ottani bíróság egyszerűen nem fogadja be az ügyet, ha az később érkezik hozzá.

Stiller Ákos

Ugyanezt magyarázta el kérdésünkre Cech András, a szóban forgó strasbourgi perben a károsult boltost képviselő ügyvéd. Szerinte „az ítélet vékony vigasz lehet a trafiktörvény többi károsultjának, akik nem indítottak pert az emberi jogi bíróságon”. A trafikállamosításként ismert magyar jogszabály 2012-ben lépett hatályba, de a jogsértés időpontjának 2013 áprilisa, a trafikpályázatok nyerteseinek kihirdetése vagy a trafikrendszer júliusi elindulása tekinthető Cech András szerint, ezért aki nem indított pert akár Strasbourgban, akár magyar bíróságon, annak nincs keresnivalója most már – az európai bíróságon semmiképpen.

Azok reménykedhetnek csupán, hogy pénz áll a házhoz, akiknek az ügye már az európai emberi jogi bíróságon van, vagy magyar bíróságon keresték az igazukat, de még nem zárult le a perük, vagy ha le is zárult, nem telt el még azóta fél év.

Egy jogász forrásunk tudomása szerint száz alatt van azok száma, akik Strasbourghoz fordultak, és jóval kevesebben, pár tízen lehetnek, akik a magyar jogi utat választották. Az egyik legismertebb strasbourgi ügy a trafikkárosultak közösen, Magyar Gábor ügyvéddel beadott keresete, amelyben 14 károsult követeli az igazságtételt. A többi, sok ezer, akár egy-két tízezer kigolyózott trafikosnak a mostani ítélet nem használ.

Stiller Ákos

Ők most nyeregben érezhetik magukat. A strasbourgi bíróság nagyon rövid idő alatt, egységesen, egyértelmű és határozott indoklással ítélt a magyar állam kárára, a magyar kormány pedig, ahogyan Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte is, elfogadja az ítéletet, kifizeti a megítélt kártérítést – ezzel vélhetőn arra is utalt a miniszter, hogy fellebbezni sem fog a magyar állam, annyira egyértelmű a helyzet.

Vékony kártérítés

Azt nem tudjuk pontosan, mekkora kárigénnyel élhet ez a Strasbourgig eljutott, 100 körüli egykori trafiktulajdonos. Ha azt vesszük alapul, hogy a mostani pernyertes közel 5 millió forint kártérítést kaphat egy trafik után, akkor durván 500 millió forintba fájhat a magyar államnak a trafikok kierőszakolt elvétele.

Az első trafikítélet nyertesének amúgy egy vegyesboltja van Sopronban, de ha a többieknek fejenként több üzlete volt, akkor magasabb is lehet a cech. Hallottunk például olyan Strasbourgig jutott trafikkárosultról, akinek több tucat boltot kellett bezárnia a trafikrendszer miatt.

Stiller Ákos

Azonban még ha ilyen eseteket is számba veszünk, a magyar államnak összességében elhanyagolható összeg lesz a történet vége – nem úgy persze egyenként a trafikosoknak az az 5-10 millió forint –, ezért aztán a kabinet emiatt aligha kényszerül bele bármilyen adó bevezetésébe vagy emelésébe.

A közel 5 millió forintos kártérítés egyébként nem valami sok, azt tekintve, hogy egy boltosnak emiatt hosszú távon jóval több haszna maradhatott el, vagy az is gyakran megtörtént, hogy be is kellett zárniuk az üzletüket a forgalomcsökkenés miatt. Erről azonban még egyes trafikkárosultak sem vélekednek egyöntetűen. Beszéltünk például olyan károsulttal, aki azt mondta, még ennek is örül, talált pénznek tekinti.

Itthon sem érdemes próbálkozni

Hallottunk olyan ügyvédi véleményt, mely szerint a strasbourgi ítélet precedens értékű lehet itthon, és erre hivatkozva lehetne pereket indítani. Az ebben reménykedőket azonban ki kell ábrándítanunk, mint Cech András elmondta, a magyar bírói gyakorlat rendkívül kategorikus ezen a téren, ragaszkodik ugyanis ahhoz az állásponthoz, hogy jogalkotással okozott kárért nem nagyon hagyja beperelni a magyar államot.

Keresztes Tibor, aki azt a Dunakeszin trafikját elvesztő trafikost védte, aki valóban beperelte az állami szerveket, úgy látja, az ügyben igen jelentős lépés történt: bizonyítást nyert, hogy a kormányzati döntéseknek is van korlátja. (Az ügyvéd által vitt perről a kezdetektől fogva beszámoltunk - itt és itt, illetve az egész hercehurcáról emitt. Az ügy amúgy tavaly októberben végül azzal zárult, hogy Kádár János a perét az állammal szemben jogerősen megnyerte). Ezzel pedig ahhoz az alapvető (de a trafikmutyiperekben eddig bíróság előtt nem vitatott) kérdés megválaszolásához is közelebb kerülhetünk, hogy az államtól a koncessziós szerződések előkészítése és megkötése során elvárható-e a jó erkölcs szabályainak a tiszteletben tartása – ami a társadalom joggal vár el az államtól. Vagyis: a nemzeti vagyon újraosztásánál a pályázatot kiíró és elbíráló valóban biztosította-e a körültekintő eljárás kereteit? Keresztes szerint nincs más út, minthogy „az állam észhez kell, hogy térjen”.