Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.

Újabb meglepő fordulatokkal gördült tovább az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztérium Várba költözésének ügye. A minden ízében a mai magyar valóságot leképező történetről többször írtunk korábban, legutóbb május végén, amikor kollégánkat rendőrök igazoltatták, amiért fotókat mert/próbált készíteni a több szempontból is erősen vitatott építkezés, helyesebben mondva: tervezett építkezés helyszínén.

A Mátyás templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, ahogy arról beszámoltunk, még 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági (ma pénzügy-)minisztérium leendő székhelyéül. A lépéssel a tárca, ha úgy vesszük, saját egykori székhelyét foglalná vissza, hiszen az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.

Az építészszakmán belül már a szándék óriási vihart kavart, az épületet ugyanis annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába akarta/akarja helyreállítani a kormány, hogy azt túlméretezettsége és túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte.

©

A kritikák legfőbb tárgyát, a két, agyondíszített, a szomszédos Mátyás temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat 1945-ben eltüntette, a megrongálódott épületet 1950-re pedig az építészszakma által is elfogadott módon, a funkcionális és építészeti értékkel amúgy sem bíró tornyok nélkül és a városképbe sokkal inkább illeszkedő, letisztultabb homlokzattal állították helyre.

„Azt hiszem, ez ez a pont, amikor valósággá kezd válni minden eddigi félelmünk a hazugságról, ócskaságról, buta, múltba révedő ízléstelen felelőtlenségről. Egy ócska, rettenetes épület 'rekonstrukciójáról' van szó. Valójában visszakapunk egy, a környezetével és a valósággal semmilyen kapcsolatban nem álló, igazi feudális giccsparádé palotát. És mindez irdatlan pénzbe kerül”

– írta a tervezett építkezésről 2016 májusában a szakma több más, a helyreállítás ellen érvelő képviselője mellett a Ráday Mihály vezette Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA).

Lesz torony, és kész

Mindez persze a legcsekélyebb módon sem befolyásolta a kormányt, ahogy az esztétikain túli észérvek sem. Például, hogy a minisztériumi apparátusnak kinézett ingatlant majdnem egymilliárd forintból alig néhány éve újították fel: 2015-től ez év júliusáig a Magyarság Házára keresztelt épületben működött a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és több, határon túli magyarsággal foglalkozó háttérintézmény. Amit akkor ráköltöttek a felújításra, az most nagyrészt megy a levesbe az épületet a vázig lecsupaszító teljes külső-belső rekonstrukció miatt.

©

Az észérvek közé tartozott (volna) még, hogy hiába költ el a kormány a 2016-os tervek szerint 26, az idei költségvetésből kiolvasható (de nyilván nem végleges) állapot szerint 40,5 milliárd forintot a presztízsberuházásra, a minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, vagyis a jelenleg három épületben működő tárca ingatlanaiból csak egyet – a luxushotellé avanzsáló József Nádor térit – lehet felszabadítani.

Érdemes elbíbelődni amúgy kicsit a matematikával is: ha a 40 milliárdot elosztjuk a leendő dolgozók számával, meglepő eredményre juthatunk arról, hogy mennyibe is kerül egyetlen munkahely (segítünk: 50 millió forintba).

A Várba költözés ellen szólt volna sokak szerint az is, hogy egy XXI. századi modern gazdaságban a pénzügyi kormányzatnak a "cityben", a banképületek között van a helye, a palotamániának pedig rossz, feudális szimbolikája van.

Biztos, aki biztos

És ez csak az alaptörténet: az igazi magyar valóság a megvalósítás során ütközött ki. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a megvalósítás nem egyenlő a kivitelezéssel: magyar tempó-magyar szokás szerint először ugyanis 2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál. (A szakmában nem túl ismert építőmérnök nevére egyébként alig hoz találatot a Google, csak a sokadikból derül ki, hogy Expert Pro Norma nevű cégén keresztül ő volt a Varga Mihály (igen, az apparátusát a Szentháromság térre költöztetni óhajtó pénzügyminiszter) közbenjárására, 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőre.)

Varga Mihály a Klebelsberg-kastély kertjében
©

A TÉR6 tavaly márciusi megalakulása után jó ideig a színfalak mögött zajlottak (volna) az események: a projektcég információink szerint ugyanis nemigen talált olyan tervezőt, aki elvállalta volna a felújításhoz (értsd: a vitatott-giccses-tornyos állapot visszaállításához) szükséges vázlattervek (a későbbi tervezést megalapozó programtervek) elkészítését.

Két konkrét kikosarazás után egy műemléki épületek rekonstrukcióban nagy tekintélyűnek számító, Ybl-díjas építészt bíztak meg a vázlattervekkel – tőle közel egy év után viszont azért köszöntek el, mert az eredetinél kisebbre rajzolta a tornyokat. (A felkért építészek nevét szándékosan nem írjuk le.)

