Egy izraeli hajó élesben tesztelte, hogy mit lépnek az oroszok, ha megpróbál bejutni egy ukrán kikötőbe

Egyelőre úgy néz ki, hogy semmit, mivel bejutott.

  • hvg.hu hvg.hu
Egy izraeli hajó élesben tesztelte, hogy mit lépnek az oroszok, ha megpróbál bejutni egy ukrán kikötőbe

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Az AMS1 nevű, Sierra Leone-i zászló alatt haladó izraeli kereskedelmi hajó megérkezett a Duna torkolatánál található ukrajnai Izmajilba – írta Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán, a tengeri közlekedést monitorozó Marine Traffic honlapjára hivatkozva.

Mindez azért érdekes, mert ahogyan korábban mi is megírtuk, Oroszország július 17-én felmondta az ukrán gabona tengeri szállításának engedélyezéséről szóló, a törökökkel és az ENSZ-szel kötött egyezményét. Ebben arról volt szó, hogy az ukrán kikötőkből kifutó gabonaszállító hajókat az oroszok nem vegzálják, nem támadják meg, nem tartóztatják fel, viszont a Boszporusznál Törökország, az ENSZ, Ukrajna és Oroszország ellenőrei átvizsgálják a hajókat, hogy meggyőződjenek róla, nem fegyverkereskedelemre használják őket.

Putyin semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy ismét utat engedne az ukrán gabonának

Azonnal drágulni kezdett a tőzsdén a kukorica és a búza, miután Oroszország nem volt hajlandó újra meghosszabbítani az orosz-ukrán gabonaegyezményt, és ennek az ukrán kikötővárosok bombázásával ad hangsúlyt. A moszkvai döntés miatt milliókkal nőhet az éhezők száma a világon.

Miután Moszkva felmondta ezt az egyezményt és közölte azt is, hogy potenciálisan fegyverszállítónak tekint minden Ukrán kikötőkbe tartó és onnan kifutó kereskedelmi hajót, fennáll a kockázata, hogy az oroszok ezeket a hajókat feltartóztathatják, átvizsgálhatják, a rakományukat lefoglalhatják, sőt, meg is támadhatják őket.

Mindezek ismeretében már pár körrel izgalmasabb történetté vált az AMS1 és az őt követő két török kereskedelmi hajó sorsa.

„A tét az, hogy sikerül-e kialakítani egy olyan modellt, ami lehetővé teszi az ukrajnai tengeri gabonaexport folytatását” – írja Rácz.

Az AMS1 több órán át vesztegelt viszont a Duna torkolatánál, az előzetes tervek szerint délután kettőre kellett volna megérkeznie Izmajilba, ám csak délután négy óra után futott be a kikötőbe. Egyelőre nem tudni, hogy mi történt vele, hogy feltartóztatták-e az oroszok, a lényeg, hogy átjutott. Valószínűleg a visszaútja sem fogja nélkülözni az izgalmakat.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.