Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar felnőttek 25 százaléka vallja azt, hogy nem teljesen független anyagilag a szüleitől, a magas arány fő tényezője, hogy a 18–39 éves korosztálynak több mint fele van ebben a helyzetben saját értékelése szerint – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár által megrendelt, az MTI-hez is eljuttatott kutatásból.
A Magyar Target-Pulzus Média Kutató 1157 megkérdezett körében májusban elvégzett reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a 18–39 éves korosztályban 9 százalék még teljes mértékben a szülei támogatásától függ, további 9 százalék rendszeresen kap támogatást szüleitől. Ezen felül 12 százalék ugyan nem független a szülőktől, de szeretne azzá válni. További 20 százalék azok aránya, aki csak nagyobb kiadások esetén számít támogatásra a szüleitől. A korcsoportban csupán 45 százalék tartja teljesen függetlennek magát.
Míg a 18 év feletti teljes lakosság 67 százaléka tartja magát teljesen önállónak anyagi szempontból, ez a községekben élők körében csak 60 százalék. A megyeszékhelyen élők között 75, a fővárosiaknál 72, a más városokban élőknél 68 százalék ez az arány.
A felmérésből kiderült az is, hogy a teljes mértékben szülői segítségre szorulók és a rendszeresen támogatást kapók aránya a falvakban 10 százalék, míg Budapesten, a megyeszékhelyeken és városokban 7 százalék.
A kutatók vizsgálták azt is, hogy milyen élethelyzetben fordulnak anyagi segítségért az emberek rokonaikhoz. A legtöbben (61 százalék) csak vészhelyzetben tennék ezt, 10 százalék viszont sosem. A segítségkérést indokló élethelyzetek között 36 százalék jelölte meg az orvosi beavatkozásokat, 30 százalék a lakásvásárlást, és csak 14 százalék a gyermeknevelést, 8 százalék a mindennapi költéseket, 2 százalék a szórakozást.