Szóba került ez után információink szerint a Miniszterelnökség Várba költözésének terveit készítő Zoboki Gábor felkérése is, 2017 őszén végül azonban a Klebelsberg-kastély felújításának tervezőjét, az Ybl-díjas Kálmán Ernőt bízták meg a vázlattervek készítésével, egyben azzal is, hogy szervezzen csapatot, amellyel a munkát el tudja végezni.

©

2017 végén Kálmán vázlattervei alapján közbeszerzést írtak ki az épület tervezésére. Az 1 milliárd forint értékű eljárást idén júniusban azonban az utolsó pillanatban érvénytelenítették. A Kálmán Ernővel szövetkező építésziroda ajánlatát formai okokra hivatkozva meglepő módon eleve kizárták az eljárásból, a másik két ajánlattevőét pedig a hivatalos indoklás szerint azért, mert mindketten a kiírási összeg nagyjából duplájáért, 2 milliárd forintnál is drágábban vállalták volna a munkát.

Megoldják okosba'

A PM projektcége – egy újabb pályázati fiaskót megelőzve – információink szerint ez után három kiválasztott építészirodától kért be informális ajánlatokat a tervezésre, miközben a láthatóan alacsonyra szabott tervezési büdzsé mellett a feladatot az sem tette túl vonzóvá, hogy a világörökségi területeken zajló építkezéseket felügyelő Nemzetközi Műemlékvédelmi Hivatal (ICOMOS) képviselői tavaszi budapesti látogatásukkor aggályokat fogalmaztak meg a rekonstrukcióval kapcsolatban.

Miután a háttérben felkért irodák egyaránt túl magas árat adtak, a projektcég úgy döntött, hogy nem vacakol egy újabb közbeszerzéssel, hanem felvette státuszba az egyik felkért építésziroda, az Arch-Studio Kft. munkatársait. Ők így, a milliárdos közbeszerzés megkerülésével, a PM-TÉR6 alkalmazottaiként készítik el a megrendelő elvárásai szerinti – 1903-as eredetiekből kiinduló, azokat a kor műszaki elvárásainak megfelelően aktualizáló – terveket. A hitelesség érdekében az építészeknek, úgy tudjuk, több alkalommal művészet- és építészettörténészek tartottak előadásokat az épület és a Vár történetéről.

©

Vesztergom Ádám, az Arch-Studio ügyvezetője a hvg.hu-nak szerdán elismerte: valóban felvette őket a PM projektcége, a megbízásáról, az alkalmazásba vett munkatársak számáról és díjazásáról – illetve összességben semmi másról azonban nem volt hajlandó semmit mondani, hanem a TÉR6 ügyvezetőjéhez irányított bennünket. (Borbély Pált korábban magunktól is megkerestük, erről kicsit később.)

Az ügyvezető szavai mellett amúgy információnk helytállóságát bizonyítják a PM-TÉR6 friss cégnyilvántartási adata is: a cégnek Szentháromság téri székhelye és Hermina úti irodája mellett július 30-a óta egy új telephelye van, ami – hogy, hogy nem – pont megegyezik az Arch-Stúdió Bartók Béla úti irodájának címével.

Az építészszakma személyével és csapatával kapcsolatos fenntartásaira – miszerint a harmincnyolc éves „ismeretlen” építész és hasonló korú munkatársai helyett a világörökségi helyszínen lévő műemlék épület rekonstrukciója tapasztalt, speciális szaktudással bíró tervezőt igényelne – Vesztergom Ádám kérdésünkre azt mondta: neki, illetve az irodája többi munkatársának is van műemlék épületekkel kapcsolatos tapasztalata. Az ügyvezető egy Andrássy és egy Király utcai épületet említett, az Arch Studio honlapján felsorolt referenciák között azonban nem találtuk nyomát ezeknek.

Valamiből addig is élni kell...

2018 augusztus végén tehát ott tart az eredetileg 2017 végére befejezni tervezett építkezés ügye, hogy lassan talán elkezdik a tervezést. A PM-TÉR6 honlapjára feltöltött, három hete módosított 2018-as közbeszerzési terv reálisan már 2019 december végi átadással számol.

A fentiekben leírt tervezési kálvária a jogilag, pénzügyileg és építészetileg is két ütemre bontott felújításnak amúgy a második ütemét érinti, az állványozásból, bontási munkákból, utólagos falszigetelésből, szerkezetépítésből, tetőfedésből, és lényegében a külső homlokzat 1903-as terveken alapuló visszaállításából álló első ütem munkáit hamarosan megkezdhetik, az erre kiírt közbeszerzési eljárásban épp a napokban hirdettek eredményt. A 9,8 milliárdos munkát – aligha lep meg bárkit is – a miniszterelnök vejének egykori üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is építő West Hungária Bau (WHB) nyerte el.

