Minden harmadik ember naponta ingázik, egy 2011-es felmérés szerint közel kétmillióan ülnek vontra, vagy autóznak, alkalmasint a munkáltatójuk szállítja őket, hogy munkába menjenek.  A munkáltatónak jelentősen, 86 százalékban meg is kell téríteni az utazás költségeit. Ha nincs tömegközlekedési lehetőség, vagy az irreálisan sok időt vesz igénybe, akkor az üzemanyagot is megfizethetik.

Bár a huzamosan ingázók (a munkahelyük szerinti településen élő, onnan hetente, vagy havonta hazajárók) számát tekintve nincsenek pontos adatok, mégis a magánlakásbérletek számából következtetve a nagyvárosokban sokan élnek albérletben azért, hogy ott dolgozhassanak.

Egy 2015-ös felmérés szerint a lakások 9 százaléka bérlemény, nagyjából 400 ezer, ezeknek a döntős többségét magánúton bérlik. Budapesten a lakások hozzávetőleg 10 százaléka, míg a százezret meghaladó lakosú városokban valamivel ennél kevesebb, de legalább 9 százaléka albérlet.

Az állam lakhatási támogatást is ad azoknak, akik munkahelyüktől távol vállalnak munkát, ám ez is keveseknek elérhető. Összesen 7522 albérletet támogat az állam a járási hivatalokba beadott kérelmek alapján.

Pedig a feltételek barátságosabbak lettek, de úgy tűnik, nem eléggé. Néhány éve még csak azok lakhatását támogatta az állam, akik otthonuktól száz kilométerre találtak munkát, most már akkor is igényelhető ez, ha lakóhelyétől csak hatvan kilométerre talált munkát, vagy az eljutáshoz szükséges idő egy irányban legalább másfél óra tömegközlekedéssel. Olykor azonban ez sem elég.

Egy öttömösi férfi azért hagyta ott szegedi munkahelyét, mert nem tudta a béréből kifizetni az albérletét. Ő ma sem igényelhetne albérlet-támogatást, ugyanis Öttömös mindössze negyven kilométerre van Szegedtől, de naponta busszal bejárni is legalább egy órába telik, arról nem is beszélve, hogy még a városban is tömegközlekedéssel juthat el a munkahelyére, ahova hajnali öt órára kellene beérnie, ami szinte lehetetlen.

Nem a távolság azonban az egyetlen feltétele a lakhatási támogatásnak, amely akár százezer forintos is lehet. Az igényre akkor jogosult valaki, ha

• csoportos létszám leépítéssel bocsátották el,
• pályakezdő álláskereső,
• regisztrált munkanélküli volt az igénylést megelőző időszakban,
• vagy legfeljebb 30 napja foglalkoztatják, legalább 20 órában,
• bére nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2017-ben havi bruttó 382 500 forint)
• nem minősül egyéb lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

Ha valaki megszerezte a jogosultságot, megfelelt a szigorú feltételeknek, akkor jöhetnek a megpróbáltatások. Először is csatolnia kell a munkaszerződést és a bérleti szerződést. Majd minden hónapban dokumentumokkal kell igazolnia a jogosultságot adó járási hivatalnál az alábbiakat:

• a munkaadó cégszerű aláírásával ellátott hiteles másolat a bérjegyzékről
• eredeti számla az albérleti díjról, amelyet egy adószámmal rendelkező bérbeadó állított ki (adóazonosító nem elegendő),
• a bérleti díj teljes befizetéséről szóló hiteles banki átutalási bizonylat (készpénzzel nem lehet fizetni),
• az első hónapban az új munkaszerződés, új bérleti szerződés.

De jót is tudunk mondani, mert az állam gondol az lakásbérléskor szokásosan megfizetendő kaucióra is. A megítélt támogatás összegéből levonva ugyan, de megelőlegezi az igénylőnek azt.

A támogatás legfeljebb 12 hónapra adható, mértéke pedig maximum

• egy főnek 100 ezer forint,
• két nem közeli hozzátartozónak 100 ezer forint,
• két közeli hozzátartozónak, ha mindketten megfelelnek a támogatás feltételeinek 150 ezer forint,
• három vagy több, a támogatás feltételeinek egyaránt megfelelő személy esetén 200 ezer forint.

A támogatás azonban nem automatikus, annak mértékéről és időtartamáról is a járási hivatal dönthet. További rossz hír, hogy ha lejár a támogatás, utána 24 hónapig nem lehet újra igényelni.

Jó hír, hogy nem ez az egyetlen lehetőség az ingázó munkavállalók számára, ám a másik sem sokkal egyszerűbb történet. Ezt a támogatást a munkáltató adhatja, ráadásul adómentesen a teljes munkaidőben (legalább 36 órában), határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozóinak. További feltétel itt is az, hogy 60 kilométeren belül a dolgozó ne rendelkezzen saját ingatlannal, vagy az ingázás oda-vissza három óránál több időt vegyen igénybe.

A hivalatos nevén mobilitási célú lakhatási támogatás a foglalkoztatás első öt évében adómentes, mértéke pedig

• a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka,
• a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka,
• a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százaléka.

2018-tól nem csak a minimálbér összege nőhet, de a támogatásé is. Ennek mértéke az első két évben már 60 százalék lehet, a harmadik-negyedik évben 40 százalék, az ötödikben pedig 20 százalék. Jövőre ráadásul már határozott idejű foglalkoztatás esetén is adható az adómentes támogatás.

A járási hivatalokon keresztül igényelhető támogatásról itt találhat bővebb információt: Tájékoztató a hazai forrásból nyújtható lakhatási támogatásról

A munkáltató által biztosítható támogatás feltételeiről szóló cikkünket itt találja: Jövőre több támogatás jár az albérletre is

Ha arra kíváncsi, mi éri meg jobban, lakást vásárolni vagy albérletet fizetni, a HVG.hu kalkulátorai segítik a döntésben.