A világ országai összesen 1822 milliárd dollárt költöttek katonai kiadásokra 2018-ban – írja friss jelentésében a legnagyobb hadászati-gazdasági kutatóintézet, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI). Ez az összeg aktuális árfolyamon körülbelül 525 ezer milliárd forintot ér, vagyis a teljes magyar nemzetgazdaság úgy 13 évnyi össztermékét. 

De nem csak magyar léptékkel óriási ez az összeg: az egész Föld 2018-as GDP-jének 2,1 százalékának felelt meg, igaz, ez enyhe csökkenést jelent 2017-hez képest. A világ katonai költése azonban csak a világ GDP-jéhez képest lett kisebb, önmagában nem. Az előző évhez képest 2,6 százalékkal nőtt, a hidegháború vége utáni 1998-as mélyponthoz képest pedig már 76 százalékkal volt magasabb. 2018-ban a világ minden egyes lakosára átlagosan 239 dollárnyi (közel 70 ezer forintnyi) katonai kiadás jutott, 9 dollárnyival több, mint a megelőző évben.

A legtöbbet költő öt ország 2018-ban:

1. USA
2. Kína
3. Szaúd-Arábia
4. India
5. Franciaország

Moszkva kevesebbet költött a hadseregére

Fontos változás 2017-hez képest, hogy Oroszország 2006 óta először nem szerepel a legtöbbet költő öt ország között, 61,4 milliárd dolláros költéssel visszacsúszott a hatodik helyre. Oroszország nem csak helyezésben rontott, katonai kiadásai 3,5 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. Moszkva 2010-ben fogott komoly haderőfejlesztésbe, katonai kiadásai 2015-ig évről évre 4,9-16 százalék között nőttek. A SIPRI 2016-ban még a kiadások növekedését regisztrálta, de ez valójában csak orosz fegyvergyártó cégek felé fennálló tartozások (összesen 11,8 milliárd dollár értékben) kifizetésének volt köszönhető. A törlesztés nélkül a kiadások már 2016-ban is csökkentek volna. Más kérdés, hogy a 2018-as kiadás még mindig majdnem harmadával volt nagyobb a 2009-esnél.

Katonai parádéval ünneplik a leningrádi blokád áttörésének 75. évfordulóját Szentpéterváron 2019. január 27-én

MTI / EPA / Anatolij Malcev

Az orosz katonai kiadások lefaragásának egyik oka a modernizációs program kifutása lehet, de valószínűleg szerepet játszanak benne Moszkva költségvetésének nehézségei. Az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrása az energiahordozók (földgáz és kőolaj) exportja, amelyek ára jelentősen esett a világpiacon. Emellett Oroszország ellen a nyugati államok számtalan gazdasági szankciót vezettek be.

Vlagyimir Putyin elnök 2018 márciusi évértékelőjén több high-tech fegyver fejlesztéséről számolt be, beleértve egy „elfoghatatlan” hiperszonikus rakétáét, amely állítólag már 2022-ben hadrendbe állhat. Az orosz állam gyakorlatilag csak orosz gyártóktól vásárol fegyvereket, de az állami kiadáscsökkentés azért nem feltétlenül küldi padlóra ezeket a cégeket, ugyanis nem csak Moszkvának szállítanak.

Az orosz fegyverexport volumene jelentősen nőtt 2017-ről 2018-ra (az előző évi csökkenés után). Ennek közel felét légi járművek tették ki, de nagy szeletet képviseltek a légvédelmi rendszerek, rakéták, páncélozott járművek és hajók. Az orosz fegyverek legfontosabb piacai 2018-ban Kína, Algéria, India, Egyiptom, Irak voltak. A 2014–18 közti időszakban (is) Oroszország volt a világ második legnagyobb nehézfegyver-exportőre az USA után, bár a megelőző öt évhez képest az exportja 17 százalékkal csökkent, elsősorban India és Venezuela fegyvervásárlásainak visszaesése miatt. Ráadásul nőtt az orosz export lemaradása az amerikaitól, az USA exportja ugyanis 30 százalékkal nőtt.

