Szijjártó Péter: Aki Magyarországra jön, hozzon magával még egy munkahelyet!
A kormány megemeli az egy cégnél alkalmazható külföldiek kvótáját. Hivatalosan azért, hogy a külföldi cégek több munkahelyet hozzanak, ami a magyar munkavállalóknak is jó. Valójában a magyar gazdaságban egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. Az idegengyűlöletből önidentitást építő kormánypártnak azonban nehéz felvállalnia, hogy az országnak szüksége van migránsokra.
Azért, hogy minél több magyarnak jusson munkahely, 10-ről 20 százalékra emeli a kormány azt a kvótát, ameddig külföldi (azaz harmadik országbeli, EU-n kívüli) munkavállalókat alkalmazhatnak a külföldi cégek Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a nemzetközi „beruházási verseny” megnyerése érdekében hozott kormánydöntések közt.
Első hallásra feszül némi ellentmondás aközött, hogy a kormány több unión kívüli állampolgár foglalkoztatását engedi, és aközött, hogy ettől több hazai állampolgárnak jutna munkahely. A logika a döntés mögött Szijjártó szerint az, hogy ha ezt nem lépik meg, akkor nem jönnek Magyarországra a külföldi vállalatok.
A munkanélküliség alacsony
Ezzel az érveléssel kapcsolatban azért érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon egyáltalán nem magas a munkanélküliség, sőt a magyar munkaerőpiac uniós összehasonlításban nagyon jól vészelte át a járványválságot. Az persze már más lapra tartozik, hogy ezért milyen árat fizettek a vállalkozások és a munkavállalók – a kormány ugyanis más országokhoz képest alig támogatta a munkahelyek megtartását, ugyanakkor a jegybankkal egyetemben erősen ösztönözte mind a vállalati, mind a lakossági hitelfelvételeket.
A legfrissebb adatok szerint 2021 májusában a munkanélküliek száma 189 ezer fő volt, ami 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát ad ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliségi ráta a járvány alakulásával párhuzamosan az év első hónapjaiban volt csúcson, aztán az oltások elindulásával és a gazdasági újraindulással párhuzamosan csökkenni kezdett.
A teljes foglalkoztatottság (a 3 százalékos munkanélküliséget már annak szokás tekinteni) továbbra is közép távon elérhető cél, így kérdéses, hogy egyáltalán szüksége van-e még a magyar gazdaságnak plusz munkahelyekre. Azzal együtt, hogy jobb minőségű, vagyis magasabb képzettséget igénylő, magasabb fizetést kínáló munkahelyre mindig szükség van. És azzal együtt, hogy az országban nagy különbségeket mutat a munkanélküliség mértéke. Miközben a keleti országrész egyes területein továbbra is jelentős, a középső és a nyugati országrészekben pedig elhanyagolható, a fővárosban lényegében nincs.
Munkaerőhiány van
Sőt, Magyarországon már elég rég munkaerőhiányról lehet beszélni – bár ennek mértéke megint csak szektoronként és földrajzi területenként eltérő. Erősen munkaerőhiányos terület például a zöldség- és gyümölcstermesztés. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Hozzátette, körülbelül 15-25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség.
Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.
Vagyis nem több munkahelyre van szükség, inkább több munkavállalóra. Osztódni még a magyarok sem tudnak, a hiányzó munkaerőt külföldről kell importálni. És mivel a magyar fizetések (különösen a fizetési létra alján) uniós összehasonlításban enyhén szólva nem versenyképesek, leginkább Magyarországnál szegényebb harmadik országokból, ami a régióban elsősorban Ukrajnát és Szerbiát jelenti. Bár a mezőgazdaság esetében Apáti Ferenc szerint a magyar agrárium a külföldi vendégmunkások számára sem alternatíva, az ukrán és a román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát.
Jó migránsok, rossz migránsok
A magyar kormány elég pikáns helyzetben van – ahogy azt a Szijjártó Péter által hányt logikai bukfencek is jelzik –, ugyanis miközben a gazdaságnak külföldi munkaerőre van szüksége, a Fidesz identitásának központi eleme az idegenellenesség. Szijjártó főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök olyanokat mond, hogy keményítené álláspontját, két évig semmiféle migrációt nem engedne, „a migráció eleve filozófiailag rossz dolog, nincs jó migráció, csak rossz migráció van”, továbbá „az a jó dolog, ha mindenki ott boldogul, ahová született”.
A külföldiek magyarországi munkavállalása persze az esetek nagy részében nem teljes migráció, mivel az itt dolgozó emberek nem maradnak huzamosabb ideig, sőt ilyesmit nem is terveznek. Amiben a bürokratikus akadályokon túl minden bizonnyal szerepe van a kormány által fűtött idegenellenes légkörnek.
A nem EU-s munkavállalók Magyarországon helyzetüktől, megbízásuk típusától vagy a munkáltatóikkal fennálló sajátos jogviszonyuktól függetlenül úgy tűnik, hogy jogi és életmódbeli „buborékban” élnek – erre a következtetésre jutott a Folyamatos ideiglenesség. Migráns munkavállalók helyzete Magyarországon című 2020-as tanulmány, amely a Friedrich Eber Stiftung és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület támogatásával készült. Az elemzés szerint a külföldi munkavállalók ezen a buborékon belül legtöbbször jól érzik magukat, de az ebből a státuszból való kilépés lehetőségei nagyon korlátozottak. Ezek a határok – mint például a munkaerőkölcsönző cégtől való jogi függőség – megakadályozzák őket abban, hogy tágabban értelmezett érdekeiket kövessék. Ez megakadályozza a munkavállalókat abban is, hogy hosszabb távon kialakítsák karrierkapcsolataikat a magyar gazdasággal. Éppen ellenkezőleg, a társadalmi integráció hiánya, sőt az elszigeteltség erősíti az EU-n kívüli munkavállalók azon érzését, hogy Magyarország átmeneti állomás (nem hosszabb, mint a kétéves munkavállalási engedély), ami javíthatja nemzetközi munkaerő-piaci helyzetüket.