©

A TÉR6 eddigi másfél éves működése mennyi közpénzt emésztett fel, csak becsülni lehet. A cég tavalyi beszámolója szerint 2017-ben 2,1 milliárd forintnyi támogatási előleget kapott a PM-től, amelyből 1,7 milliárd a rekonstrukció előkészítéséhez volt címezve, és durván négyszázmilliót fordítottak (kilenc hónap alatt) magának a projektcégnek a működtetésére. 8,2 milliót például iroda- és parkolóhelybérletre, nagyjából hatvanmilliót pedig különböző jogi-, pénzügyi-, közbeszerzési-, műemlékvédelmi-, örökségvédelmi és stratégiai tanácsadókra. Személyi kiadásokra a beszámoló szerint 130 millió forint ment el áprilistól decemberig, miközben a kft a beszámoló szerint az évben átlagosan csak 9,7 főt foglalkoztatott. Az idei bérköltség ez utóbbi alapján nagyjából megsaccolható: a cégnyilvántartás szerint idén májusban 23-an dolgoztak a projektcégben, de ebben még nincsenek benne a tervezési munkákra frissen felvett építészek.

A TÉR6 honlapjára feltöltött szervezeti adatokból az is kiderül, hogy a vezérigazgató 2017-ben havi 1,59 millió forintot kapott a munkájáért – miniszteri biztosként Borbély Pál bruttó 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre volt jogosult.

A projektcég munkavállalóinak számáról megkérdeztük természetesen magát a kft.-t is, a vezérigazgató azonban erre, illetve a tervezési munkákat érintő egyéb kérdéseinkre is nagyrészt elkerülő választ adott.

Az alkalmazottak számát firtató kérdésünkre Borbély Pál azt írta: a társaság személyi állománya az aktuális feladatok függvényében változik. Azt viszont elismerte, hogy „a rendkívül összetett rehabilitációs tervezési feladatot a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. szakemberei végzik el, és már nem írnak ki újabb tervpályázatot.

A felvetésünket, hogy a helyszínválasztásnál miért nem törekedtek rá, hogy a minisztérium összes dolgozóját egy helyütt lehessen elhelyezni, a vezérigazgató esztétikai érvvel szerelte le, eszerint

„Az épület építésekor a harmadik legjelentősebb középület volt, mely a kor kiemelkedő műemléki értékeit hordozta. A homlokzati rehabilitációval és az eredeti funkció mai kornak megfelelő kialakításával a nemzeti építőművészetünk jelentős, egyedi értékeket tartalmazó alkotása kerül megőrzésre és fenntartásra.”

Borbély Pál válaszában egy némileg meglepő mondat is akadt, miszerint „az 1904-től 1948-ig Pénzügyminisztériumként használt épületnek az utóbbi 70 év során nem találtak alkalmas, méltó és értékmegőrző funkciót”. Vagyis a Magyarság Háza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerinte nem volt az.

Mi minden lesz az (egyszer talán) elkészülő pénzügypalotában?

Bár a tervezési pályázat eredménytelen lett, a kiírásban szereplő kitűzés nem változott: „A cél a műemlék eredeti állapotának visszaállítása és értékeinek megtartása, a mai kor 'A' kategóriás iroda követelményeinek való megfeleltetéssel. Az épületnek rendelkeznie kell: reprezentatív terekkel, konferenciateremmel, tárgyalókkal, a dolgozók befogadásához szükséges mennyiségű és minőségű irodai terekkel, könyvtárral, irattárral és kiszolgáló helyiségekkel (teakonyhák, vizesblokkok, dolgozói étkezdék, büfék, raktárak.) Az 'A' kategóriás követelmények közül a projekt során elvárt igények: korszerű szellőztető- és fűtő/hűtő-rendszer, modern légkondicionálás, modern rejtett, de karbantartható elektromos és gépészeti kábelvezetés, 24 órás recepció és biztonsági szolgálat, jó megjelenésű, tágas előcsarnok, étterem, modern beléptető rendszer, szünetmentes áramellátás, nagy sebességű modern liftek, rugalmas válaszfalazás, jó hangszigetelésű fal- és födémszerkezetek, telken belüli parkolási lehetőség megoldása.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Levideóztuk az első havat a Normafán

Levideóztuk az első havat a Normafán

Mozart született tehetség volt, vagy valami más titka volt?

Mozart született tehetség volt, vagy valami más titka volt?

Sokaknál akadozik a Facebook

Sokaknál akadozik a Facebook

Vucic: Gruevszki Röszkénél lépett be Magyarországra

Vucic: Gruevszki Röszkénél lépett be Magyarországra

Bécsben örömmel várják a CEU-t

Bécsben örömmel várják a CEU-t

Zala megyét már beborította a hó – fotók

Zala megyét már beborította a hó – fotók