Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Csaknem százmilliárd forintot fizethetne Magyarország, ha valóra válna az Európai Bizottság vagy éppen az ENSZ terve a migránsok betelepítéséről – gyakorlatilag meg sem szólalhat fideszes politikus gazdasági témákban úgy, hogy ezt az állítást ne ismételje el. Szerintük a szociális ellátórendszerből, a rezsicsökkentésből, a nyugdíjemelésekből, vagy éppen a roma integrációból hiányozna ez az összeg. A hatalmas számot elsőként Orbán Viktor dobta be, igaz, ő még csak 90 milliárdról beszélt, azóta ezt már inkább felkerekítik a még jobban hangzó százmilliárdra.
De hogy jön ki a csaknem 100 milliárd forint?
A kormány úgy számol, hogy az uniós javaslat szerint 10 ezer bevándorlót kellene befogadni Magyarországon, mindegyikükre 9 millió forintot kellene költeni, és ezt az egészet a magyar költségvetésből kellene finanszírozni. Csakhogy a három állításból ebben a formájában egy sem igaz.
Az EU-nak van egy új migrációs javaslata, ami alapján évente tízezer embert kellene Magyarországnak átvennie – mondta februárban Orbán. A menekültek elosztását is rendező dublini rendszer felülvizsgálatáról folyamatosan tárgyalnak az uniós döntéshozók, az Európai Parlament és a tagállamok kormányai, tehát nem is egy, hanem több migrációs javaslat létezik. Vagyis akármire is hivatkozzon a miniszterelnök, az még nagyon távol áll attól, hogy EU-javaslatként beszélhessünk róla. Sőt, nem lehet olyat kiolvasni a tervekből, hogy tízezer menekültet kellene Magyarországnak befogadnia.
A feladat a dublini rendszer reformja, egyebek mellett egy olyan kvótának a meghatározása, amely alapján ki lehetne számolni, hogy melyik országban hány menedékkérelmet bíráljanak el. Tavaly ősszel például egy olyan terv került napvilágra – ezen magyar diplomaták is dolgoztak –, amely szerint évente legfeljebb 200 ezer menekült befogadását oldaná meg közös erővel az EU, közülük legfeljebb 1600 kerülhetne hozzánk.
Legutóbb a tavaly decemberi EU-csúcson került elő ez a téma, akkor több kormányfő, köztük a magyar is azt kérte, hogy ne legyen kötelező áthelyezés, de nem jutottak kompromisszumra.
Sokan szokták a korábbi áttelepítések kvótáit – Magyarországnak ekkor 120 ezer migráns közül 1294 emberről kellett volna döntenie – megszorozni a menedékkérők számával, de ezt nem érdemes megtenni: akkor csak egyedi válságkezelésről volt szó, arról nem, hogy hosszú távon is így osztanák el a menekülteket. Ahogy az is csak becslés, amikor a kvótajavaslatokat 4-5-szörösükre szorozzák, feltételezve azt, hogy mindenki családegyesítést kérne Magyarországon.
A kormány plakátjai szerint az ENSZ ellen hadakozunk. A bizonyítékot arra, hogy a szervezet kényszerbetelepítést akar, egy februárban bemutatott tervezetre alapozzák. Ez vállaltan egy „zero draft”, nulladik vázlat, igaz, annak egész részletes. Szó szerint leírják benne például azt, hogy
a nemzetállamok szuverén joga migrációs politikájuk szabályozása.
Ezen kívül annyit javasol a kormányoknak, hogy adjanak a migránsoknak megfelelő tájékoztatást a jogaikról és kötelességeikről, lássák el őket személyazonosító iratokkal, és aki legálisan tartózkodik itt, azt segítsék munkát találni és beilleszkedni a társadalomba. Számokat nem írnak, sem arról, hogy hány embert kellene befogadni, sem arról, hogy mennyit kellene költeni rájuk.
