szerző:
Sztojcsev Iván

Vázlatokat, néhány megalapozatlan becslést, és egy három évvel ezelőtti Soros-cikket is fel kellett használni, hogy a kormány azt mondhassa: csaknem százmilliárd forintot bukhatunk, ha menekülteket kell befogadnunk.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Csaknem százmilliárd forintot fizethetne Magyarország, ha valóra válna az Európai Bizottság vagy éppen az ENSZ terve a migránsok betelepítéséről – gyakorlatilag meg sem szólalhat fideszes politikus gazdasági témákban úgy, hogy ezt az állítást ne ismételje el. Szerintük a szociális ellátórendszerből, a rezsicsökkentésből, a nyugdíjemelésekből, vagy éppen a roma integrációból hiányozna ez az összeg. A hatalmas számot elsőként Orbán Viktor dobta be, igaz, ő még csak 90 milliárdról beszélt, azóta ezt már inkább felkerekítik a még jobban hangzó százmilliárdra.

De hogy jön ki a csaknem 100 milliárd forint?

A kormány úgy számol, hogy az uniós javaslat szerint 10 ezer bevándorlót kellene befogadni Magyarországon, mindegyikükre 9 millió forintot kellene költeni, és ezt az egészet a magyar költségvetésből kellene finanszírozni. Csakhogy a három állításból ebben a formájában egy sem igaz.

A kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án
©

Az EU-nak van egy új migrációs javaslata, ami alapján évente tízezer embert kellene Magyarországnak átvennie – mondta februárban Orbán. A menekültek elosztását is rendező dublini rendszer felülvizsgálatáról folyamatosan tárgyalnak az uniós döntéshozók, az Európai Parlament és a tagállamok kormányai, tehát nem is egy, hanem több migrációs javaslat létezik. Vagyis akármire is hivatkozzon a miniszterelnök, az még nagyon távol áll attól, hogy EU-javaslatként beszélhessünk róla. Sőt, nem lehet olyat kiolvasni a tervekből, hogy tízezer menekültet kellene Magyarországnak befogadnia.

A feladat a dublini rendszer reformja, egyebek mellett egy olyan kvótának a meghatározása, amely alapján ki lehetne számolni, hogy melyik országban hány menedékkérelmet bíráljanak el. Tavaly ősszel például egy olyan terv került napvilágra – ezen magyar diplomaták is dolgoztak –, amely szerint évente legfeljebb 200 ezer menekült befogadását oldaná meg közös erővel az EU, közülük legfeljebb 1600 kerülhetne hozzánk.

Legutóbb a tavaly decemberi EU-csúcson került elő ez a téma, akkor több kormányfő, köztük a magyar is azt kérte, hogy ne legyen kötelező áthelyezés, de nem jutottak kompromisszumra.

Sokan szokták a korábbi áttelepítések kvótáit – Magyarországnak ekkor 120 ezer migráns közül 1294 emberről kellett volna döntenie – megszorozni a menedékkérők számával, de ezt nem érdemes megtenni: akkor csak egyedi válságkezelésről volt szó, arról nem, hogy hosszú távon is így osztanák el a menekülteket. Ahogy az is csak becslés, amikor a kvótajavaslatokat 4-5-szörösükre szorozzák, feltételezve azt, hogy mindenki családegyesítést kérne Magyarországon.

A kormány plakátjai szerint az ENSZ ellen hadakozunk. A bizonyítékot arra, hogy a szervezet kényszerbetelepítést akar, egy februárban bemutatott tervezetre alapozzák. Ez vállaltan egy „zero draft”, nulladik vázlat, igaz, annak egész részletes. Szó szerint leírják benne például azt, hogy

a nemzetállamok szuverén joga migrációs politikájuk szabályozása.

Ezen kívül annyit javasol a kormányoknak, hogy adjanak a migránsoknak megfelelő tájékoztatást a jogaikról és kötelességeikről, lássák el őket személyazonosító iratokkal, és aki legálisan tartózkodik itt, azt segítsék munkát találni és beilleszkedni a társadalomba. Számokat nem írnak, sem arról, hogy hány embert kellene befogadni, sem arról, hogy mennyit kellene költeni rájuk.

Menekültek a Keleti pályaudvaron 2015. szeptember 1-jén
©

A kulcs egy három évvel ezelőtti Soros-cikk

Kilencmillió forintot fizethetünk minden egyes ide érkező menekült után – állítja a kormány. Itt már nem is az EU-ra, hanem Soros Györgyre hivatkoznak. Tény, hogy Soros valóban leírt egy ilyen számot, de ez minden, ami a megállapításból igaz. Soros ugyanis egy 2015-ös írásában azt vetette fel, hogy az EU két év alatt 9 millió forintot adjon minden személy után minden olyan tagállamának, amely befogad menekülteket, hogy a befogadottak oktatását, lakhatását és egészségügyi ellátását fedezzék. Ráadásul egy későbbi, az európai migrációval foglalkozó elemzéséből már ezt is kihagyta, helyette annyit írt, évente 30 milliárd eurót kellene költeni a menekültügyi rendszerre.

