A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az európaiak megosztottak az EU bővítésének előnyeit illetően, és vegyes érzelmeket táplálnak Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország lehetséges tagfelvételével kapcsolatban – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) által kedden közzétett új felmérésből.
Az ECFR több országra kiterjedő közvélemény-kutatása, amelyet a YouGov és a Datapraxis végeztek hat EU-tagállamban (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Dánia, Lengyelország és Románia), azt mutatta, hogy bár Ukrajna, és kisebb mértékben Moldova és Montenegró felvétele az európai blokkba jelentős támogatást élvez, a csatlakozással kapcsolatban mély gazdasági és biztonsági aggályok merülnek fel. Emellett fenntartások vannak különösen Törökország, Grúzia és a legtöbb nyugat-balkáni ország jelöltségével szemben.
Az ukrán EU-csatlakozás támogatása Dániában (50%) és Lengyelországban (47%) a legmagasabb, míg Romániában (32% támogatja, 29% ellenzi), Németországban (37% támogatja, 39% ellenzi) és Franciaországban (29% támogatja, 35% ellenzi) nagyjából megosztott a vélemény. Ausztria kilóg a sorból Ukrajna európai blokkba való felvételének kérdésében, ahol a többség (52%) ellenzi az esetleges csatlakozást, és csak 28% támogatja.
Azon válaszadók közül, akik úgy látják, hogy Ukrajna bővítése kevés negatív hatással lenne az EU biztonságára, 44 százalék támogatja Ukrajna csatlakozását, és csak 27 százalék gondolja úgy, hogy Ukrajnának nem szabadna csatlakoznia az EU-hoz. Azok között a válaszadók között pedig, akik úgy látják, hogy Ukrajna csatlakozása csekély negatív hatással lenne az EU gazdaságára, 40 százalék szerint Ukrajna csatlakozhatna az EU-hoz, és 31 százalék mondta azt, hogy inkább nem kellene ezt meglépni.
A felmérés a bővítés várható ütemezésével kapcsolatos regionális véleménykülönbségeket is feltárja: a „régebbi” tagállamok (Dánia 29%, Ausztria 28%, Németország 28% és Franciaország 27%) polgárainak kevesebb mint egyharmada fejezte ki azt a véleményét, hogy az EU-nak "ebben a pillanatban" új tagokkal kellene bővülnie, míg az „újabb” tagállamok válaszadóinak mintegy fele (Lengyelország 48% és Románia 51%).
Törökország tagjelöltségét Európa-szerte rosszul ítélik meg: az ECFR által megkérdezettek több mint fele (51%) úgy nyilatkozott, hogy az országnak „nem szabadna csatlakoznia az EU-hoz”. A hat tagállam megkérdezettjei között kedvezőtlen a vélemény Koszovóról (37%, többségben ellene), Szerbiáról (35%, többségben ellene) és Albániáról (35%, többségben ellene), valamint a belépési pályázataikról is.
