Varga Mihály jegybankelnöki ciklusa alatt a monetáris tanács első kamatdöntő ülésének napja március 25. Jegybankelnökként a tanács tagja Varga Mihály, a testületnek egy új tagja érkezett vele, Pleschinger Gyulát Mager Andrea váltotta.

A körülmények legfeljebb csak romlottak

Kizárt azonban, hogy az új felállás hirtelen új kamatpolitikát hozzon, a 6,5 százalékos alapkamat tartása borítékolható. A tanács február végén óvatos, türelmes, stabilitásorientált, szigorú irányultságú monetáris politika mellett tette le a voksát. A körülmények azóta nem változtak, sőt ha lehet, kedvezőtlenebbek lettek. A februári inflációs adat rosszabb lett a vártnál, az idei inflációs pálya így feljebb tolódott. Aggasztóan magas az élelmiszerek, a szolgáltatások átárazódása. Az inflációs várakozások a tényadatok és az előrejelzések által indokolatlanul magas (az inflációs válság legrosszabb időszakát idéző) szinten ragadtak.

A nemzetközi helyzet bizonytalan, Ukrajnában, a Közel-Keleten háború van. Donald Trump elindította a vámháborúját, bár egyes intézkedéseket bejelentésük után visszavon vagy csak részben vezet be – tovább fűtve a bizonytalanságot. A Federal Reserve nem csökkentett kamatot, és a bizonytalanságokat emlegetve jelezte: ilyesmire a közeljövőben fölösleges is számítani.

A forint árfolyama nem gyengül, de nem is mutat különösebb erőt, az euróval szemben 400 körül ingadozik szűk sávban.

Nem lehet lazítani

Ilyen körülmények között Magyarországon a monetáris politika (beleértve az alapkamat szintjét) változtatására nincsen tér. Nyilvánvaló szándék sem a monetáris tanács új tagjai részéről, országgyűlési expozéikban, illetve Varga Mihály első munkanapján kiadott programadó közleményében az árstabilitás (a 3 százalékos inflációs cél) elérésének fontosságát hangsúlyozták. Ahhoz pedig folytatni kell a szigorú monetáris politikát.

A kormány részéről – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részéről – igény alighanem volna arra, hogy a jegybank laza monetáris politikával támogassa a gazdasági növekedést. Bár jelen körülmények közt még ez sem biztos. Nagy Márton korábban már tort ült a „letört, legyőzött, földbe döngölt stb.” infláció felett, illetve több alkalommal kifejtette, hogy éppenséggel elviselhetőnek tartana magasabb inflációt is. Ez az irányvonal azonban eltűnt, az infláció épp a kormány számára is közellenség.

Ráadásul a laza (lazább) monetáris politika minden bizonnyal forintgyengülést eredményezne, ami most nem feltétlenül jönne jól a kormánynak: az is fűtené az inflációt, rontaná a külső egyensúlyt, emelné a forintban számolt államadósságot.

Nagy Márton gazdasági miniszter az árakról egyeztet a kiskereskedőkkel

Nagy Márton/Facebook

Romló kilátások – vagy fantasztikus év lesz?

Bár a monetáris politikában változás nem várható, a kommunikációban jelentkezhetnek nüansznyi eltolódások. Különösen, hogy csütörtökön mutatja be a jegybank friss makrogazdasági előrejelzéseit tartalmazó Inflációs jelentésének új kiadását – a főbb előrejelzéseket pedig már kedden közzéteszik, illetve azokról a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen biztosan szó lesz.

Biztos, hogy az MNB rontja majd az inflációs pályára vonatkozó előrejelzését – erre Virág Barnabás alelnök már a legutóbbi kamatdöntés után utalt.

Az előző, december végi előrejelzés idénre éves átlagban 3,3-4,1 százalék közötti inflációt várt. Az elemzői várakozások jelenleg 5 százalék körüli, de inkább magasabb értékeket mutatnak.

Az sem kizárt, hogy a jegybank rontja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését (2,6-3,6 százalék volt decemberben).

A stábnak mondania kell valamit arról, mi áll az inflációs kilátások romlása mögött, és hogy a tényezők között ott van-e a kormány gazdaságpolitikája. És ha igen: hogyan és mennyiben?

Az MT helye a megújult MNB-székházban

MNB

Értékelni kell a kormányzati intézkedések hatásait

Ráadásul a Varga-korszak első kamatdöntése és első Inflációs jelentése ráadásul nagyon fontos, a jegybank monetáris politikáját érintő kormányzati intézkedések bevezetése és bejelentése idején történik.

A jegybanknak – ha máshogy nem, kérdésre válaszolva – illene valamit mondania arról, mit gondol, milyen hatása lesz az inflációra a bevezetett árréssapkának. Az MNB korábban élesen kritizált mindenféle hatósági árszabályozást. Matolcsy György meglehetősen élesen, az apparátus számításai pedig arra jutottak, hogy az árstopok nemhogy mérsékelték volna, de fűtötték az inflációt.

A jegybanknak arról is mondani illene valamit, hogy a kormány által bejelentett költségvetési lazítástól, a háztartások felé megvalósított jövedelemtranszfertől milyen hatásokat vár.

Ha a háztartások elkölthető jövedelme nő, annak fő szabály szerint inflációnövelő hatása van, hiszen javítja a vállalkozások áremelési lehetőségeit. Különösen, ha a pluszjövedelem kormányzati beavatkozás sokkjával érkezik. A nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a háromgyerekes nők szja-mentessége idén ősszel talán még nem lesz olyan nagy sokk, de januárban életbe lép a kétgyerekes nők szja-mentessége is a 30-40-es korosztályban.

Az élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedése valóban rendkívül gyors – mi áll ezek hátterében?

A kormányzati osztogatásnak ráadásul nem csak reálgazdasági hatása lesz – a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a költségvetési fegyelem lazulása rontja az ország megítélését, kockázati felárként megjelenik a forint árfolyamában, a hazai eszközök hozamaiban. Így áttételesen is érinti a jegybank monetáris politikai mozgásterét.

Minderről beszélni kellene, sőt ideális esetben külön keretes elemzést érdemelnének az Inflációs jelentésben.

Érted aggódok, nem ellened

Bár a monetáris politikában nincs mozgástér – és az új tagoknak többségük sincs a monetáris tanácsban – Varga Mihály elnökként irányítja az apparátus működését, nyilván bőven van rá befolyása, mi az, ami a szakmai jelentésekbe és elemzésekbe bekerül(het) és mi az, ami nem. A Matolcsy György utóbbi éveiben megszokott kritikus elemzői attitűd aligha virágozhat irányítása alatt.

Matolcsy György, Varga Mihály – ki mer kritizálni?

MNB

Varga Mihály Orbán Viktor sokszorosan bizonyított kádere, a rendszerváltástól mostani leköszönéséig a Fidesz országgyűlési képviselője, a párt volt alelnöke, volt frakcióvezető-helyettes, 1998 óta számos kormányzati poszt betöltője. 2010 és 2012 között volt Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd tárca nélküli miniszterként a Fidesz által sokat átkozott Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott egyezkedések főtárgyalója. 2013-tól 2025 elejéig nemzetgazdasági miniszter, pénzügyminiszter.

Egyébként Mager Andrea is jó fideszes káder, a monetáris tanácsban is ült már, 2011-től 2016-ig. Utána volt postaügyi kormánybiztos, nemzeti vagyonért felelős miniszter, 2022 közepétől az állami Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója.