„Ne tegye a kutyáját a fagyasztóba! Csavarja vizes törülközőbe, és úgy tegye a hűtőszekrénybe.” A vérfagyasztó tanácsot nem állatkínzók, ellenkezőleg: a bolondulásig kutyabarátok figyelmébe ajánlja egy klónozással foglalkozó amerikai internetes oldal. A hűtési útmutató ugyanis azoknak szól, akik nem voltak eléggé előrelátóak, és anélkül múlt ki a házi kedvencük, hogy gondoskodtak volna génállományának konzerválásáról. Márpedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szeretett négylábú új életre kelhessen. Ha a feltámasztás vagy az örök élet még nem is opció a tudomány jelenlegi állása szerint, az eredetire megszólalásig hasonlító másolat „legyártatása” – egy BMW vagy Audi áráért – már megoldható.
A TransOva Genetics az USA vezető mesterséges megtermékenyítő, embriótranszfer-technológiai vállalkozása. Fő profilja a mezőgazdasági haszonállatok mesterséges szaporítása, a legjobb genetikai állományú egyedek örökítőanyagának tárolása, megőrzése. Leányvállalata, a texasi Austinban működő ViaGen a klónozásspecialista, a lovak és más haszonállatok klónozása mellett külön részlege foglalkozik a hobbiállatok reprodukálásával. Árlapja szerint a blökik másolása 50, a macsekoké 25 ezer dollárba kerül.

Éppen húsz éve annak, hogy az első klónozott emlős, Dolly, a birka Edingburghban világra jött. Azóta lényegét tekintve nem változott a klónozás technikája: a másolni kívánt állat testi szövetének egy sejtjéből kiemelt sejtmagot ültetik be egy fajtársának saját örökítőanyagától megfosztott petesejtjébe. Az embrió kihordását pótanyára bízzák. A produktum lényegében ikertestvére lesz a másolt egyednek. A kutyák kereskedelmi célú kopírozását a szöuli Vu Szuk Hvang professzor kezdte. Az egykor ünnepelt dél-koreai sztártudós – miután meghamisított kutatási „eredményei” miatt világraszóló botrányba keveredett – az elmúlt tíz évben magánlaborjába vonult vissza, ahol közületi és egyéni megrendelésre egyaránt másolja a kiváló adottságú rendőrségi nyomozókutyákat vagy a finoman szólva egyedi külsejű sétatéri keverék kedvenceket. A tarifa 100 ezer dollár per négy láb. Árfelhajtó tényező, hogy a kiskutyákat hónapokig koreai karanténban kell tartani, majd repülőn célba juttatni a tengerentúli megrendelőkhöz.
Az előrelátó gazdi időben, kedvence fénykorában gondoskodik arról, hogy a számára oly kedves géneket tartósítsák. Csupán egy darabka, néhány milliméteres bőrszövetet kell a „kutyatárba” eljuttatni. A genetikai kód megőrzése a ViaGennél mindössze 1600 dollárba kerül, ami persze feltétele a továbblépésnek. Ha a megrendelő úgy dönt, hogy az örökítőanyagot felhasználja, négy hétbe telik, amíg a biológusok előállítják a klónozáshoz szükséges sejteket. A mesterségesen létrehozott embrió, miután beültetik egy pótanya méhébe, már a természetes ügymenetnek megfelelően fejlődik, s 61 nap múltán születik meg. Már ha minden jól megy, mert még a legkorszerűbb technológia alkalmazása mellett is csak 40 százalékos a sikerhányad, vagyis a beültetett embriók kevesebb mint feléből születik életképes kiskutya vagy macska. A ViaGen és a koreai másolóműhely egyaránt azt állítja, hogy a sejtmanipuláció révén fogant hasonmás egészséges egyed lesz, éppen annyi és olyan egészségi problémával, ami a fajtájára amúgy jellemző. Azt viszont jó tudni, hogy bár a reciklált kedvenc bundája, testalkata meg fog egyezni olyannyira szeretett elődjéével, az egyáltalán nem garantálható, hogy viselkedése, érzelmei is genetikai ikertestvérére hajaznak, pontosabban szőröznek majd. A személyiséget ugyanis nagyban befolyásolja a környezet és a nevelés.
„A klónozással csökkennek az elhagyott, utcára kilökött négylábúak örökbefogadási esélyei” – próbálnak az érzelmekre hatva érvelni az állatvédők. Aki azonban mániákusan ragaszkodik a szakasztott egyforma ebekhez, és ettől a jelentős anyagi áldozat sem tartja vissza, azt kutya nehéz meggyőzni, hogy menhelyről válasszon magának új társat. Az állatvédők abban az egyben biztosak lehetnek, hogy aki képtelen végleg elengedni legjobb barátját az örök vadászmezőkre, az a másolatának is mindent meg fog adni, amiről a kóbor ebek csak álmodozhatnak.