A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Még fel sem ocsúdtak a napelemes vállalkozók és a napelem felszerelését tervezők a múlt heti kormányzati döntés után – gyakorlatilag értelmetlenné válnak a napelemes beruházások a szakma szerint –, amikor a mostani hét kezdetén azt is bemondta egy államtitkár: nem írják ki a lakossági napelemes pályázatok újabb, novemberre előrehozott következő fordulóját. Sőt, úgy tűnik, az állam a korábban jóváhagyott támogatásokat sem akarja egyelőre kifizetni. „Égnek a vonalaink, sorra mondják vissza az ügyfelek a pályázatokat” – mondta Csernáti Gábor, a napelemes pályázatokkal is foglalkozó Semper Prodest Kft. ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak.
Másik megújuló lehetőségként ott van még a szélenergia: mintha kisebb volna a kormány ellenszenve, mint eddig, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
MTI / Manek Attila
Megállapodtak az energiaárak leszorításáról az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást. Csakhogy a gázársapkáról még nem jutottak egyezségre, így legfeljebb részsikerről lehet szó. Így például ha lesz közös európai gázbeszerzés, az Magyarország számára nem lesz kötelező, az ársapka alól felmentést kaptunk – Orbán Viktor ezt büszkén jelentette be, miután hónapok óta azt hallgathattuk tőle, hogy az - igaz, csak a magyar - ársapka amúgy jó.
Eközben Varga Mihály arról beszélt, hogy a 4,9 százalékos hiánycél tartható, csak ha ebbe az EU-s módszertan szerint a plusz gázbeszerzést is beszámítják, akkor máris 6,1-nél tartunk. Hernádi Zsolt pedig azt mondta, a Mol „lehajtott fejjel megcsinálja”, amit meg kell tennie a válságkezelés alatt, de a pénzt beruházások elől veszik el, aminek 5-10 év múlva lesz érezhető következménye. A végleges megoldás szerinte az energiatermelés átállítása, de addig is muszáj csökkenteni a fogyasztást. Úgy fogalmazott: „Nem kell azon nevetni, hogy egyes országok spórolnak, ez a valóság ma. A spórolás nem bűn, a pazarlás bűn.”
Túry Gergely
A húsz százalék feletti magyar infláció sokkal nagyobb, mint a régió többi országában, és duplája az uniós átlagnak – számolt az Eurostat. Uniós átlagban az infláció mértéke 10,9 százalék.
A forintnak meglepően nyugodt hete volt, és ez az inflációt is legalább fékezheti, ha meg nem is állítja – persze a 413-418 közötti euróárfolyam nem valami fényes, de legalább nem 430 környékén járt az árfolyam. A befektetők és a szakértők még emésztgetik az MNB egy héttel korábbi nagy kamatemelését: Simor András a hvg360-on hitelességi buktáról írt, Parragh László tömeges csődhullámot vetített előre azzal, hogy a hitelek még drágábbak lesznek, a forint viszont egyelőre annál jobban áll, mint a kamatemelés előtt.
Az is kiderült: három év alatt kétharmadával nőtt az átlagos lakáshitel, úgy drágulnak az ingatlanok. Az MNB jelentése szerint a bankrendszer jó állapotban várja a válságot, de a családok a hitelfelvételnél egyre inkább elmennek a lehetőségeik határaiig, amiben jókora kockázat van.
A hét képe: a kormánypropaganda új plakátja
Túry Gergely
Alig másfél hónappal a hivatalba lépése után meg is bukott a brit kormány. Liz Truss a múlt héten még csak a pénzügyminiszterét rúgta ki, az új miniszter pedig hétfőn egyik első döntéseként visszavonta az elődje hatalmas vihart kavaró adócsomagját, szerda estére azonban világos lett, hogy széthullott a Truss mögötti minimális konzervatív egység. A kormánypárti képviselők kis híján összeverekedtek a parlamenti szavazás alatt, többen arról beszélnek, hogy innen már a pártnak sincs visszaút. Így aztán csütörtökön Truss bejelentette a lemondását.
A baj sokkal nagyobb, mint ha csak egy politikai krízis lenne: mostanra gyakorlatilag teljesen elfogyott a piaci bizalom, szinte senki nem akarja elhinni, hogy az országot vezető politikusoknak bármi gazdasági kompetenciája van. A lejtmenet valójában a Brexit-népszavazás óta tart, az azóta eltelt években minden politikai kihívás vagy válság kezelését elkenték azzal, hogy a rövid távon épp legnépszerűbbnek tűnő megoldást választották – most pedig már hatalmasat kell küzdeni, hogy az eljátszott bizalmat visszanyerjék.
Korábban még arról volt szó, hogy 15 milliárd forint bevételt vár a kormány a reklámadótól, ehhez képest a héten beadott új adócsomagban az szerepel, hogy az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0 százaléka, vagyis ha nem is eltörlik, de továbbra is felfüggesztik.
Mindez nem sokkal az után történt, hogy a Magyar Reklámszövetség vezetői tárgyaltak Rogán Antallal, és kérték az adónem felfüggesztését. A szövetség azt írta: a reklámadó visszavezetése a gazdasági stabilizáció és a növekedés ellen hatna, a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatná az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart.
A fogyasztók óvatosabbak, idén valószínűleg korábban kezdik a vásárlást, hogy a karácsonyi költést hosszabb időre osszák el és biztosan legyen raktáron abból, amit szeretnének, de lesznek olyanok is, akik a decemberi fizetésig várnak – mondta kérdésünkre Takács Csaba, az Alza.hu magyarországi vezetője. A gyártás már szinte mindenhol megindult, ezért a hiánytól talán annyira nem kell tartani, pláne, hogy csökken a kereslet – mondta el.
Arról is beszélt: az Alza gyorséttermekből ismert drive-int telepített, a termékeket az autójukból vehetik át a vásárlók. A belvárosi kisebb üzletek nyitására azonban „nem biztos, hogy igény van”, ott csak kisebb árumennyiséget tudnának tartani.
Magyarországon is történt már haláleset, amikor egy zöld tea veseelégtelenséget okozott, és a beteg meghalt – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta, nagyjából ötezer étrend-kiegészítő érhető el a magyar forgalomban, ezeket nem szükség engedélyeztetni, így az OGYÉI szúrópróbaszerű ellenőrzései mellett a gyártók felelős magatartásában lehet bízni.
Reviczky Zsolt
A természetes eredetű anyagokat sokkal biztonságosabbnak tartják az emberek az egyéb készítményeknél, de a változó hatóanyagtartalom, az ellenőrizhetetlenség, a gyakori bakteriális felülfertőzöttség meg is betegíthet. A szakember azt javasolja: elsődlegesen mindenki az étellel próbálja biztosítani a vitaminok bevitelét, ha ez valami miatt nem elég vagy nem lehetséges, akkor válassza az étrend-kiegészítőket.
