Nem támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez Trócsányi László igazságügy-miniszter – erről az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában beszélt újabb kormányzati ciklusa előtti meghallgatásán. A politikus emlékeztetett: a lengyel és a magyar kormány ezt szuverenitási kérdésnek tekinti, ez alapján egy ilyen intézmény létrehozása szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal.

Szerinte azonban nem csak ez a gond a várhatóan 2021-ben létrejövő, az uniós források elosztásával kapcsolatos visszaéléseket és az áfaügyeket vizsgáló ügyészséggel, de végiggondolatlan és elhibázott az ügyészség koncepciója is. Trócsányi felesleges bürokráciának és duplázásnak látja a létrehozást, hiszen szerinte ma az OLAF és az uniós igazságügyi együttműködést bonyolító Eurojust már biztosítja ezt a funkciót.

Sok bizonytalanságot lát abban az európai bizottsági kezdeményezésben is, amely alapján a jogállamiság megsértésére hivatkozva uniós forrásokat vonhatnának el tagországoktól a 2020 után induló költségvetés végrehajtásánál. Szerinte gyenge lábakon áll az ezzel kapcsolatos jogi érvelés – azzal azonban egyetértett, hogy nagyon komoly vita várható a kérdésben. (A mechanizmus pontos részletei még nem ismertek.)

Bírálta az Európai Parlament újabb, a magyarországi jogállamisággal foglalkozó elemzését, a Sargentini-jelentést is. A dokumentumot vádiratnak nevezte, amely „rengeteg politikai sejtésre épül és lezárt ügyek listázása”. Elismerte, hogy a magyar kormánynak vannak vitái az uniós intézményekkel, cáfolta azonban, hogy „rendszerszintű zavar lenne” – ebben egyébként egyetértés van közte és az Európai Bizottság között.

A képviselők kérdezték a minisztert azzal az osztrák kormánydöntéssel kapcsolatban is, amely alapján csökkenthetik az ott dolgozó, ám gyermekeiket nem Ausztriában nevelő magyaroknak juttatott családi pótlékot. Trócsányi azt ígérte, az ügyben panasszal élnek az Európai Bizottságnál, illetve támogatóként beavatkozhatnak egy olyan perbe, amelyet egy magyar állampolgár indít ezzel kapcsolatban, és végső soron az Európai Bíróság elé kerül.

Jogi lépéseket ígért Trócsányi abban az esetben is, ha az Európai Bizottság nem foglalkozik érdemben a kisebbségek jogi védelméről szóló kezdeményezéssel. A miniszter emlékeztetett: a Minority Safe Pack petíciót több mint félmillió magyar támogatta, ennek ellenére semmi garancia arra, hogy érdemi lépések, jogszabályalkotás történjen. Ha így történik, az 1,2 millió ember becsapása – fogalmazott.

A politikus más szempontból is bírálta az Európai Unió intézményeit. Felhívta a figyelmet például arra, hogy ma már az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács helyett inkább szakminiszteri szinten történik a valódi döntéshozatal, de azt is kifogásolta, hogy a tagállamoknak szabadabb kezet adó irányelvek helyett egyre gyakrabban a közvetlenül hatályba lépő rendeletekre tesz javaslatot az Európai Bizottság.

Az uniós ügyeken túl Trócsányit kérdezték az Országos Bírói Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti vitáról is, amelyről a hvg.hu írt. Kiemelte: mivel az igazságszolgáltatás függetlenségét tiszteletben tartja, nem kíván beavatkozni, az Alkotmánybíróság döntheti el, kinek van igaza az ügyben. Azt azonban hozzátette: nem jó, ha az igazságszolgáltatásban ilyen viták vannak.

Az OBH megszüntetésével kapcsolatos híreket pedig azzal intézte el: „hírlapi kacsákkal nem foglalkozom”.

A bizottság tagjai 6 igen és 3 ellenszavazattal támogatták Trócsányi újbóli kinevezését az igazságügy-miniszteri posztra.