Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi lesz azokkal, akik nem? Sokan tartoznak ide: a rosszul fizetett munkások, a munkanélküliek vagy akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak. Ők tele vannak adóssággal, nincsenek tartalékaik, és a perspektíváik is szomorúak – véli a szakértő.
A Wall Street szárnyaló árfolyamaiból ugyanis ők egyáltalán nem profitálnak. Amerika szegényebb felének mindössze a részvények összértékének a 0,7 százaléka jut, közben viszont a legfelső 10 százalék birtokolja a részvény vagyon 87,2 százalékát, a legfelső 1 százalék pedig az 51,8 százalékát. Nem csoda, hogy az USA 50 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a lakosság szegényebbik felének, azaz 165 millió embernek a pénzével.
Hitelválság jöhet
Évtizedeken át ezt a problémát úgy oldották meg, hogy Amerika szegényebb része eladósodott. 2008-ban ez a buborék durrant ki – emlékeztet Nouriel Roubini, aki azt a válságot is előre megjósolta.
Most szerinte hasonló krízis készülődik, többek közt azért, mert a szegényebb rétegek különböző alkalmazásokkal forgatják a pénzüket a tőzsdén. Erről szól a "bitcoin buli" és a "GameStop narratíva" – hangsúlyozza az amerikai közgazdász, aki nemes egyszerűséggel shitcoin-nak (szar pénznek) nevezi a kriptovalutákat.
Azért veszélyes ez, mert a kisemberek úgy érezhetik: nem munkával kell pénzt keresni, hanem szerencsés tőzsdei műveletekkel. Csakhogy az értéktelen részvények egynapos kereskedésével szerzett pénzek pillanatok alatt elúszhatnak, és adósságba kergethetik a tőzsdéző rétegeket.
Súlyosbítja a helyzetet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzpolitikája, amely önti a pénzt a piacra. Egyre többen bírálják ezt, mondván, hogy emiatt előbb vagy utóbb megindul a kamatlábemelés. Ez pedig előrevetíti a nagy tőzsdei korrekció lehetőségét. Szerinte a tőzsdei buborék jelei szemmel láthatóak: olyanok, mint az 1929-es és a 2000-es válság előtt voltak.
Ilyen körülmények között a Fed minden bizonnyal aggódik, hogy a piac azonnal összeomlana, ha megszüntetné a mennyiségi lazítást. Csakhogy így tovább növekszik az eladósodás: a magánvállalkozók éppúgy, mint az állam, új hiteleket vesznek fel, és ez végképp megakadályozza azt, hogy normalizálódjon a helyzet a pénzpiacon. Középtávon pedig érkezhet a stagfláció, amikor csak az árak nőnek, a gazdaság pedig alig – jósolja Nouriel Roubini.
Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárdos támogató csomagja elvben nagy segítség lehetne a szegényebb rétegeknek, de Roubini szerint ők annyira úsznak máris az adósságban, hogy a nekik jutó összeg legfeljebb az egyharmadát költik majd el a piacon. A többit a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
Problémát jelent még, hogy a vírusválságnak sincs még vége, és senki sem tudja, hogy hány kis- és közepes vállalkozás éli túl ezt a nehéz időszakot, ami rengeteg munkahely jövőjét teszi bizonytalanná.
