szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A felmérésből kiderült az is, hogy a teljes mértékben szülői segítségre szorulók és a rendszeresen támogatást kapók aránya a falvakban 10 százalék, míg Budapesten, a megyeszékhelyeken és városokban 7 százalék.

A magyar felnőttek 25 százaléka vallja azt, hogy nem teljesen független anyagilag a szüleitől, a magas arány fő tényezője, hogy a 18–39 éves korosztálynak több mint fele van ebben a helyzetben saját értékelése szerint – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár által megrendelt, az MTI-hez is eljuttatott kutatásból.

A Magyar Target-Pulzus Média Kutató 1157 megkérdezett körében májusban elvégzett reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a 18–39 éves korosztályban 9 százalék még teljes mértékben a szülei támogatásától függ, további 9 százalék rendszeresen kap támogatást szüleitől. Ezen felül 12 százalék ugyan nem független a szülőktől, de szeretne azzá válni. További 20 százalék azok aránya, aki csak nagyobb kiadások esetén számít támogatásra a szüleitől. A korcsoportban csupán 45 százalék tartja teljesen függetlennek magát.

Míg a 18 év feletti teljes lakosság 67 százaléka tartja magát teljesen önállónak anyagi szempontból, ez a községekben élők körében csak 60 százalék. A megyeszékhelyen élők között 75, a fővárosiaknál 72, a más városokban élőknél 68 százalék ez az arány.

A felmérésből kiderült az is, hogy a teljes mértékben szülői segítségre szorulók és a rendszeresen támogatást kapók aránya a falvakban 10 százalék, míg Budapesten, a megyeszékhelyeken és városokban 7 százalék.

A kutatók vizsgálták azt is, hogy milyen élethelyzetben fordulnak anyagi segítségért az emberek rokonaikhoz. A legtöbben (61 százalék) csak vészhelyzetben tennék ezt, 10 százalék viszont sosem. A segítségkérést indokló élethelyzetek között 36 százalék jelölte meg az orvosi beavatkozásokat, 30 százalék a lakásvásárlást, és csak 14 százalék a gyermeknevelést, 8 százalék a mindennapi költéseket, 2 százalék a szórakozást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG HVG Hetilap

Mamahotel

A koronavírus-járvány nemcsak a budapesti lakások bérleti díjaira gyakorolt sokkszerű hatást, hanem a bérlők életkor szerinti összetételét is jelentősen befolyásolta – írja közleményében a Rentingo.com. A bérbeadási platform több mint 30 ezer fővárosi bérlő adatai alapján számol be arról, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megugrott azoknak a fiataloknak a száma, akik saját bérlemény helyett továbbra is a szülőkkel egy háztartásban élnek. Míg 2019-ben a bérlők 56 százaléka a 18–25 évesek közül került ki, 2021-re 35 százalékra csökkent e korosztály aránya – állapítják meg. A 30–50 éves bérlők aránya eközben a járvány előtti 21 százalékról 35 százalékra emelkedett. A Rentingo azt feltételezi, ők azok közé tartoznak, akik az ingatlanárak emelkedése, a munkájuk elvesztése és egyéb tényezők miatt nehezen jutottak saját lakáshoz.