A kulcs egy három évvel ezelőtti Soros-cikk
Kilencmillió forintot fizethetünk minden egyes ide érkező menekült után – állítja a kormány. Itt már nem is az EU-ra, hanem Soros Györgyre hivatkoznak. Tény, hogy Soros valóban leírt egy ilyen számot, de ez minden, ami a megállapításból igaz. Soros ugyanis egy 2015-ös írásában azt vetette fel, hogy az EU két év alatt 9 millió forintot adjon minden személy után minden olyan tagállamának, amely befogad menekülteket, hogy a befogadottak oktatását, lakhatását és egészségügyi ellátását fedezzék. Ráadásul egy későbbi, az európai migrációval foglalkozó elemzéséből már ezt is kihagyta, helyette annyit írt, évente 30 milliárd eurót kellene költeni a menekültügyi rendszerre.
Vagyis a 9 milliós összeget nem az EU egy érvényes javaslata, hanem egy, azóta már a szerző szerint is túlhaladott újságcikk alapján említi a kormány, amiből ha lett is volna valami, a pénzt Magyarország nem befizette, hanem megkapta volna.
Az pedig csak hab a tortán, hogy Soros azt írta: azok az országok fogadják be a menekülteket, amelyek ezt önként akarják. És akármennyire igyekszik ennek ellenkezőjét elhitetni velünk a Fidesz, Soros György nem az EU vezetője, nincs döntéshozatali joga a közösségben, ellentétben a tagállamok kormányaival.
Nem csak mi fizetjük
A téma legnagyobb csúsztatása az, hogy ezt a pénzt nem teljes egészében a magyar költségvetésből kellene állni. Erről nem csak Soros írt, a legtöbb uniós kvótatervben is erről van szó – a javaslatok 5 és 60 ezer euró közi összegről szólnak. És már a mostani rendszer is így működik.
Az Európai Bizottság a menekültválság legsúlyosabb pontján azt közölte: 29 milliárd forintot adott Magyarországnak a befogadó létesítményekre és a külső határigazgatás javítására. Rendkívüli támogatásként pedig csak 2015-ben 6 millió eurót kaptunk.
Orbán Viktor tavaly Jean-Claude Junckerrel levelezett: úgy számolt, hogy a határvédelem 270 milliárd forintjába került Magyarországnak, ennek az összegnek a felét kérte el az Európai Bizottságtól. Az Európai Bizottság szóvivője ekkor világossá tette, hogy Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére. Ráadásul a 2015. júniusi uniós csúcson az EU vezetői elmondták: szívesen segítenek Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérje a magyar kormány. Orbán ezt visszautasította.
Magyarország 2017-ben alig több mint 3 ezer menedékkérelmet bírált el. Azt Altusz Kristóf államtitkár elárulta, hogy a kormány 1291 menedékkérőt titokban már befogadott. Az is kiderült, hogy 300 menekült és oltalmazott lakhatási támogatására 82,5 millió forintot kapott a fővárosi önkormányzat egy szervezete, ennek az összegnek a negyedét állja a magyar költségvetés.
| Mészáros Lőrinc ezen is nagyot nyert |
| Azt túlzás lenne állítani, hogy a sorosozós reklámkampányok kiadásaiból már meg is tudná oldani a kormány a menekültügyet, de így is sok pénzt költenek el a hirdetésekre. A hvg.hu gyűjtése szerint a menekültellenes és a sorosozós kampányokra tavaly 28,7 milliárd forintot költött el a kormány. Azt pedig az Átlátszó írta meg, hogy tavaly 12 milliárd forintot költött a kormány a Soros- és menekültellenes nemzeti konzultációk hirdetéseire. Ebből majdnem négymilliárd Mészáros Lőrinc médiabirodalmához jutott, Andy Vajna cégeinek 1 milliárdot fizettek, de Habony Árpád újságjainak kiadója is kapott 468 millió forintot. A tavaly decemberi és idén januári kampányokra 4 milliárd forint ment el, ebből 2,5 milliárdba került csak a Stop Soros-törvényjavaslat hirdetése. |
Sokkal több pénzt bukhatunk
Eközben pedig egyre kevésbé foglalkozik a kormány a valódi kihívással. Már elkezdődtek a tárgyalások az EU 2020 utáni költségvetéséről, ezeken pedig ezermilliárd euró elosztása a tét. Angela Merkel a februári informális EU-csúcsra már úgy ment el, hogy arról beszélt: Németország szívesen fizet be többet a közös kasszába, de azoknak az országoknak adna több támogatást, ahol betartják a jogállamiságot és segítenek a menekültügy közös európai kezelésében.