Vagyis a 9 milliós összeget nem az EU egy érvényes javaslata, hanem egy, azóta már a szerző szerint is túlhaladott újságcikk alapján említi a kormány, amiből ha lett is volna valami, a pénzt Magyarország nem befizette, hanem megkapta volna.

Az pedig csak hab a tortán, hogy Soros azt írta: azok az országok fogadják be a menekülteket, amelyek ezt önként akarják. És akármennyire igyekszik ennek ellenkezőjét elhitetni velünk a Fidesz, Soros György nem az EU vezetője, nincs döntéshozatali joga a közösségben, ellentétben a tagállamok kormányaival.

©

Nem csak mi fizetjük

A téma legnagyobb csúsztatása az, hogy ezt a pénzt nem teljes egészében a magyar költségvetésből kellene állni. Erről nem csak Soros írt, a legtöbb uniós kvótatervben is erről van szó – a javaslatok 5 és 60 ezer euró közi összegről szólnak. És már a mostani rendszer is így működik.

Az Európai Bizottság a menekültválság legsúlyosabb pontján azt közölte: 29 milliárd forintot adott Magyarországnak a befogadó létesítményekre és a külső határigazgatás javítására. Rendkívüli támogatásként pedig csak 2015-ben 6 millió eurót kaptunk.

Orbán Viktor tavaly Jean-Claude Junckerrel levelezett: úgy számolt, hogy a határvédelem 270 milliárd forintjába került Magyarországnak, ennek az összegnek a felét kérte el az Európai Bizottságtól. Az Európai Bizottság szóvivője ekkor világossá tette, hogy Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére. Ráadásul a 2015. júniusi uniós csúcson az EU vezetői elmondták: szívesen segítenek Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérje a magyar kormány. Orbán ezt visszautasította.

A kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án
©

Magyarország 2017-ben alig több mint 3 ezer menedékkérelmet bírált el. Azt Altusz Kristóf államtitkár elárulta, hogy a kormány 1291 menedékkérőt titokban már befogadott. Az is kiderült, hogy 300 menekült és oltalmazott lakhatási támogatására 82,5 millió forintot kapott a fővárosi önkormányzat egy szervezete, ennek az összegnek a negyedét állja a magyar költségvetés.

Mészáros Lőrinc ezen is nagyot nyert
Azt túlzás lenne állítani, hogy a sorosozós reklámkampányok kiadásaiból már meg is tudná oldani a kormány a menekültügyet, de így is sok pénzt költenek el a hirdetésekre. A hvg.hu gyűjtése szerint a menekültellenes és a sorosozós kampányokra tavaly 28,7 milliárd forintot költött el a kormány. Azt pedig az Átlátszó írta meg, hogy tavaly 12 milliárd forintot költött a kormány a Soros- és menekültellenes nemzeti konzultációk hirdetéseire. Ebből majdnem négymilliárd Mészáros Lőrinc médiabirodalmához jutott, Andy Vajna cégeinek 1 milliárdot fizettek, de Habony Árpád újságjainak kiadója is kapott 468 millió forintot. A tavaly decemberi és idén januári kampányokra 4 milliárd forint ment el, ebből 2,5 milliárdba került csak a Stop Soros-törvényjavaslat hirdetése.

Sokkal több pénzt bukhatunk

Eközben pedig egyre kevésbé foglalkozik a kormány a valódi kihívással. Már elkezdődtek a tárgyalások az EU 2020 utáni költségvetéséről, ezeken pedig ezermilliárd euró elosztása a tét. Angela Merkel a februári informális EU-csúcsra már úgy ment el, hogy arról beszélt: Németország szívesen fizet be többet a közös kasszába, de azoknak az országoknak adna több támogatást, ahol betartják a jogállamiságot és segítenek a menekültügy közös európai kezelésében.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ki beszél már szenzorszigetről? Izgalmas megoldást talált ki helyette a Samsung

Ki beszél már szenzorszigetről? Izgalmas megoldást talált ki helyette a Samsung

Ulf Kristersson, a kávészünet-politikusnak csúfolt kormányfőjelölt

Ulf Kristersson, a kávészünet-politikusnak csúfolt kormányfőjelölt

Selma Blair bejelentette, hogy szklerózis multiplexben szenved

Selma Blair bejelentette, hogy szklerózis multiplexben szenved

Fojtófogás végezhetett a szaúdi újságíróval

Fojtófogás végezhetett a szaúdi újságíróval

Dragomán György: Ha ez a négy feltétel teljesül, elégedettek lehetünk egymással

Dragomán György: Ha ez a négy feltétel teljesül, elégedettek lehetünk egymással

Háromezer embert küldenek el a központi közigazgatásból

Háromezer embert küldenek el a központi közigazgatásból