Mi lesz a cégemmel utánam?

Tipikus az a történet, amiről a napokban beszélgettünk egy sikeres vállalkozóval, aki a hatvanas éveiben jár, eredményes vállalkozást visz, de már felmerült benne a visszavonulás gondolata. Két gyermeke van, az egyiket egyáltalán nem érdekli a családi cég, a másik pedig még túl fiatal ahhoz, hogy egymaga elvezesse azt – ráadásul a két gyerek közötti kapcsolat sem konfliktusmentes. Az ingatlanvagyon átadásának a módját már kitalálta, de az évtizedek alatt felépített cég sorsát illetően komoly kételyei voltak.

Szerencsére ilyen helyzetekre a hazai jogrend (is) több struktúrát biztosít, de érdemes ezekről hozzáértő szakértőktől tájékozódni. Ezek között az egyik legizgalmasabb ma a bvk, amely mindazon vállalkozóknak megoldást jelenthet, akik érdemi kontrollt akarnak a vagyonuk felosztása fölött.

Szándékok és döntések

Kényes téma az elmúlás és a halál, de kell róla beszélni; a tudatosságnak és az előre gondolkodásnak az életművünk sorsáról szóló döntések során kiemelt jelentősége van. Itthon még a végrendelet sem bevett szokás, a legtöbbször a polgári törvénykönyvben részletesen szabályozott törvényes öröklés rendje érvényesül. Pedig ez ritkán esik egybe az örökhagyó szándékával.

Amikor legutóbb egy konferencián a témában megkérdeztem a résztvevőket, a nagy vagyonnal rendelkező megtakarítók (ők voltak a hallgatók) mindössze 15 százaléka válaszolt úgy, hogy azt szeretné, ha az örökösei (majdnem) mindent egyenlő arányban örökölnének. Érdekes módon végrendeletet a fennmaradó 85 százalékból kevesebb mint 10 százalék írt.

A saját tapasztalataim is hasonlóak. Sokkal könnyebb a halogatás, mint átgondolni és megnyugtatóan kezelni a problémát. A halogatásból idővel azonban nyilván baj származik.

Kényes helyzetek

Egy cég működését például teljesen megbéníthatja, ha hirtelen két egyenlő részre szakad, miközben nem tisztázott az a helyzet, hogy kinek miben kellene ettől a pillanattól döntenie. Egy családi nyaralón is sokat lehet vitatkozni, ha hirtelen a gyerekek többségi tulajdonba kerülnek az életben maradt házastárssal szemben.

De van ennél szomorúbb példa is. Egyik privátbanki ügyfelünk – szintén vállalkozó – váratlanul autóbalesetben elhunyt. Végrendelete nem volt, a törvényes öröklés rendje lépett életbe. A hagyatéki eljárás elhúzódott, és mivel a teljes vagyon az ő nevén volt, a felesége és kiskorú gyermeke évekig nem jutott hozzá az örökséghez. Bármennyire szerettem volna, akkor már nem tudtam a családnak segíteni.

Hiába volt tehát a jelentős vagyon, az özvegy és a gyermek csak az idős szülőktől kért családi kölcsönökkel tudták kihúzni azt a két évet, amíg az eljárás véget ért. Ez az időszak mindenkit rendkívül megviselt. Mennyit segített volna, ha a családi vagyont kézben tartó apa már életében tudatosan gondoskodott volna a javai sorsáról!

Az ismertebb példák – a végrendelet vagy az ajándékozás – egyes esetekben megfelelő megoldást jelenthetnek a tudatos utódlásra, mindkettőnek megvan azonban a maga korlátja. Legfőképp az, hogy az örökhagyónak nincs semmilyen lehetősége arra, hogy vagyonának a sorsát hosszabb távon (a halált követő akárcsak egyetlen napra is) szabályozza. Erre a helyzetre nyújt megoldást többek között a bizalmi vagyonkezelés.

Rugalmas szabályozhatóság – korlátlan lehetőségek

A bvk 2014 óta ismert eszköz a magyar jogrendszerben. A lényege az, hogy egy magán- vagy jogi személy (a vagyonrendelő) szerződésben átadja a vagyonát egy vagyonkezelőnek, aki azt egy vagy több kedvezményezett javára kezeli.

A jogviszony alapja egy részletes szerződés, amely meghatározza, hogy milyen feltételekkel és meddig kell kezelni az adott vagyont. A vagyontárgy ilyenkor kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, és a vagyonkezelő felügyelete alá kerül, aki a szerződés előírásai szerint rendelkezik vele a kedvezményezettek javára.

A bvk előnye a rugalmas szabályozhatóság; a vagyonrendelő meghatározhatja, hogy mikor, milyen feltételekkel és kinek a javára hasznosuljon a vagyon. Lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok, a szerződésben rendkívül részletesen meghatározhatja mondjuk az értékpapírvagyon befektetési stratégiáját, az ingatlanvagyon hasznosításának módszereit, vagy a családi cég tulajdonosi érdekképviseletét.

Lehetőség van arra, hogy a kedvezményezett csak nagykorúsága után örököljön, vagy hogy egy adott vagyonelemet csak bizonyos feltételek teljesülése esetén kapjon meg. Ez különösen hasznos, ha a családon belül kiskorú, bármilyen mentális problémával küzdő, vagy pénzügyileg tapasztalatlan örökösök is vannak.

Kontroll jelenlét nélkül is

Gyakori, hogy valaki már életében eldönti, hogyan szeretné a vagyonát hasznosítani. Láttunk olyan esetet például, hogy egy nagyobb vagyon tulajdonosa a vagyonának egy részét egy olyan bvk-ba helyezte, amelyben részletesen szabályozta, hogy a ma még kiskorú gyermeke diplomaosztójára ajándékként kapja meg a családi nyaraló tulajdonjogát. Persze csak akkor, ha sikeresen megszerzi a diplomáját. 

