Hogyan duplázzuk meg egy nap alatt egy ország GDP-jét?

Egy módszertani váltás miatt a múlt héten újraszámolták a perui járványadatokat, így kiderült, hogy a koronavírus nem 69 ezer áldozatot követelt ott, hanem 180 ezret, egyben az is, hogy lakosságarányosan így már csak a világ második legrosszabb halálozási adata a magyar. Ilyesmit már láttunk akkor, amikor nem a járvány adatairól, hanem gazdasági mutatókról volt szó: amikor a gazdaság nagy folyamatait elemezzük, egyáltalán nem mindegy, miből állnak össze a számok. Egy GDP-adatot, inflációs mutatót (vagy ahogy a példa mutatja, egy halálozási számot) ezerféleképp elemezhetünk, hatalmas következtetéseket vonhatunk le belőle, miközben evidensnek vesszük, hogy ez a szám valódi. Pedig nagyon nem mindegy, hogy miből állnak össze az adatok – és közgazdászok, elemzők, no és persze újságírók tömegeit viheti tévútra egy-egy hiba.

Nehezen felejthető pillanat volt a gazdasági újságírásban az, amikor 2014 tavaszán a nigériai statisztikai hivatal számolt egy kicsit, és egy nap alatt 89 százalékkal növelte meg az ország GDP-jét. Nem voltak ezzel egyedül, azokban az években Ghána, Kenya, Uganda, Zambia és Tanzánia statisztikusai is hasonló újraszámolást végeztek – ennek a módszertanát részletesen ebben a tanulmányban lehet elolvasni –, a nigériai példára azért kapták fel sokkal többen a fejüket, mert így hirtelen ez lett Afrika legnagyobb GDP-jű országa.

Ilyenkor jöhetnek általában a kommentek arról, hogy már Churchill is megmondta, „csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – amivel nemcsak az a baj, hogy mint kiderült, Churchill soha nem mondott ilyet, sőt még csak azt sem lehet tudni, kitől származik az idézet, hanem az is, hogy

az afrikai újraszámlálásoknál a közgazdászok nagy része egyetért abban, hogy teljesen jó ötlet volt a módszertan megváltoztatása.

De hogy lehet egy ország GDP-jét majdnem a duplájára növelni?