szerző:
Sztojcsev Iván

Lámpa, aminek integetni kell, hullámvasút a bicikliút helyén, lyukak a térképen, és túlárazások – összegyűjtöttük a félresiklott kerékpáros-fejlesztéseket.

Milliárdokat költöttek már el Magyarországon a kerékpárosok életét megkönnyítő fejlesztésekre, és még többet szánnak erre a célra. Gyakran azonban valami így is félresikerül, pedig sok esetben kis odafigyelés elég lenne, hogy mindenki úgy érezze, jó helyre megy a pénz.

A lámpa, aminek integetni kell

A helyszín Budapest: a Rákóczi út és a Szövetség utca sarka. Annak a néhány kerékpárosnak, aki szeretne átkelni a kereszteződésen, nincs könnyű dolga, akár tíz percet is várni kell, hogy zöldre váltson a lámpa. Aztán néha arra jön valaki, akinek már ismeri a titkot: el kell kezdeni integetni.

Az itteni kerékpáros lámpát 2015 tavaszán szerelték fel, abban az akcióban, amelyben a belső kerületek sok egyirányú utcájába engedték be szemből is a kerékpárosokat. Helyi fórumokon már nem sokkal ezután felvetődött: hosszú perceket kell várni a zöld jelzésig. Jó ötlet volt, hogy a lámpa elé mozgásérzékelőt tegyenek, de ez sokkal érzékenyebb az oldalirányú mozgásokra, mint a szemből jövőre. Vagyis hiába érkeznek a biciklisek szemből, a gép akkor fogja jobb eséllyel észrevenni őket, ha integetnek, a többi arra járó derültségére.

©

A BKK egyébként városszerte nagyjából ezer olyan szenzort szerelt fel, amely képes a forgalomirányítást is befolyásolni. Azt is tudják mérni – például az úttestbe épített detektorokkal vagy mozgásérzékelővel –, hogy hol torlódnak az autósok, így elvileg a lámpákkal képesek úgy alakítani a forgalmat, hogy kisebb legyen a torlódás. Több más helyen a kerékpárosok is megkapták a maguk mozgásérzékelőjét, anélkül, hogy integetni kellene nekik.

Szervizpontok – csak legyen, aki használja

Nem sajnálták a pénzt, amikor 2015-ben Kőbányán felépült az Újhegyi Kerékpáros Szervizpont. Két nagyforgalmú kerékpárút találkozásánál kialakítottak egy kis sarkot a bringásoknak szerelésre, közel hatmillió forintból. A magas összeget aligha indokolja az eszközök ára: ezeket piaci áron százezer forint alatt be lehet szerezni. Igaz, ott van még egy állvány, néhány pad, kerékpártámaszok és egy asztal is – sőt, egy kút is van, amiből épp nem jön a víz, de persze ez november végén még érthető is. Néhány csavar meghúzására így is jó a szervizpont, de például ha valaki egy defekttel érkezik, azt nem tudja megjavítani, ha csak az ottani eszközökre támaszkodna.

©

Nem árt rögzíteni sem

A szervizpont ötlete persze nem rossz, ha jól megvalósítják, legutóbb a szombathelyi vasútállomáson szereltek fel ilyet. Hasonló kísérletet tettek már Budán is, még 2013-ban állítottak fel a főváros és svéd cégek finanszírozásában a Vérmezőn egy hasonló szervizpontot. Ez volt a főváros első szabad téri szervizpontja, felszerelve nagyjából mindennel, amire a bringásoknak szükségük van. Ott egy apró probléma volt: vagy nem figyeltek erre a részletre, vagy a svédek bíztak meg túlságosan is a magyarokban, mindenesetre három hónap alatt szétlopták az egészet.

A két bicikliút, amit nem kötnek össze...

Hogy mennyire nem hangolják össze a fejlesztéseket, azt kevés tervnél lehet jobban látni, mint a Nehru part felújításának ötletei között. A ferencvárosi önkormányzat áprilisban készítette el a pályázatot erre; a cél a „rekreációs lehetőségek megteremtése”. A térre északról, a Corvinus egyetem felől is befut egy bicikliút, délről, a HÉV-végállomás mellől pedig egy másik – a tervekből úgy tűnik, senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a kettőt össze lehetne kötni. Az önkormányzattól ekkor erre azt válaszolták: nem áll módjukban teljesíteni a kettő összekapcsolását.

...és a két bicikliút, amit valahogy csak összekötnek

Van persze arra is példa, amikor két bicikliutat nagy sokára összekötnek. Régi kritika volt, hogy hiába van kiépített – igaz, sok helyen igen rossz minőségű – kerékpárút Angyalföldön és Zuglóban is, a két kerület között volt egy négyszáz méteres szakasz, ahol gyakorlatilag lehetetlen volt biciklizni. Egészen idén tavaszig kátyúk, vonatsín és földút jelentette az akadálypályát – pedig ha azt eltüntetik, hirtelen óriásit javul Észak-Pest kerékpáros közlekedése. Áprilisban aztán megérkezett a hír: végre építenek kerékpárutat. Az akkori képek alapján azt láthattuk: mi másból épülne, mint térkőből, ami pár év használat után már kirázza a lelket, ha az ember tempót szeretne menni.

