szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A cseh elnök is utazott a gépén, a kínai jegybank kivételezett vele, egy spanyol óriáscég elszaladt előle. Bemutatjuk Petr Kellnert, Közép-Európa leggazdagabb emberét, a Telenor Magyarország új tulajdonosát.

Csehország és a régió leggazdagabb embere, Petr Kellner a magyarországi Telenor új tulajdonosa. Az üzletember vagyonát a Forbes ma már 15,9 milliárd dollárra teszi, a 4000 milliárd forintot meghaladó összeggel Kellner most a világ 88. leggazdagabb embere.

Ha hihetünk a cég nyilatkozatainak, a felvásárlás célja az, hogy a vevő, a 98,92 százalékban Kellner tulajdonában levő PPF Közép-Európa legnagyobb mobilszolgáltatójává váljon, a Telenorral és a legnagyobb cseh mobilcéggel, a néhány éve megvett O2-vel. Ha ez tényleg így van, akkor valószínűleg hiába kopogtatott a cégnél Mészáros Lőrinc is.

A csodagyerek

Petr Kellner 1964-ben született, a prágai közgazdaság-tudományi egyetemen 1986-ban szerzett diplomát. Ezt követően egy irodai termékeket forgalmazó cégnél kezdett dolgozni, a rendszerváltás idején pedig korábbi kollégájával, Milan Vinklerrel és a Sklo Union teplicei üveggyárral egy befektetési társaságot alapítva szálltak be a csehországi kuponos privatizációba. Ez volt az 1991 szeptemberében Teplicében alapított PPF, amelynek neve Első Privatizációs Alapot jelent, és amelyet öt évvel később alakítottak a máig működő, már Hollandiában bejegyzett holdingcéggé.

A kuponos privatizáció lényege az volt, hogy a csehek térítésmentesen vagyonjegyeket kaptak az államtól, amelyekből vállalati részvényeket válthattak, vagy eladhatták befektetőknek. (Az osztogatás azzal magyarázható, hogy Magyarországgal ellentétben a privatizációnál a kormányzat célja nem a pénzszerzés volt, hanem a magángazdaság minél gyorsabb beindítása.) A kuponok csaknem háromnegyede a befektetési társaságoknál kötött ki, amelyekből több mint négyszáz alakult. Ezek közül kiemelkedett tucatnyi nagy, közülük négy magáncég, ezek egyike volt a PPF.

Fülöp Máté

A társaság első nagy befektetése a legnagyobb cseh biztosító, a csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő Ceska pojistovna 20 százalékos tulajdonrészének megvásárlása volt. A cég honlapja szerint ennek sikeres magáncéggé alapítása teremtette meg a PPF későbbi sikereit.

A megszerzett vagyonból alapította az alap az „aranytojást tojó tyúkot”, a 11 országban működő, lakossági fogyasztási hiteltermékekre szakosodott (a Cetelemhez hasonlítható) Home Creditet, illetve további bankokat is. A cég ezen kívül ma már a kereskedelemben, az ingatlanpiacon, a biotechnológiában és természetesen a telekommunikáció területén is aktív. 2004-ben megvásárolták a legnagyobb cseh kereskedelmi tévécsatornát, a TV NOVA-t, amelyet másfél évvel később busás haszonnal adtak el egy amerikai társaságnak.

Erdőt, ajándékba

A nemzetközi terjeszkedés még a kilencvenes években elkezdődött azzal, hogy a PPF belépett a szlovákiai piacra, ám az igazi nagy lépést a kétezres évek elején, a masszív oroszországi befektetések indulásával tette meg a társaság.

Kellner akkor már jól ismerte az orosz piacot: a vállalkozó 1993-ban jelent meg Oroszországban, ahol az Olma nevű befektetési cég vezetője, Oleg Jacsnik volt az összekötője, üzlettársa a csehországihoz hasonlító, kuponos privatizációs ügyletek lebonyolításában. Több befektetési alapot is létrehoztak (köztük a legismertebb az I. Péter cárról elnevezett volt), hogy a lakosságtól begyűjtsék a privatizációs kuponokat, amelyeket aztán állami cégek részvényeire váltottak át. A Forbes oroszországi kiadásában megjelent portré szerint Kellner készpénzzel is vásárolt, gyakorlatilag mindent, amiről úgy gondolta, hogy olcsón megveheti, majd drágán eladhatja (így lett például négy cementgyára).

Petr Kellner
PPF

Az üzlet az 1998-as orosz pénzügyi válságig jól ment, de beütött a krach. Kellner egyes hírek szerint 500 millió dollárt bukott, mások szerint ez túlzó megállapítás. Az tény, hogy 1998-ban hátat fordított Oroszországnak.

