Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2023 első negyedévében kellett volna megkezdenie működését annak a kormányzati-civil munkacsoportnak, amely feladata a személyi jövedelemadózás egyszerűsítésének elkészítése – hivatkozik a kormány Európai Bizottságnak benyújtott dokumentumaira a Népszava. Bár a munkacsoport még meg sem alakult, októberre már a javaslataikat kellene prezentálniuk az unió felé, a reformcsomag előkészítése ugyanis mérföldkőnek számít az EU-s támogatások lehívásában.
A korábbi tervek szerint kivezetnék a rendszerből a hatástalannak vagy szükségtelennek ítélt szja-kedvezményeket, a reform azonban a következő egy-két évben szinte biztosan nem valósul meg – még akkor sem, ha elkészülnek a tervek az őszi határidőig. Ezzel szemben az energiaválság miatt kivetett különadók – melyekkel a kormány a kiskereskedelmet, az olajipart, a bankokat és biztosítókat, a gyógyszergyárakat és a légitársaságokat sújtotta – már jövőre megszűnhetnek, ezeket ugyanis is csak 2022-ben és 2023-ban szedik be.
Van azonban egy kivétel, a repülőjegyekre kivetett környezetvédelmi adó, mellyel az út karbonkibocsátását ellensúlyozzák például biztosan marad. Igaz, változásra itt is lehet számítani, ugyanis az eddigi fix összegű elvonás helyett a nemzetközi trendekhez illeszkedve a távolság és károsanyag-kibocsátás függvényében határozhatják meg az adó mértékét.
Tekintve, hogy a különadók évi 800-900 milliárd forint bevételt hoznak az államnak, ezek eltörlésével a kieső összeget várhatóan valahonnan pótolni kell majd. Erre az egyik opció, hogy a repjegyadón túl az Uniónak tett ígéretekkel szemben más extra terhek is megmaradnak. A másik, hogy a kormány bevezeti az évek óta kritizált globális minimumadót, az erről szóló előterjesztések ugyanis hamarosan a parlament elé kerülhetnek. A nagyvállalatok adóztatásáról szóló csomag a jelenlegi 1-9 százalékról 15 százalékra emelné a multinacionális cégek terheit, amely a magyar adóelőnyt veszélyeztetné a kormány szerint. Miközben hivatalosan jelenleg társasági adóként 9 százalékot vonnak el, a multik számára elérhető kedvezmények miatt ez akár 1-2 százalékra csökkenthető. A minimumadó emelése nagyjából száz céget érintene Magyarországon, a hazai tulajdonúak közül a Mol és az OTP is beleesne a körbe.