Orbán nem fél Putyintól, de nyugati fegyvereket vesz

A világ régiói közül legnagyobb mértékben Közép-Európa katonai kiadásai nőttek, 2017-ről 2018-ra 12 százalékkal, a SIPRI szakértői szerint a növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban egyre jelentősebb katonai fenyegetést látnak Oroszországban. Közép-Európa messze legtöbbet költő országa Lengyelország, a közép-európai összkiadás 41 százalékát Varsó adta.

Oroszország jelenti a fő fenyegetést a Közép-Európa számára – mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter április 30-án, a lett külügyminiszterrel, Edgars Rinkevicsszel tartott találkozója után. Oroszország megítélésében a két tárcavezető egyetértett.

Magyarország katonai kiadásai közel 7 százalékkal nőttek, de régiós összehasonlításban így sem voltak jelentősek, a visegrádi országok közül számszerűen csak Szlovákia költött kevesebbet. Budapest hadászati kiadásai mind GDP-arányosan, mind az ország lakosságszámára vetítve alacsonyak voltak. Mindez persze várhatóan változni fog, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány tényleg belevágott a honvédség modernizálásába, illetve az ínséges évek során elvesztett képességek visszafejlesztésébe.

Leopard 2A7

AFP / Philipp Schulze

2019-ben rekordot dönt Magyarország katonai költségvetése, 513 milliárd forintot terveztek be ilyen célokra. Az utóbbi időben több, nagyon komoly fejlesztést jelentettek be: a honvédségnek 44 darab Leopard 2A7+ tankot vesznek a német Krauss-Maffei Wegmanntól, két tucat 155 milliméteres önjáró löveget, 20+16 Airbus harci helikoptert. Új légvédelmi rendszer beszerzését is tervezik, nagy valószínűséggel amerikai AMRAAM rakétákkal szerelt norvég NASAMS egységeket.

A Direkt36 információi szerint a magyar kormány rendkívül jelentős értékű védelmi beszerzésekről folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Az biztos, hogy Donald Trump amerikai elnök május 13-án fogadja Orbán Viktort, a beszerzések egy részéről ekkor várható bejelentés. A két kormány viszonya eddig korántsem volt felhőtlen, az amerikai külügy számtalanszor kritizálta Budapestet többek közt a CEU vegzálása, illetve a Pekinggel és Moszkvával ápolt jó viszony miatt. Eléggé nyilvánvaló, hogy a magyar kormányt külpolitikai megfontolások (is) vezetik, amikor eldönti, honnan, milyen fegyvereket szerez be – mondta a HVG-nek több szakértő.

A régió más országaival szemben a magyar kormány nem a Moszkva jelentette (vélt vagy valós) fenyegetés miatt vágott bele a honvédség modernizálásába. Legalábbis semmi jelét nem adja annak, hogy fenyegetésként tekintene Moszkvára, Vlagyimir Putyin elnök rendszeres vendég Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb április 27-én találkozott vele Pekingben, erről nem mulasztott el fényképeket megosztani Facebook-oldalán. És akkor nem beszéltünk az orosz hírszerzés trójai falovának tartott beruházási bank Budapestre költöztetéséről.

Közép-Európa katonai kiadásai azért jóval elmaradnak a nyugat-európai országokétól, amelyek az összeurópai kiadás háromnegyedét adták. A világ legtöbbet költő tíz országa közül három Nyugat-Európában található: Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország. Ráadásul az Európai Unió a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre, a világban bonyolított összexport 27 százalékát uniós országok adják. Franciaország a világ harmadik, Németország a negyedik legnagyobb exportőre.

Kóla, puska, sültkrumpli

A világ katonai szuperhatalma persze minden szempontból mind a mai napig az Egyesült Államok. Washington 649 milliárd dollárt költött 2018-ban, 4,6 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Ez fontos fejlemény, az amerikai katonai büdzsé ugyanis a megelőző hét évben csökkent. Az Obama-kormányok alatt a törvényhozáson belüli, illetve a Fehér Ház és a törvényhozás közti költségvetési viták eredményeképp a katonai büdzséből évről évre faragtak. Donald Trump ígéretet tett rá, hogy katonailag is újra „naggyá teszi” Amerikát, ebből legalábbis a katonai büdzsé növelését sikerült elérnie.