Jönnek az ázsiai akkumulátorszakik
És hogy kik jönnek elsősorban Magyarországra? Az elemzés szerint míg az 1990-es és 2000-es években a legjelentősebb bevándorló csoportot romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai magyarok alkották, jelenleg megnövekedett a nem európai harmadik országbeli (főleg ázsiai) származásúak aránya. A kutatás azt mutatja, hogy az elsősorban Ukrajnából és Szerbiából érkező szakképzetlen munkavállalók aktuálisan emelkedő száma mellett létezik egy magasan képzett munkavállalókból álló népességi csoport is, mely főleg Ázsiából érkezik.
Ez vélhetően nem független attól, hogy az elmúlt években több ázsiai cég nyitott gyártóegységet Magyarországon, főleg akkumulátorgyárat, illetve ahhoz kapcsolódó üzemet. Az ázsiai akkumulátoripar betelepülése pedig még messze nem állt meg, például még majd csak most kezd az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházása keretében új egységet építeni a dél-korei SK Innovation. Olyannyira nem, hogy vélhetően a magyar munkaerőpiac tartalékai immár kimerülőben vannak (ha ugyan ki nem merültek már), ami az akkumulátoriparban gyorsan bevethető szakmunkásokat illeti.
Mivel a harmadik országbeli munkavállalóknak munkavállalási engedélyre vagy legalábbis bejelentésre van szükségük, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ) pontos adatai vannak arról, pontosan kik, hol és mit dolgoznak Magyarországon. Az NFSZ nyilvános adatbázisában, illetve jelentésében a legfrissebb számok 2019-esek.
Egyre több ázsiai kap munkavállalási engedélyt
2019-ben összesen 14 234 munkavállalási engedélyt adtak ki (összevont tartózkodási és munkavállalási, valamint nem összevont munkavállalási engedély összesen). Szezonális engedélyt 2018-hoz hasonlóan 2019-ben sem adtak ki. Ennek fő oka, hogy a 90 napot nem meghaladó szezonális jellegű foglalkoztatáshoz már nem szükséges engedély, ebben az esetben a külföldi állampolgárt elég bejelenteni a munkaügyi szervezet lokális szervezeténél. Az engedélyek nagy részét, 11,8 ezret Európán kívüli nem uniós országok polgárainak adták ki. A nem EU-s szomszédos országok esetében az alacsony létszám annak köszönhető, hogy a kormány bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezi a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is.
Jelentős mértékben nőtt az évek óta jelentős számban érkező kínai, indiai, török és koszovói foglalkoztatottak létszáma 2019-ben. Ezzel együtt pár ezer emberről van szó: a lista élén Vietnam áll, onnan 1776-an kaptak munkavállalási engedélyt.
2019-ben a kiadott engedélyek száma az ország gazdasága szempontjából a legerősebb régióba, a Közép-Magyarországi térségbe koncentrálódott. Az összes engedély 62,7 százalékát itt adták ki, azon belül is a legtöbbet (az összes kiadott engedély felét) Budapesten.
A kiadott engedélyeket a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az engedélyek döntő többsége a feldolgozóipar (25,4 százalék), a kereskedelem, gépjárműjavítás (14,4 százalék), a szálláshely, vendéglátás (10,5 százalék) és az információ kommunikáció (8,2 százalék) területén került kibocsátásra. Ez a négy gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok közel felét, 44,1 százalékát. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva a 2019-ben kiadott engedélyeket megállapítható, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (39,1 százalék), a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (14,5 százalék), és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (13,7 százalék) körében oszlott meg a munkavállalási engedélyek több mint 67,3 százaléka. A korcsoportok körében a 25-34 éves (44,1 százalék) és a 35-44 éves (23,1) kohorsz esetében adták ki a legtöbb engedélyt.
A bejelentések körében magasan vezetnek az ukránok
Vannak olyan külföldiek, akik esetében nincs szükség munkavállalási engedélyre, csak bejelentésre. Ilyen feltételek mellett uniós országok állampolgárait, továbbá bizonyos speciális jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárokat lehet foglalkoztatni. A munkáltatók 2019. évben összesen 41 335 külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az említett kormányrendelet szerinti szomszédos harmadik országbeli munkavállalót jelentettek be.
Az Európai Unió területéről 2019-ben érkezett munkavállalók száma az összes bejelentett munkavállaló 12,7 százalékát tette ki. A szomszédos nem EU-s országokból (Ukrajna, Szerbia) bejelentett állampolgárok adták a bejelentett munkavállalók 70,5 százalékát.
2019-ben, akárcsak korábban, a Közép-Magyarországi régióban jelentették be a legtöbb külföldi munkavállalót, a bejelentések közel fele itt történt (44,8 százalék), a régión belül Budapest volt a meghatározó (31,6 százalék).
A foglalkoztatók által bejelentett állampolgárok nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatánál az látható, hogy a munkavállalók 73,1 százaléka évek óta négy fő ágban fordul elő. Ezek az ágak: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (41,2 százalék), az építőipar (14,9 százalék), a feldolgozóipar (9,3 százalék), az építőipar és az információ, kommunikáció (7,7 százalék).
(Kiemelt kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Bosch Automotive Steering Kft. beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. július 16-án)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
