A jegybank Monetáris Tanácsa november 30-án kiszélesítette és aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót – írják az ülésről szóló beszámolóban.

A folyosó alja, az egynapos jegybanki betét kamata 1,15 százalékról 1,6 százalékra emelkedett (vagyis 45 bázisponttal nőtt). A kamatfolyosó teteje, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 3,05 százalékról 4,1 százalékra emelkedett (vagyis 105 bázisponttal nőtt).

A kamatfolyosó kiszélesítésére azért volt szükség, mert a jegybank november 25-én 2,9 százalékra emelte az egyhetes betét kamatát (amely jelenleg az irányadó ráta) – vagyis majdnem a kamatfolyosó tetejéig, már alig maradt tér további kamatemelésre.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács november 16-a, keddi kamatdöntése után jelentette be, hogy a jegybank visszatér ahhoz a korábbi gyakorlatához, hogy elválasztja egymástól az (épp 2,1 százalékosra emelt) alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamatának mértékét. Virág Barnabás magyarázata szerint a következő negyedévekben szükség lesz gyors és rugalmas reakciókra, ezt a szerepet fogja betölteni az alapkamattól ismét elválasztott egyhetes betét. Maga a kamatemelési ciklus havi rendszerességgel folytatódik, egyelőre a gyorsabb, 30 bázispontos ütemmel. A Monetáris Tanács úgy látja, hosszú, lassú, kiszámítható kamatemelési ciklusra van szükség.

Az egyhetes betét azt jelenti, hogy a pénzintézetek ekkora kamattal parkoltathatják a pénzüket egy hétig az MNB-ben. A jegybank minden csütörtökön tart egyhetes betéti tendert, ekkor határozzák meg, arra a hétre mekkora lesz a kamat, illetve mekkora összegben fogadnak be betéteket. Eddig mindig a teljes felajánlott összeget befogadták, ebben nem várható változás.

A 16-ai kamatdöntés után a jegybank elismerte, hogy az infláció a vártnál jobban elszállt, és előre láthatóan tartósan magas lesz, valószínűleg még 2022 végére sem tér vissza a jegybanki cél (3 százalék) közelébe. A kamatfolyosó szélesítéséhez mellékelt közleményben a jegybank azt írta, „az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy a jegybank számára elegendő mozgástér álljon rendelkezésre, biztosítva a gyorsan változó környezetből fakadó kockázatok hatékony kezelését.”