A legóvatosabb becslések szerint is 300 ezer magyar hagyta el az országot 2010 óta, de vannak, akik 600 ezer gazdasági kivándorlóval számolnak. A Brexit valamennyire elvette ugyan a magyarok kivándorlási kedvét, ám leginkább azokét, akik képzettség és akár nyelvtudás nélkül próbáltak volna szerencsét.

A kormány válaszlépései még ennél is tragikusabbra sikerültek. A röghöz kötéssel annyit értek el, hogy még több fiatal keres külföldi diplomaszerzési lehetőséget, az a diák pedig, aki elmegy az országból tanulni, aligha tér haza munkát keresni. A Gyere haza, fiatal! programmal 105 embert tudtak visszacsábítani. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Menjek vagy maradjak?! című kiadványáért pedig több tízmilliót fizetett a kormány, hogy megírják: Nyugat-Európa már nem a biztonság földje, drágább a sör és a mindennapos időjárási frontok is kínozzák az ott élőket.

Újabb mérföldkőhöz érkeztek a Brexit-tárgyalások: megszületett a kilépés és az átmeneti időszak feltételeit tartalmazó jogi tervezet. Ez a magyarok számára is fontos, rögzítették ugyanis, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-polgárok a kilépéstől az átmeneti időszak végéig ugyanolyan jogokat élveznek, mint azok, akik a kilépés előtt érkeztek. A héten egyébként az is kiderült, hogy a britek új útlevelét franciák gyártják majd.

A Brexitet egész Magyarország meg fogja érezni, de hogy pontosan milyen hatással lesz ez ránk, azon is múlik, hogyan egyezik meg a bentmaradó 27 tagállam az unió 2020 utáni költségvetéséről. A britek kilépésével évi 15 milliárd euró esik ki az EU költségvetéséből. Az uniós támogatások feltételhez kötését talán még megúszhatja Magyarország, ám az agrártámogatások csökkentését aligha.

A Telenor 2,8 milliárd euróért eladja közép-kelet-európai leányvállalatait, köztük a Telenor Magyarországot a cseh PPF-csoportnak. Az új tulajdonos így Petr Kellner, Közép-Európa leggazdagabb embere lesz. Az ő üzleti előéletét úgy mutattuk be: pénzért bármit, bárkivel, nem finnyás.

Azt azonban még mindig nem tudni, hogy a történet végén nem kerül-e Mészáros Lőrinchez a magyarországi Telenor-leányvállalat. Az Index úgy értesült, hogy a felcsúti polgármester egyik érdekeltsége felvette a kapcsolatot a PPF-csoporttal, a HWSW információi szerint pedig Kellner üzlettársáé, Daniel Kretínskyé az az energetikai cég, amely nagy segítséget nyújtott Mészárosnak a Mátrai Erőmű megszerzéséhez.

A hét képe: így drágult az élet az elmúlt 16 évben

Hold Alapkezelő

Százmilliárd forintot vehet el a magyaroktól, ha migránsokat kellene befogadnunk – nem szólalhat meg fideszes politikus mostanában úgy, hogy ne mondja ezt el. Mi pedig utánaszámoltunk, igaz-e ez az állítás. Nagyon nem lepődtünk meg: vázlatokat, néhány megalapozatlan becslést, és egy három évvel korábbi Soros-cikket találtunk a kormánypárti ijesztgetés mögött.

A kormány azt állítja: tízezer embert kellene befogadni, olyan uniós javaslat azonban nincsen, amelyben ez a szám szerepelne. A propaganda szerint minden menekült után 9 millió forintot fizethetnénk. Ezt a számot Soros György egy 2015-ös, azóta már Soros szerint is túlhaladott cikkéből vette a kormány – csakhogy abban a cikkben arról volt szó, hogy ennyi pénzt kellene kapni minden menekült után, ha befogadnánk őket. A héten az is kiderült: az egész EU-ban Magyarországon fenyegeti a legkevésbé a szegénység a bevándorlók gyerekeit. Persze itt nem csak az unión kívülről érkezőkről volt szó,a határon túlról áttelepült magyarokat is bevették a számításba.

Ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa a Mercer éves listáján. A piackutató cég szerint az osztrák fővárosban a legjobb vállalati alkalmazottként kiküldetésben élni. A felmérésben nézik az egészségügyi ellátást, az oktatást, a kulturális életet is.

Bécset a listán Zürich követi, a harmadik helyen holtversenyben pedig Auckland mellett Münchent találjuk. Az első tízben egyébként három németországi város is szerepel. Budapest a 76. helyre lépett előre a tavalyi 78.-ról.

Elindult Márki-Zay Péter lassú szívatása Hódmezővásárhelyen. A bevételek növelését jelentő előterjesztéseket nem szavazta meg a kormánypárti többségű testület az első rendes közgyűlésen, a csökkentéseket viszont támogatták. Nemmel szavaztak a képviselők a könyvvizsgálói pályázat kiírására is, ami az önkormányzat pénzügyeire jelentett volna szakmai biztosítékot.

Márki-Zay erre válaszul bejelentette: nyilvánossá teszi a Hódmezővásárhelyre érkezett tao-támogatásokat. A polgármester szerint 1,2 milliárd forintot utaltak cégek a helyi sportélet számára, ebből információi szerint egymilliárd érkezett külsősöktől, a maradék 200 millió forintot a helyi vállalkozások fizették be a központi költségvetés helyett a sportra.

Nyilvános hatásvizsgálat nélkül módosíthatja a Fővárosi Önkormányzat a taxitarifákat. Az alapdíj 450 helyett 700 forint lesz, a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nő, a várakozási díjat pedig 70-ről 75 forintra emelik. A taxipiac koncentrációja így folytatódhat, bár ez nem érdeke sem a sofőröknek, sem az utasoknak.

Cikkünk megjelenése után Tarlós István megkereste szerkesztőségünket. Mint elmondta, helyettese jelenleg is folytatja az egyeztetéseket a taxisokkal, odáig már eljutottak, hogy az érintett cégek nagy részével már közös nevezőre jutottak. Azt is hozzátette: a legutóbbi tarifaemelésnél, 2013-ban nem a főváros, hanem a taxisok voltak azok, akik a 450 forintos alapdíjra javaslatot tettek.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!