Tetszett a cikk?

Elég csöppet utánaszámolni, és kiderül, hogy annak a gazdasági sikerpropagandának, amit Lázár János legutóbb csütörtökön előadott, vannak ám igen gyenge pontjai. Ez önmagában is nagy gond, de ha a kormány tagjai el is hiszik azt, amit saját maguk kozmetikáznak, ott a következmények még súlyosabbak lehetnek.

Hat év alatt tíz százalékkal csökkent az államadósság, büszkélkedett Lázár János miniszter a legutóbbi kormányinfón, de a biztonság kedvéért azért gyorsan elmondta azt is: minderről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a kormányülésen. A Miniszterelnökség vezetőjének óvatossága pedig fölöttébb érthető is: a leírt teljesítmény szép ugyanis, ez a gond vele: erős hitelességi kihívásokkal küzd... nem igaz, na! Nézzük, miért.

A magyar állam bruttó tartozása 2009. decembere és 2015 .decembere között 20 422 milliárd forintról 25 394 milliárdra nőtt, ami testvérek közt is a 20 százalékot meghaladó többlet. Ha ezt az adósságot a hazai össztermékhez viszonyítjuk, mert feltehetőleg erről, vagyis az úgynevezett maastrichti eladósodási mutatóról emlékezett meg Lázár János – rosszul –, akkor ez a mutató 2009. december végén 78 százalékon állt, a tavalyi év végén pedig az előzetes adatok alapján 75,5, a későbbi korrekció után 75,3 százalékon. (Forrás gyanánt említsük az EU statisztikai hivatalát, az Eurostatot, amely bárki számára elérhető.) Ez pedig mindössze 3,5 százalékos csökkenés, százalékpontban pedig – feltételezve, hogy Lázár János erre gondolt – csekély 2,7!!! Szóval nem, nem az, amennyit Lázár állított.

©

Azt mondják, amit a miniszterelnök is

A felettébb jól felkészült Lázár János óvatosságát ismerve, aligha véletlen, hogy minisztertársára hivatkozott, és nem a saját nevében beszélt. Ráadásul Varga Mihály nem először mond kicsit (vagy nem kicsit) mást, mint a valóság. (Pedig ő is kellőképpen felkészült, és aligha feltételezhető, hogy elvész az adatok dzsungelében.) Idén márciusban például azt fejtegette a Századvég konferenciáján, hogy az Orbán-kormány „az államadósságot a GDP 84 százalékáról 75 százalékra vitte le”. A jelenetet az tette különösen kínossá, hogy Varga háta mögött, a kivetítőn ott szerepeltek az igazi, hiteles adatok: 2009-ben a GDP 78 százaléka, 2010-ben a 80,6 százaléka, 2011-ben a 80,8 százaléka volt az államadósság, és így tovább. A magyarázat kézenfekvő: a fő szólamot a magyar miniszterelnök viszi, aki következetesen 84 és 75 százalékot emleget, és a jelek szerint senkinek nincs bátorsága vele szemben mást (na adj' isten: igazat) mondani.

Korántsem mellesleg, 2016. első negyedévének a végén az államadósság már megint 76,9 százalék volt, ékes bizonyítékaként annak, hogy a mérési pontokban (mindig az év utolsó napján) a kormány nem riad vissza némi trükközéstől sem. Ennek széles tárháza van, a baráti cégekből egy-két napra visszakunyerált államkötvényektől a kincstári egységes számla átmeneti lemerítéséig; ezek 2-3 százalékpontnyi kozmetikázásra kiválóan alkalmasak. Az Eurostat mindazonáltal az év végi adatokat rögzíti.

©

Szépítette Lázár az államháztartás deficitjére vonatkozó adatokat is, azt állítva, hogy a kormány hatodik éve tartani tudja a 3 százalék alatti hiányt. Egy a gond: 2011-ben a hiány 5,5 százalék volt, ami első pillantásra is több mint 3 százalék, és csak az ezt követő években szállt a deficit az utóbbi alá.