Kérdéses, a jövőben folytatódni fog-e ez a trend, 2019 eleje óta pártjának már nincs többsége a törvényhozás alsó házában. A Fehér Ház 2020-as költségvetési javaslatában 750 milliárd dolláros katonai kiadás szerepel (vagyis 100 milliárddal több a tavalyinál), ugyanakkor szinte minden más szövetségi intézménynek megszorítással kellene szembe néznie.

A 2018-as emelkedéssel együtt a hadászati kiadások szintje 19 százalékkal maradt el a 2010-es csúcstól. De még így is Washington kiadásai adták a világ összkiadásának 36 százalékát, az USA egymaga majdnem annyit költött a hadseregére, mint a sorban következő nyolc ország együttvéve.

Amellett, hogy az USA rengeteget költ a saját hadseregére, az Egyesült Államok (pontosabban az amerikai cégek) a világ legnagyobb fegyverexportőre. A világ teljes fegyverkivitelének 36 százalékát az USA adta a 2014-18 közti időszakban, a megelőző ötéves ciklushoz képest exportja 29 százalékkal nőtt – eközben a világátlag csak 7,8 százalékkal, és mint említettük, nőtt a különbség a második helyezett Oroszországhoz képest.

Amerikai cégek legalább 98 országba adtak el nehézfegyvereket öt év alatt, a fegyverek közt harci repülőket, cirkálórakétákat, ballisztikus rakétákat, precíziós bombákat. A legfrissebb, 2017-es adatok szerint a világ három legnagyobb fegyvergyártó cége mind amerikai (a Lockheed Martin, a Boeing és a Raytheon), az első hatba egyetlen nem amerikai fért be, a brit BAE Systems.

Az amerikai fegyverexport több mint fele a háborúk szabdalta Közel-Keletre ment 2014-18 között.

Kína 25 év alatt megtízszerezte katonai kiadásait

Az itt található országok fegyverimportja 87 százalékkal nőtt a megelőző öt évhez képest, és nem csak az amerikai fegyverek, de a brit és francia eszközök is rendkívül keresettek. Szaúd-Arábia importja majdnem megháromszorozódott, ezzel az Öböl-ország lett a világ legnagyobb importőre. Több mint háromszorosára nőtt Egyiptom importja, Izraelé majdnem megnégyszereződött, Kataré szintén a háromszorosára nőtt.

A nagy régiók közül Ázsia és Óceánia vették meg a legtöbb nehézfegyvert, a teljes világimport 40 százaléka ide ment, még a megelőző öt évhez képest mért 6,7 százalékos csökkenés után is. Persze ezt a régiót olyan, keményen fegyverkező országok erősítik, mint India, Ausztrália és Kína.

Kína importja csökkent, mivel az ország egyre inkább saját fegyverekkel látja el magát, de még ezzel együtt is a világ hatodik legnagyobb fegyverbeszerzője. A kínai fegyveripar fejlődését jelzi, hogy a 2014-18 közti időszakban az ázsiai ország volt a világ ötödik legnagyobb exportőre. Igaz, a kínai fegyverkivitel növekedése jelentősen lassult: 2004-08 és 2009-13 között 195 százalékkal nőtt, a következő ötéves időszakra már csak 2,7 százalékkal.

A kínai állam katonai kiadásai 24 éve töretlenül nőnek, 2018-ban elérték a 250 milliárd dollárt, az 1994-es szint tízszeresét. A 2018-as növekedés azonban relatíve alacsony volt, csak 5 százalék: Peking a kínai GDP növekedési ütemének megfelelően növeli katonai kiadásait, így ahogy a kínai gazdaság egyre lassabban nő, a katonai kiadások növelését is visszafogják.