A visszatérést a Home Credit nevű cégre alapozta. A 2002-es induláshoz kellett egy kicsiny bank, a Tehnoplisz, amelyet ki más, mint a régi barát, Oleg Jacsnik hajtott fel Kellnernek. Itt nem állt meg, az orosz biztosítási piacra is szeretett volna betörni. Ám nem a megfelelő partnert választotta: a manapság Putyin elnök egyik bizalmasának számító Oleg Gyeripaszkával került szembe.

Mára a PPF kiterjedt birodalmat épített fel Oroszországban is: biztosítás, bank, aranybányászat, ingatlan, egyszóval minden, amiből pénzt lehet csinálni. (A kereskedelmi szektorba is belekóstolt, az Oroszország második legnagyobb elektronikai termékeket áruló áruházláncán, az Eldoradón azonban 2016 végén túladott a cég.)

A Forbes portréja szerint Kellner nemcsak az orosz nyelvet beszéli kiválóan (bár néha úgy tesz a tárgyalásokon, mintha nehézségei lennének), hanem az orosz üzleti mentalitást is jól ismeri. A lap idéz egy jellemző példát. A cég egyik menedzsere az 50. születésnapjára készült. Tudták róla, hogy szenvedélyes gombász. Meg is kérdezték tőle, mit szeretne ajándékba. Tréfásan azt felelte, egy darab erdőt a hétvégi háza mellé. Másnapra megvolt.

Sima úton Pekingbe

A rafinált taktikázás nem csak az oroszoknál segítette Kellnert. A spanyol tulajdonban levő Telefónica felvásárlásakor is számos trükkel igyekezett minél jobban lenyomni a vételárat. Első lépésben belengette, hogy mobilcéget alapít, majd miután ennek hatására a spanyol tulajdonos eladta a válság idején megroggyant társaság 70 százalékos részét, bonyolult tranzakciókkal kiszorította a tőzsdén jegyzett cég kisrészvényeseit is.

Az üzletek üzlete azonban Kína, ahol Kellner kiharcolta, hogy a tisztán külföldi tulajdonban levő pénzügyi cégek közül egyedüliként engedélyezzék a Home Credit működését. Megérte a lobbizást: a cég tíz év alatt a legnagyobb lakossági pénzügyi céggé nőtte ki magát a világ legnépesebb országában.

A Home Creditnek 225 ezer hitelpontja tavaly már kétezermilliárd forintnak megfelelő jüan értékben kínált kölcsönöket, és úgy tervezi a cégvezetés, hogy meg sem állna félmillió kirendeltségig.

A kínai jegybank engedélye komoly fegyvertényt jelentett a PPF számára, és nem véletlen, hogy ezt a céget tartják a cseh-kínai barátkozás legfőbb haszonélvezőjének is. Kellner ennek érdekében minden létező eszközt bevetett az elmúlt években. Neki tudják be azt is, hogy Milos Zeman cseh államfő egyedüli külföldi vezetőként vett részt 2015-ben a II. világháború végének évfordulójára rendezett katonai díszszemlén. Kellner egy másik hivatalos úton még magángépét is az államfő rendelkezésére bocsátotta – ezt később azzal magyarázta, hogy így ért haza megállás nélkül, a leggyorsabban, márpedig szüksége volt a pihenésre, mert nem sokkal később állami kitüntetéseket kellett átadnia.

Adóparadicsomból Magyarországra?

Bár a PPF ezzel annyira nem dicsekszik, de az offshore-biznisz sem áll messze a társaságtól – kezdve mindjárt onnan, hogy a társaság székhelyét adózási megfontolásokból Amszterdamba helyezték át. A Panama Papers irataiból azonban ennél súlyosabb ügyek is felsejlenek, például a ma már a Raiffeisen által átvett és beolvasztott, de a kétezres évek első felében a társaság tulajdonában levő eBanka takarékszövetkezetnél. A Mossack Fonseca ügyvédi iroda papírjai szerint – laza pénzkezelési gyakorlatának hála – főleg ezen keresztül áramlott a pénz az adóparadicsomok felé és vissza.

A Telenor zöld irodaháza Törökbálinton
Fazekas István

A papírok azonban Kellner és a PPF közvetlen érintettségét is bizonyították: az iratok szerint a kimentett pénzből több társaságot alapítottak a Karibi-térség államaiban, az ezekben elhelyezett pénzekből aztán felvásárlásaikat finanszírozták.

A magyar felvásárlási piacon viszont új szereplő a PPF, bár a e-kereskedelemmel foglalkozó cégének, a Mallnak Magyarországon is van egy leányvállalata. Első magyarországi befektetését tavaly decemberben zárta le, amikor a Home Credit csoport kockázatitőke-társasága hatmillió eurót fektetett a fizetési megoldásokat fejlesztő Barion Payment Zrt. startupba.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!