Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
30 bázisponttal 1,2 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács, az összes többi meghatározó kamatot szintén 30 bázisponttal emelték. Az egynapos betét kamata így -0,05 százalékról 0,25 százalékra nőtt, ezzel az összes fontos kamatkondíció kilépett a negatív tartományból. Az elemzők és a piac 15-30 bázispontos emelést vártak, vagyis az emelés a várt sáv tetején van.
A jegybank júniusban kezdett kamatemelési és monetáris szigorítási ciklusba. Matolcsy György elnök már akkor elárulta, hogy a kamatemelési ciklus havi periodicitású lesz (legalábbis havonta megvizsgálja a Monetáris Tanács, indokolt-e újabb emelés), a nagy kérdés már csak az volt, hogy mekkora lépésekben fognak haladni. Virág Barnabás alelnök a Világgazdaságnak adott interjújában később azt nyilatkozta, hogy az emelési mértékeket illetően a júliusi döntés lesz irányadó.
Az első, júniusi emelés az alapkamatot illetően jelentős volt, hiszen annak mértéke egy nagy lépésben 0,6 százalékról 0,9 százalékra nőtt. Azonban az egyhetes betéti eszköz kamata 0,75 százalékon állt, így az volt a meghatározó. Az eszközt a jegybank 2020 tavaszán élesítette, minden csütörtökön tartott tendereken határozták meg, a pénzintézetek mennyi pénzt parkoltathatnak (az alapkamatnál magasabb kamattal) a jegybanknál. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az első alapkamat-emeléssel egyidejűleg az alapkamat szintjéhez kötöttek, a tényleges kamatemelés mértéke így csak 15 bázispontnyi volt.
Elszabadult az infláció
A Monetáris Tanács döntései szempontjából meghatározó makrogazdasági folyamatok nem alakultak kedvezően az első kamatemelés után, így a Monetáris Tanácsnak a második emeléssel jeleznie kellett, hogy elkötelezett a szigorítási ciklus határozott folytatása mellett.
A KSH július 8-án hozta nyilvánosságra a júniusi inflációs adatot, a legpesszimistább előrejelzések bizonyultak igaznak, még a korábbi, közel kilencéves rekordot jelentő szintről is tovább nőtt az infláció 5,3 százalékra. A jegybankot ugyan nem a jelen érdekli, célja középtávon a 3 százalékos célon (plusz-mínusz egy százalék) tartani az inflációt, azonban az előrejelzések szerint ehhez is szigorításra – méghozzá jelentős szigorításra – van szükség.
Ráadásul a forint is gyengült, az euróval szembeni árfolyam július 26-án meghaladta a 360 forintot. A jegybanknak elvileg nincs árfolyamcélja, a forint árfolyamával nem foglalkozik, gyakorlatilag a gyenge forint megdrágítja az importot, hiszen euróban adott árú termék, nyersanyag stb. az importőrnek több forintjába kerül, ha csak több forint ér ugyanannyi eurót. Az importőrök az árfolyamveszteséget egy ideig benyelik, de aztán elkezdik beépíteni az áraikba, a drágulás pedig végül eljut a fogyasztói árakba, és inflációt generál – amit a jegybank kordában akar tartani.
A kormány csak nyomja a gázt
Közben nyilvánvalóvá vált – vagyis még nyilvánvalóbbá – hogy a kormány nem kívánja a maga fiskális politikájával támogatni a jegybank monetáris politikáját, az infláció kordába szorításáért indított küzdelmét. Egy ideje Matolcsy György rendszeresen kritizálja a kormányt, főként azért, mert az továbbra is önti a pénzt a gazdaságra (sőt még 2022-ben is ezt tervezi folytatni). A hivatalos kommunikáció szerint azért, mert a kormány szerint élénkítésre, a gazdaság újraindítására van és lesz szükség. Azért nehéz nem észrevenni azt sem, hogy 2022 tavaszán országgyűlési választás lesz, a kormány pedig választási osztogatásba kezdett.
A jegybank szerint a költekezéssel a kormány fokozza az inflációs nyomást, illetve túlfűti a gazdaságot, felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyokat (amivel egyébként még tovább gerjeszti az inflációt). Mindenesetre a kormányzati nyilatkozatok alapján a jegybanknak arra kell berendezkednie, hogy a fiskális politika növelni fogja az inflációs nyomást középtávon – miközben a jegybank 2022 közepére el akarja érni az inflációs célt.
Az indoklás fontos lesz
A mostani kamatdöntés mellett nagyon fontos lesz a jegybank ahhoz fűzött indoklása, amit egy órával a döntés bejelentése után szoktak nyilvánosságra hozni. Az előzetes bejelentés szerint az indoklás kapcsán tájékoztatót tart Virág Barnabás alelnök.
A jegybank nem ígérte, hogy Matolcsy György beszélni fog, de ez a jelenlegi helyzetben nem lenne meglepő.