A bvk-szerződés nemcsak az ingatlan sorsát, hanem annak fenntartását és hasznosítását is szabályozhatja: például olyan kikötés is tehető benne, hogy a vagyonkezelő csak magánszemélyeknek adhatja azt bérbe, kerülve az üzleti hasznosítás lehetőségét.

Egyes bvk-megoldások már akkor is hasznosak lehetnek, amikor egy operatív cég tulajdonosa a visszavonulását készíti elő. Adott például egy 40 főt foglalkoztató vállalat, amelyet egy családi tulajdonú kft. formájában működtetnek. Az tulajdonos úgy dönt, hogy még életében a teljes üzletrészállományt egy bvk-struktúrába helyezi. A vagyonkezelő megbízása ebben az esetben a visszavonuló vállalkozó tulajdonosi jogainak gyakorlására terjed ki (ügyvezető választása, fontos stratégiai kérdések), és az is jól szabályozható, hogy később fokozatosan hogyan adja át a kedvezményezetteknek (a gyermekeknek, a családtagoknak) a tulajdonjogot, ha azok megfelelő tapasztalatot szereznek az üzleti életben.

Arra is látunk példát, hogy az operatív vezetést vagyonkezelőként továbbra is a vállalat eredeti tulajdonosa végzi, de közben felkészíti arra a céget, hogy halála esetén ne következzen be azonnal az öröklés. Az átmeneti időszakban pedig egy előre felkészített vagyonkezelő gyakorolja helyette a tulajdonosi jogokat, vagy akár meghatározott időn belül és keretek mellett adja el a céget, hogy a hozzá nem értő kedvezményezzetek válláról levehető legyen a teher, és már csak a legjobb körülmények között értékesített cég ellenértékét örököljék (és még azt is jól ütemezett módon).

Az ilyen bvk-k üzenete egyértelmű: a tulajdonos kontroll alatt tudja tartani a cég sorsát akkor is, ha már fizikailag nem tud vagy nem akar részt venni az operatív irányításban. Emellett a kedvezményezettek is védelmet élveznek: nem szakad rájuk hirtelen egy nagy vállalkozás irányítása, hanem fokozatosan tanulják meg, hogyan döntsenek felelősen. Megosztóan hangozhat, de egy ifjú örököst agyon tud nyomni annak a súlya, ha hirtelen a semmiből rászakad egy komolyabb cég vagy egy nagyobb vagyon.

A bvk melletti egyik gyakori motiváció az adózási környezete is. A vagyon bvk-ba való berendelésekor bizonyos feltételek teljesülése esetén adómentesen felértékelhető a berendeléskori piaci árára, miközben a vagyont berendelő eredeti tulajdonosnak sem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége.

Minden elvárást rögzíteni kell

Elsőre elég idegennek tűnik azonban az a megoldás, hogy a vagyonom kezelését az örökösöm helyett egy az egyben rábízzam valaki másra, még akkor is, ha alaposan szabályozom, mit kezdhet vele. Mi történik, ha nem tartja be a meghatározott szabályokat vagy valami nem várt eseményre nincs jól felkészítve a szerződés? Mi történik, ha végül a szabályok betartása ellenére is számottevően csökken a vagyon értéke? Számos hasonló kérdés merülhet fel.

A vagyonkezelő teljes felelősséggel tartozik a vagyon kezeléséért, de csak a szerződésben foglaltak és az alapvető gondosság betartásáért vonható felelősségre. Ezért is elemi fontosságú minden elvárás rögzítése a szerződésben: mit tehet, mit nem tehet a vagyonkezelő; milyen befektetési szabályok szerint járhat el; mikor adhat ki vagyont, és mikor nem.

Professzionális megoldások

Fontos megjegyezni, hogy a tudatos öröklés, és így a bvk előkészítése is éveket vesz igénybe. Tudom, klisének hangzik, de akkor is igaz: nem lehet elég korán elkezdeni az erről való gondolkodást.

Nagyjából kétezer bvk lehet ma az országban, tehát kevéssé ismert konstrukcióról van szó. A hazai bvk-k többsége jelenleg eseti jelleggel működik: egyetlen vagyont kezelnek, és sokszor maga a vagyonrendelő vagy hozzá közel álló személy vállalja a vagyonkezelő szerepét. Talán ez a családon belüli bizalmi vagyonkezelés a legtipikusabb példa.

Ennél stabilabb, professzionális megoldás az üzleti bvk, amely mögött egy engedéllyel rendelkező szolgáltató cég áll, ügyvédi és jogi kontroll mellett működteti a konstrukciót. Ezek a cégek a vagyonkezelési keretrendszert biztosítják, amelyen belül gyakran más pénzügyi, ingatlan- vagy egyéb szakértőkkel is együtt dolgoznak.

Bár a bizalmi vagyonkezelés fogalma sokak számára még ismeretlen, a jövőben egyre gyakoribb megoldássá válhat a családi vagyon és a céges értékek megőrzésére. A jogszabályi háttér sok tekintetben még formálódik, de az alap már elég tisztán rendelkezésre áll, a szerződéskötéshez szükséges szakértelmet pedig egyre több hazai entitás tudja biztosítani.

A döntés, mint mindig, a vagyon tulajdonosának kezében van. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk tudatosak. Ha életművünk sorsáról van szó, kiemelt jelentőséget kap az előre gondolkodás. Érdemes ismerkedni a rendelkezésre álló megoldásokkal!

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.