Csöpp mentség

Ezeknek a számmisztikai műveleteknek és az államadóssággal való szemfényvesztésnek az ad mégis némi alapot, hogy az elmúlt években az Eurostat többször változtatott a módszertanon, és ebből két korrekció a magyar számsorokra is hatással volt. Előbb a hazai össztermék elszámolását egészítette ki korábban nem számszerűsített tételekkel, ezzel Magyarország 2013-as GDP-je egyik napról a másikra, 2014. szeptember 30-ára virradóra 29 077 milliárdról 29 846 milliárd forintra nőtt, és a korrekciót több évre visszamenőleg elszámolták. Ez a GDP-arányos adósságadatokat lejjebb vitte. Tavaly pedig megváltozott a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának könyvelése – szintén visszamenőleg. A kormányzati hazudozás tehát alapvetően abból áll, hogy a régi és az új adatokat tetszőlegesen kavarják, a számokat kizárólag propagandára használják.

Hogy állunk azzal a csőddel?

A múlt meghamisításában viszont következetesek a kormány tagjai. Lázár János megint elismételte, hogy 2010-ben gazdasági csődöt örököltek, és még az is kérdéses volt, tudnak-e nyugdíjat fizetni. Hát nem! Ha eltekintünk attól, amit a Bajnai-kormány állít magáról, és nem az átadás-átvételi jegyzőkönyvre, hanem csupán a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hagyatkozunk, akkor kiderül, hogy a 2010. július elején készült felmérés szerint egyáltalán nem volt fenyegető a helyzet. „Jelenlegi számításaink szerint, intézkedések nélkül az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2010. évi pénzforgalmi hiánya 1144,7 milliárd forintot érne el, ez a GDP 4,3 százalékát jelenti” – összegzi egy kormányzati dokumentum (Tárgyalási anyag az IMF–EU-tárgyalásokhoz, 2010. július 6-19.), amelyet azóta eltüntettek a kormányzati honlapról.

A 2010-es költségvetés eredeti deficit-előirányzata 870 milliárd forint volt, a nemzetgazdasági tárca által 2010 júliusában várt hiány, az 1144,7 milliárd ennél nagyjából a GDP 1 százalékával több, a különbség nem lényegtelen, ám nem is vészes. A helyzetet, Lázár állításával szemben, nem az örökség tette kritikussá, hanem az, hogy Kósa Lajos és Szijjártó Péter 2010. júniusi nevezetes nyilatkozata Magyarország állítólagos csőd közeli helyzetéről brutális forintgyengülést okozott, az Orbán-kormány a GDP 0,3 százalékára tehető különbség miatt összeveszett az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, és az őszi önkormányzati választások előtt végrehajtott adócsökkentésekkel lazított a költségvetésen. Ezzel rossz startot vett, és újabb bizalomromboló döntéseivel kiérdemelte a 2011. őszi-2012. tavaszi leminősítéseket, az állampapírok bóvliba vágását.

S bár akkor valamennyi kormánypárti képviselő azt szajkózta, hogy a leminősítések után felminősítések jönnek, erre több mint négy évet kellett várni. A kudarcot persze az elődök nyakába varrták, és utólag egyvégtében azt ismételgetik, ha nem lépnek közbe, 2010-ben 7 százalék lett volna a hiány. Holott ezt saját elemzésük is cáfolja. Ám a jelek szerint minél többször mondják, annál inkább meg vannak győződve saját igazukról.

Ennél pedig már csak az nagyobb gond, ha nemcsak elhiszik azt, amit állítanak, hanem arra is építik a gazdaságpolitikát. Ilyesmi történt most is, amikor csak az első negyedévi adatok láttán esett le a tantusz, hogy az uniós támogatások folyósításában beállt szünet miatt visszaesett a gazdasági növekedés üteme.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!