Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
4,6 százalékos volt az infláció júliusban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez még mindig jóval magasabb, mint az elmúlt nyolc és fél évben szinte bármikor, de az előző néhány hónaphoz képest már így is csökkenést jelent. A mostani adatközlés azt követte, hogy áprilisban és májusban is több mint nyolcéves rekordot jelentő szinten, 5,1 százalékon állt a mutató, majd minden várakozásra rácáfolva júniusra 5,3 százalékosra nőtt. Ezeknél magasabb utoljára 2012 októberében volt az infláció. A mostani lassulás azt is jelenti, hogy hosszabb idő után először újra valószínűleg nem a magyar lesz az EU legnagyobb inflációja, az előzetes adatok alapján a lengyel drágulás megelőzi a mienket. A maginfláció, vagyis az egyszeri és külső hatások nélkül számolt mutató 3,6 százalékosra csökkent.
Mióta a tavasszal először lett nyilvánvaló, hogy beavatkozás nélkül veszélybe kerül a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos (plusz-mínusz 1 százalék) inflációs célja, a jegybank igencsak aktívan lépett fel – ezért is volt meglepetés, hogy egy hónapja ilyenkor még nem látszott semmilyen eredmény. Az MNB kamatemelésbe kezdett, 0,6-ról előbb 0,9, majd 1,2 százalékosra emelte az alapkamatot, a pénzpumpa lassításával pedig szintén a szigort erősíti. Úgy tűnik, az első néhány lépés önmagában még nem volt elég a sikerhez, azóta viszont már elég idő eltelt, ezért is várhattuk kíváncsian, milyen inflációs adatot látunk most. Az is igaz, hogy a monetáris szigorítás közben a jegybank és a kormány politikája részben szembekerült egymással: Matolcsy György MNB-elnök és a nemzeti bank más vezetői is rendkívül gyakran elmondják, hogy hűteni kellene a gazdaságot, nem tovább fűteni az állami költekezéssel, erre a Pénzügyminisztérium nem igazán nyitott. Azt mindenesetre már korábban közölte a jegybank, hogy addig szigorít, amíg nem térünk vissza az inflációs célhoz – a mostani adat alapján úgy tűnik, hogy már legalább irányba állt a mutató, de még van mit tenni, hogy legalább 4 százalék alá csökkenjen.
Az infláció a következőképp állt össze:
Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal nőtt. Sok terméknél ennél jóval nagyobb drágulást mértek, a rekorder étolaj ára például 27,5 százalékkal nőtt, de a baromfihús 7,7, a margarin 8, a liszt 7,2 százalékos drágulása is sokakat érint rosszul. Ráadásul az sem ússza meg olcsón, aki nem maga készíti el az ételt: a munkahelyi étkezés ára 8,4, a büféáruké 7,3 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek drágulásának átlagát az húzta le leginkább, hogy a sertéshús most 2,6, a szalámi 1,4 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, a párizsi ára pedig csak 1, a marhahúsé 2,1, a tejtermékeké 2 százalékkal nőtt.
A zöldségek, gyümölcsök is csupán 1,3 százalékkal drágábbak, mint 2020 júniusában, de itt látványosan kettévált az árak változásának iránya: a friss magyar gyümölcsök ára 7,4, a krumplié 6 százalékkal van a tavaly júniusi alatt, minden más viszont nagyon drágul, a csúcsán a friss zöldséggel, amely most 13,4 százalékkal többe kerül, mint egy éve.
A dohányáruknál 18,1 százalékos drágulást mértek, így amikor a KSH együtt számolja a szeszes italok és a dohányáruk árának változását, 11,1 százalékos átlagos áremelkedést kaptak eredményként.
A szolgáltatások csak 2,9 százalékkal drágultak. Ezen belül látványosan nagyot a lakásjavítás és lakáskarbantartás ára ugrott, 11,3 százalékos az áremelkedés ott – úgy tűnik, azzal, hogy a kormány sok támogatást ad a lakásfelújításra, az erre fordítható pluszpénz nagy része beépül az árakba. A belföldi nyaralás 5,7 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a külföldi pedig 12,6-tal. Hogy a csoportban mért átlagos drágulás mégis sokkal kisebb ennél, azt nagyrészt az magyarázza, hogy sok szolgáltatás árát legalább részben az állam vagy az önkormányzat határozza meg – mint például a víz vagy a szemétszállítás díját, a helyi tömegközlekedés árát.
Az „egyéb cikkek” elnevezésű csoportban 8,6 százalékos az áremelkedés – jól látszik, hogy bár a csoport neve első ránézésre semmitmondó, valójában ez húzta fel az árakat.
Itt is megjelenik az, hogy a lakásfelújítás drága: az ehhez szükséges szerszámokat és felszereléseket itt számolják el, 11,9 százalékos volt az áremelkedés. De ezen a csoporton belül változatlanul a járműüzemanyagok ára nőtt a leginkább, 19,8 százalékkal drágább a benzin és a gázolaj most, mint egy évvel korábban.
A tartós fogyasztási cikkek ára 3,8 százalékkal lett magasabb. Ezen belül az új személygépkocsik 7,5 százalékkal kerülnek többe most, mint egy éve. A használt autók ehhez képest 0,4 százalékkal olcsóbbak a 2020. júniusinál. A közlekedésben a legnagyobb, 10,7 százalékos drágulás a járvány alatt megugrott kereslet hatására a kerékpároké. Szintén itt szerepel az, hogy a szobabútorok 10,7, a konyhai és egyéb bútorok 8,4 százalékkal kerülnek többe most, mint 2020 júliusában – azaz ennél a csoportnál is a lakáskarbantartás áremelkedésével találkozunk. A tartós fogyasztási cikkeken belül a számítógép, fényképezőgép, telefon trió húzta lefelé az átlagot, ezek 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek, de tévét is csak 0,3 százalékkal drágábban lehet venni, mint egy éve.
Az infláció része ezen kívül még a háztartási energia, de mivel itt a legtöbb termék hatósági áras, és nem változik, a szén és a palackos gáz drágulása az átlagot csak 0,4 százalékkal húzta fel. Szintén alig mozdult, 0,2 százalékkal csökkent a ruhák átlagára.
Az enyhülés némileg erősebb volt a piaci várakozáshoz képest, ugyanakkor aligha dőlhetünk hátra, hiszen a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, és havi alapon továbbra is jelentős, 0,5 százalékos általános áremelkedést mért a KSH
– írta Virovácz Péter, az ING elemzője. Úgy látja: „annak ellenére, hogy a július enyhülést hozott az inflációs mutatóban, az továbbra is jelentősen felülmúlja az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejét is (4,6% vs 4,3%). Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában. Ennek fényében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne.”