A világ egyik legrövidebb bicikliútja

Kakukktojás ez a listán, mert egy jól elvégzett projekt részeként készült, de olyan szép kis részlet, hogy nem lehet elmenni mellette. Nagy beruházások helyszíne volt Békéscsaba 2012-2013-ban: közel 127 millió forintból épült meg a hét kilométeres kerékpárút a megyeszékhely és Békés közt. Nem tudni, pontosan mennyibe került ennek az egyik aranyos részleteként két oszlop, három tábla és egy kevés térkő, de tény: majdnem elkészült a lehető legrövidebb bicikliút. Kipróbáltuk, a kerékpárút elejét és végét jelző táblák közé minden más híreszteléssel ellentétben tényleg befér egy bicikli.

©

Sajnos nem büszkélkedhetünk mégsem azzal, hogy Békéscsabáé lenne a világ legrövidebb bringaútja. A rekordot sokáig tartó szakasz Nagy-Britanniában épült meg, alig 730 ezer forintnak megfelelő összegből kihoztak 245 centiméter utat. A hivatalos indoklás az, hogy így segítik a kerékpárosokat a kanyarodásban. Aztán tavaly ezt a csúcsot is megdöntötték: egy másik brit bringaút ennél is rövidebb lett öt centivel.

Ahol az élet utat tör magának

Két évet sem bírt ki a Hatvan és Boldog közti kerékpárút, mielőtt idén elkezdték bontani. Egy időben szinte naponta került be a hírekbe: volt, ahol az aszfalt megrepedt, beroggyant, másutt a növényzet átütötte, de megesett olyan is, hogy a nád átnőtt rajta. A bicikliutat alig egymilliárd forintból építették meg 2014-re. A szakértői vélemény szerint úgy, hogy az engedélyezési terv is jelezte, a humuszos fedőréteg alkalmatlan arra, hogy építsenek rá. Néhol a 60 centis humuszrétegből tíz centit hántottak le, másutt alig két centiméter vastag lett az aszfalt. 

©

A hullámvasút

Körmenden 2015-ben adtak át új kerékpárutat, ami első ránézésre inkább egy felgyűrt szőnyeghez hasonlít. Nem árt persze, hogy az autósok kijussanak a kapubejárón, csakhogy emiatt látványos hullámvasutat csináltak. Az állam aztán megpróbálta eladni ennek az útnak az egyik szakaszát, potom 51 ezer forintért.

©

EU-s milliárdokból fejlesztenének

A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: közel 8,4 milliárd forint értékű EU-támogatásra adnak be pályázatokat, ezekből 11 kerékpáros-beruházást valósítanának meg. A hosszú távú cél az, hogy 2030-ra a budapesti közlekedés 10 százaléka kerékpáros legyen. A tervek között két milliárdos nagyságrendű is van, összekötnék például a dél-budapesti kerületeket, a Rákos-patak mentén pedig óriási felújítás jöhetne. A Kerékpárosklub szerint felemás a helyzet: több jó projekt is ott van a tervek közt, de olyan milliárdos és százmillós beruházások is várhatóak, amelyekre nem igazán van szükség, sokkal jobb eredményt érhetnének el, ha az adott kerületen belül másra költenék ezt a pénzt.

Mit tehet a kerékpáros?

Az elrontott beruházásoknak két nagy fajtája van: az, aminél látványosak a hibák és alig elképzelhető, hogy kijavíthatóak, és az, aminél kis odafigyeléssel, kevés pénzzel is sokat lehet javítani az eredményen. Előbbinél legfeljebb dühönghetünk, az utóbbinál egy-egy bejelentéssel és kisebb korrigálással lehet javítani a helyzeten. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője azt mondta: sok olyan javítás van, amelyeket a nagyberuházásokhoz képest aprópénzből ki lehet hozni. A Kerékpárosklub és a BKK közt amúgy van egy együttműködési megállapodás, így ők is hozzá tudnak szólni a tervekhez. Azonban a rendszer széttöredezett: az, hogy már nem csak a BKK-hoz, hanem a Budapest Közúthoz is tartoznak a fejlesztések, és néhány projektért a főváros, másért a kerületek a felelősek, nehezebbé teszi az együttműködést.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Gozsdu: Letolt nadrággal, nemiszervük mutogatásával bulizott a társaság

Gozsdu: Letolt nadrággal, nemiszervük mutogatásával bulizott a társaság

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó

4-5 évig kell spórolni egy garzon lakáshitelének önrészéhez is a fiataloknak

4-5 évig kell spórolni egy garzon lakáshitelének önrészéhez is a fiataloknak

Betiltják a katonai jellegű fegyvereket Új-Zélandon a terrortámadás után

Betiltják a katonai jellegű fegyvereket Új-Zélandon a terrortámadás után

Öröm és elégedettség: ilyen egy néppárti csúcstalálkozó Orbán nélkül

Öröm és elégedettség: ilyen egy néppárti csúcstalálkozó Orbán nélkül

A férfi, aki Michael Jacksonra cserélte a nevét, most már visszacsinálná az egészet

A férfi, aki Michael Jacksonra cserélte a nevét, most már visszacsinálná az egészet