Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon március 25-i ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék.
Ez volt a monetáris tanács első kamatdöntő ülése, mióta Matolcsy Györgyöt a volt pénzügyminiszter, Varga Mihály váltotta a jegybank elnöki székében és a monetáris tanácsban. Vargával érkezett a tanácsba Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. volt vezetője, ő Pleschinger Gyulát váltotta.
Varga és Mager országgyűlési bizottsági meghallgatásaikon, illetve Varga hivatalba lépése után kiadott programadó közleményében elkötelezték magukat a jegybank elsődleges mandátuma, vagyis az árstabilitás (a 3 százalékos infláció) elérése és fenntartása mellett. Márpedig ezzel jelenleg nem fér össze a kamatkondíciók változtatása.
A tanács február végén óvatos, türelmes, stabilitásorientált, szigorú irányultságú monetáris politika mellett tette le a voksát. A körülmények azóta nem változtak, sőt ha lehet, kedvezőtlenebbek lettek. A februári inflációs adat rosszabb lett a vártnál, az idei inflációs pálya így feljebb tolódott. Aggasztóan magas az élelmiszerek, a szolgáltatások átárazódása. Az inflációs várakozások a tényadatok és az előrejelzések által indokolatlanul magas (az inflációs válság legrosszabb időszakát idéző) szinten ragadtak.
Mikre figyel a jegybank?
- A nemzetközi helyzet bizonytalan, Ukrajnában, a Közel-Keleten háború van.
- Donald Trump elindította a vámháborúját, bár egyes intézkedéseket bejelentésük után visszavon vagy csak részben vezet be – tovább fűtve a bizonytalanságot.
- A Federal Reserve nem csökkentett kamatot, és a bizonytalanságokat emlegetve jelezte: ilyesmire a közeljövőben fölösleges is számítani.
- A forint árfolyama nem gyengül, de nem is mutat különösebb erőt, az euróval szemben 400 körül ingadozik szűk sávban.
A kamatdöntésnél érdekesebb lesz az ahhoz fűzött magyarázat. Különösen, hogy a jegybank bemutatja a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésének az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó fő előrejelzéseit.
És különösen, hogy a tájékoztatót személyesen Varga Mihály tartja. A Magyar Nemzeti Bank elnöke utoljára 2022 őszén tartott ilyen tájékoztatót. Akkor Matolcsy György bejelentette, hogy 13 százalékon a jegybank leáll a kamatemelésekkel. Bár Matolcsy a deklarációt utóbb védelmébe vette,
a bejelentést követően a forint árfolyama zuhanni kezdett, csak egy utolsó utáni, drasztikus kamatemelés (18 százalékra) tudta megállítani az árfolyam összeroppanását.
Ilyesmi most nem várható, ugyanakkor
érdekes lesz, hogy Varga Mihály mond-e bármi érdemit a kormány költségvetési fegyelmet lazító, az inflációt pedig inkább fűtő intézkedéseiről:
többgyerekes nők szja-mentessége, nyugdíjasok áfa-visszatérítése, árrésstop. Illetve a kormány készpénzvédelmi nekibuzdulásáról, ami élesen szembe megy a jegybank hosszú évek óta képviselt digitalizációs törekvéseivel. (Nem beszélve a gazdaságfehérítésről, ami Varga Mihály egyik tagadhatatlan miniszteri sikere.)
