Ami nem sikerült a kínai Wanhua-csoport kezében lévő magyar vegyipari óriásnak, a BorsodChemnek, sikerülhet a cseh politikus, Andrej Babis Agrofert nevű vállalatbirodalmának. Utóbbi egyik leánya, az aromás vegyületekben utazó Deza vette meg ugyanis október végén a BorsodChem súlyosan deficites lengyel cégét, az 1952-ben alapított Petrochemia-Blachowinát. A Deza abban a reményben fektet be az épp a profiljába illő cégbe, hogy talpra állítja, és hasznot húz belőle. Növelheti például már most sem csekély kapacitásait, amelyekkel évi 160 ezer tonna benzolt és 25 ezer tonna toluolt állít elő.
Csakhogy a 61 millió eurós forgalmú lengyel szerzemény tavaly 4 millió eurót bukott, egyúttal a saját tőkéjét is elveszítette. Jóllehet a BorsodChem a maga 437 milliárd forintot meghaladó árbevételével a top 500 17. helyén áll (lásd táblázatunkat az 52. oldalon), mégis úgy döntött, megválik ettől a veszteségforrástól. A részleteket azonban titkolja, a HVG írásban feltett kérdéseire sajátos módon, MTI-közleményben reagált. Ebből annyi derült ki, hogy idei mérlegpozícióját érdemben nem befolyásolja az eladás, ami azt sugallja, hogy további veszteségeket már nem kell leírnia. Az eddigi bajokat egyebek mellett a lengyel cég elégtelen alapanyag-ellátásával indokolta. De hogy ezen hogyan változtatna a jövőben, arról a Deza is hallgat, mondván, ha konkrétumokat árulna el, azzal ágazati versenypozícióját veszélyeztetné. Ami nyilván erősödött a cégvásárlás révén, méghozzá úgy, hogy az üzletre rábólintó versenyhatóságok sem találtak benne kivetnivalót.

Magyar gyökerek? |
A cseh parlamenti választások nyertese, Andrej Babis privilegizált kommunista család gyermeke, szüleivel Párizsban élt, 1969–1970-ben elvégzett egy évet egy svájci gimnáziumban. Családja apai ágon a mai Szlovákia északnyugati részéből származik. Apja, Stefan Babis az ötvenes évek elején belépett a kommunista pártba, és a külkereskedelemben épített ki karriert. Az ötvenes és hatvanas években családostul kiküldöttként éveket töltött Etiópiában és Párizsban. A karrierje 1962-ben néhány évre megbicsaklott, kizárták a pártból, a hivatalos indoklás szerint azért, mert elveszítette a tagkönyvét, és nem jelentette, hogy a húga Kanadában él. A prágai tavasz eltiprása után a szlovák gazdasági minisztériumban kapott állást, 1969 és 1975 közt Genfben dolgozott, visszatérése után pedig vállalatigazgató lett Pozsonyban. Itt a rendőrség többször is csalással és hűtlen kezeléssel vádolta, de ezt is baj nélkül megúszta. Ezért is él a gyanú, hogy olyanoknak dolgozhatott, akik a csehszlovák párt és a hatóságok felett álltak. Babis anyai ági elődei valószínűleg szepességi németek voltak, akik a XVIII–XIX. században Kárpátaljára költöztek. Babis édesanyja Adriana Babisová, született Scheibnerová a kárpátaljai Kőrösmezőn született, amikor az éppen Csehszlovákiához tartozott. Babis nagyapját Imrich Scheibnernek hívták, az Imrich az Imre szlovák megfelelője. Nagyanyja az Érsekújvár környékéről származó Demänovská Juliana volt, aki korábban a Demény családi nevet viselte – írja Tomás Pergler cseh újságíró Babis – egy oligarcha története című könyvében. Mindebből azonban nem lehet egyszerűen Babis édesanyjának magyar származására vagy magyar identitására következtetni. Karriert mindenesetre a család Szlovákiában épített, és Babis sem adta soha a jelét annak, hogy részben magyarnak tartaná önmagát. Bár az ő esetében ez is, mint bármi más, pragmatizmus kérdése. Scheibnerék a második világháború idején valószínűleg magyar állampolgárok voltak, a háború után azonban Szlovákiába repatriáltak. Babis nagyanyja és édesanyja is aktív kommunista párttag volt. Édesanyja tudományos intézetekben, később a pozsonyi egyetem marxizmus–leninizmus intézetében dolgozott. (Morvay Péter) |
Mindkét vegyipari hatalmasság kerüli a nyilvánosságot. A BorsodChemet luxemburgi érdekeltségükön keresztül tulajdonló kínaiak talán azért, mert a Wanhua egyik vezetője szerepet vállalt a magyar letelepedésikötvény-bizniszből legnagyobbat szakító, kajmán-szigeteki bejegyzésű offshore ügynökcégben. Az Agrofertnél pedig az alapító kényes politikai karrierje lehet az ok. A céget ugyanis a legutóbbi cseh választásokon nagy fölénnyel győztes Babis indította útjára 1993-ban, mindössze négy alkalmazottal. A negyedszázad alatt Csehország második leggazdagabb polgárává lett Babis pénzügyminiszterként formálisan már nem vett részt a hatalmas cég irányításában, de függetleníteni sem lehet tőle. A munkagép- és vegyiparban, az agrár- és élelmiszer-gazdaságban, a kereskedelemben, a közlekedésben, a zöldenergia-termelésben működő konglomerátum ma 4 kontinens 18 országában 250 leánycégben érdekelt, és együttesen 34 ezer embert foglalkoztat, csak Csehországban 119 ezer hektáron gazdálkodik. Vállalatai között olyan is akad, amelyiket még a XIX. században alapítottak, ilyen a Deza is, amelynek története 1892-re nyúlik vissza. Az Agrofert-csoport tavaly forintra átszámolva több mint 1800 milliárdos bevételre és közel 100 milliárdos profitra tett szert.
Magyarországon is fokról fokra terjeszkedik, pillanatnyilag tíz érdekeltsége van. Ötnek milliárdos az éves árbevétele, együttesen pedig tavaly 140 milliárd forintnál is több folyt be a cégcsoporthoz. Ez már a teljes Agrofert-csoportban sem elhanyagolható. A magyarországi holdingvállalat – egyszersmind a cseh anyacég itteni képviselője – a budaörsi Agrofert Kft., amelyben kisebbségi tulajdonos és ügyvezető a szlovákiai Varga Margit. „Több mint húsz éve kerestek meg, hogy segítsem az Agrofert magyar piaci értékesítéseit” – mondja a HVG-nek. A stratégia ugyanaz, mint a régió többi országában – teszi hozzá –, vagyis ugyanazokban az ágazatokban alapítanak vagy vásárolnak leánycégeket, amelyekben a cseh vállalataik működnek.
A legkomolyabb magyarországi agrárvállalat az 1970-es években Burgert Róbert által létrehozott egykori bábolnai szocialista mintagazdaság leszármazottja, a tavaly egymagában majdnem 90 milliárdos bevételt szerzett IKR Agrár Kft. (Nem keverendő a Szaxon Attilához köthető IKR Kereskedelmi Zrt.-vel.) A műtrágya-, növényvédőszer- és vetőmag-forgalmazó Agrofert-cég legnagyobb konkurense a Csányi Sándorhoz került másik egykori mintagazdaság, a nádudvari Kite, valamint Bige László nitrogénműve. Összehasonlításképpen: a Kite tavaly több mint 250 milliárd forintos, a péti Nitrogénművek Zrt. csaknem 75 milliárdos árbevételt ért el.

Fontos lába az itteni cégcsoportnak a mezőgazdasági gépeket (például a New Holland márkájúakat), öntözőrendszereket, alkatrészeket, technológiákat forgalmazó Agrotec Kft., amelynek azonos nevű tulajdonosa Csehországban és Szlovákiában működik. A cseh cégközpont által kiemelt jelentőségűnek tartott növényi olajok piacán a 40 milliárdos árbevételt hozó NT Élelmiszertermelő Kft. képviseli az Agrofert, míg a sütőiparban az 1951-ben alapított, Győri Sütőből átkeresztelt Ceres, amelynek mostani nevét 2002-ben a római mitológiából vették, ahol a termékenység, a gabonaültetés és aratás, a földművelés és az anyai szeretet istennője. Felértékelődő üzletnek tekinthető ugyanakkor az AdBlue fantázianevű, nagy tisztaságú színtelen folyadék, amelyet egy holland Agrofert-vállalat, a GreenChem gyárt és terít Európa-szerte, újabban Magyarországon is. Ezt az anyagot a dízelmotorokhoz használják fel azért, hogy kevésbé szennyezzék a környezetet, és megfeleljenek a szigorodó kibocsátási előírásoknak.
Szinte napról napra hízik a cseh politikus cégbirodalma; az idén is alapítottak egy új magyar gépipari leányt, az Agri Szervizt. Az átláthatóság azonban, akárcsak a magyar politikusokhoz köthető nagyvállalatok esetében, rájuk sem jellemző, üzleti terveikről például hiába kérdeztük őket. A szűkszavú honlapokon és a nyilvános mérlegeken túl szinte semmi sem tudható meg róluk, amit Varga Margit szerint „a magyar piac konkurens jellege” indokol.